Az árbevétel elemzése, tervezése viszonyszámok segítségével

A forgalom elemzése a kereskedelmi vállalkozások áfa nélküli árbevételének elmzését jelenti. A vállalkozások számára ugyanis csak ez jelent valódi bevételt, ez szolgál az árréstömeg és az eredménymegállapítás alapjául.
Az árbevétel elemzése történhet:

  • időbeli összehasonlítással
  • tervhez történő viszonyítással
  • térbeli összehasonlítással
  • az árbevétel árucsoportok szerinti összetételének vizsgálatával

Az árbevétel időbeli alakulásának elemzése

Az árbevétel időbeli alakulásának elemzését a statisztikában már megismert dinamikus viszonyszámok segítségével végezhetjük el.

E0 = árbevétel a bázisidőszakban
E1 = árbevétel a tárgyidőszakban
V = dinamikus viszonyszám

A dinamikus viszonyszám kifejezi, hogy a tárgyidőszak adata hányszorosa illetve %-os formában kifejezve hány %-a a bázisidőszak adatának.

Ha idősor adatait hasonlítjuk össze, akkor bázis- és láncviszonyszámokat egyaránt számíthatunk. A bázisviszonyszámok számításakor az idősor minden adatát egy kiválasztott időszak - a bázisidőszak - adatához viszonyítjuk.

A bázisviszonyszámok kifejezik az árbevétel változásának %-os mértékét, azt, hogy a bázisul választott időszakhoz képest hány %-kal változott az árbevétel. Ez esetben ügyelni kell arra, hogy bázisul ne olyan időszakot válasszunk, melyben valamilyen rendkívüli ok miatt kiugróan magas, vagy túl alacsony volt a forgalom.

Több időszakra vonatkozó adatot összehasonlíthatunk oly módon, hogy minden árbevételi adatot a közvetlenül megelőző időszak árbevételéhez viszonyítunk. Ez esetben láncviszonyszámokat számítunk, melyek a forgalom változásának ütemét fejezik ki.

Az időbeli összehasonlítást minid azonos időszakra vonatkozóan lehet elvégezni: évekre, negyedévekre, hónapokra, esetleg azonos szempontok összehasonlításával. A tevékenységi kör jelentős megváltozása esetén az időbeli összehasonlítás csak akkor ad hasznosítható eredményt, ha azt azon áruféleségekre vonatkozóan végezzük el, melyeket mindkét időszakban forgalmazunk.

A tényleges és tervezett árbevétel összehasonlítása

Az árbevétel tervezésekor azt határozzák meg a vállalkozások, hogy milyen mértékű - hány %-os - forgalomváltozást terveznek, azaz hogyan alakul a tervezett árbevétel a múltban elért tényleges árbevételhez képest. Ez tervfeladat viszonyszámmal fejezehető ki.

Vtf = tervfeladat viszonyszám
E= tárgyidőszaki tervezett árbevétel
E0 = bázisidőszaki tényleges árbevétel

A tervfeladat viszonyszám kifejezi, hogy a tervezett árbevétel hány %-a, illetve hányszorosa a bázisidőszak árbevételének.

A tárgyidőszak ténylegesen elért árbevételének tervezetthez történő hasonlításának nagy jelentősége van. Ebből ugyanis következtethetünk a tervezés helyességére, az áruforgalmi tevékenység színvonalára és a váratlan események hatására egyaránt.

A tényadatok tervezetthez történő hasonlítása tervteljesítési viszonyszámmal történik.

A tervtől való lemaradás oka lehet az árbevétel helytelen előrejelzése, az elérhető forgalom túlbecslése. Ha azonban a tervezés megfelelő módszerekkel történik, megalapozott volt, máshol kell keresni a lemaradás okát. A tervezettnél alacsonyabb forgalomnak oka lehet a nem megfelelő áruválaszték, a túl magas ár, az udvariatlan kiszolgálás, versenytársak megjelenése, vagy egyéb feltételek kedvezőtlen változása. A tervtől való lemaradás okának felderítését követően nem kell tenni a szükséges intézkedéseket a forgalmi lemaradás okainak megszüntetésére, illetve alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. A terv jelentős túlteljesítése esetén is meg kell vizsgálni az okokat. Lehetséges, hogy a tervkitűzések voltak irreálisan alacsonyak, de a túlteljesítés összefügghet a kiemelkedő áruforgalmi munkával.

Az árbevétel elemzése összehasonlító viszonyszám segítségével

Több hálózati egység árbevételének elemzésekor térbeli összehasonlítást is végezhetünk, azaz a vizsgált egység forgalmát összehasonlíthatjuk a vállalkozás más hasonló profilú egységeinek forgalmával.

Vö = összehasonlító viszonyszám
Eö = összehasonlítandó egység árbevétele
E0 =alapul szolgáló egység árbevétele

Az összehasonlító viszonyszám kifejezi, hogy az összehasonlítandó adat hány %-a az alapul választott adatnak.
Hasznos információt nyújthat, ha a térbeli összehasonlítást azonos árucsoportot értékesítő egységek 1 m2 -re jutó forgalmára végezzük el.

Az áruforgalom árucsoportonkénti összetételének elemzése

Több árucsoport forgalmazása esetén célszerű megoszlási viszonyszámok segítségével az egyes árucsoportok részarányának alakulását is megvizsgálni.

Vm = megoszlási viszonyszám
Er = egy adott árucsoport árbevétele
Ee = az egység teljes árbevétele.

A viszonyszám kifejezi, hogy a vizsgált árucsoport forgalma hány %-át teszi ki az összforgalomnak. Ez az összehasonlítás természetesen csak akkor végezhető el, ha a pénztárgép különböző regisztereinek segítségével külön gyűjtjük az egyes árucsoportok forgalmát, vagy a mérlegsor összefüggéseit felhasználva számítjuk ki azt. Ezután a felszámított áfa levonásával megkapjuk az áfa nélküli árbevételt.

Az árucsoportok forgalmi részarányainak változására következtethetünk úgy is, hogy a vizsgált árucsoport árbevételének alakulását jelző dinamikus viszonyszámot összehasonlítjuk az összforgalom dinamikájával. azon árucsoportok részaránya növekedik az előző időszakhoz képest, melyeknél a forgalom változását kifejező dinamikus viszonyszám magasabb az átlagosnál. Azoknak az árucsoportoknak csökken a részaránya az összforgalomból, melyeknél a fogalom dinamikus viszonyszáma az átlagosnál alacsonyabb. Az átlagossal megegyező dinamikus viszonyszám a forgalmi részarány változatlanságára utal.

Az árbevétel elemzése, tervezése, indexek segítségével

AZ árbevétel elemzéséhez alkalmazott dinamikus, összehasonlító, tervteljesítései viszonyszámok számításakor az eddigiekben a forgalom értékének alakulását vizsgáltuk. A forgalom értéknek alakulása az eladási árak és az eladott mennyiségek változásától függ. A tényleges áruforgalmi folyamatok elemzéséhez és a tervek készítéshez nélkülözhetetlen annak megállapítása, hogy a forgalom értékének a változásához milyen mértékben járult hozzá az eladási árak és milyen mértékben az eladott mennyiség változása. Ehhez az érték-, ár- és volumenindexek együttes vizsgálata szükséges.

Az értékindex

Az értékindex több termék forgalmi értékének együttes átlagos változását fejezi ki az előző időszaki, vagy a tervezett forgalomhoz képest. Számítása többnyire aggregált formában történik. Ha azt akarjuk megállapítani, hogyan alakult adott egység vagy vállalkozás tárgyidőszaki árbevétele a bázisévhez képest, az alábbi képletet alkalmazzuk:*

Az árindex

Az árindex több termék árának együttes átlagos változását fejezi ki a bázishoz, illetve a tervhez képest. Az indexszámításhoz az áfa nélküli (nettó) árakat célszerű alkalmazni. A tényleges átlagos árváltozást a bázishoz képest a következő módon kapjuk meg: *

A volumenindex

A volumenindex több termék volumenének együttes átlagos változását fejezi ki.
Az alábbi képlettel meghatározható hogyan alakult a tárgyidőszakban eladott termékek volumene a bázishoz képest: *

Az árbevétel tervezésének egyéb módszerei

Minden vállalkozás számára fontos, hogy meghatározza üzletpolitikáját. Az üzletpolitika a vállalkozás fő célkitűzéseit és ezek megvalósításának eszközeit foglalja magába. Üzletpolitikai célkitűzést jelenthet egy-egy kereskedelmi vállalkozás számára a piaci részesedés növelése, meghatározott árucsoportok forgalmának emelése, a hatékonyság javítása, új áruféleségek forgalmazásának bevezetése, s ezáltal a vevőkör bővítése stb. A tervek a célkitűzések számszerű megfogalmazását jelentik. Az üzletpolitika megfogalmazása és a vállalkozás egész tevékenységére kiterjedő készítése azért fontos az adott gazdálkodó szervezet számára, mert:

  • így a vállalkozás miden tagja és dolgozója számára egyértelművé válik, hogy melyek a megvalósítandó fő feladatok és mik az elvárások tevékenységükkel szemben
  • lehetőség nyílik arra, hogy a vezetők és a beosztottak a célok ismeretében nagy önállósággal végezzék munkájukat
  • elkerülhetővé vállnak a kitűzött céloknak és esetleg egymásnak ellentmondó ötletszerű döntések
  • a célok és feladatok elemzésén alapuló meghatározás megkönnyíti a vállalkozó feltételekhez való alkalmazkodását
A kereskedelmi vállalkozások árbevételi tervét többféle módszerrel határozhatjuk meg.
Ha a vállalkozás már több mint egy éve működik, és nem várható lényeges változás a gazdálkodás külső és belső feltételeiben, akkor az előző időszak fejlődési ütemének átlagát jelezhetjük előre a következő időszakra.
Átlagos fejlődési ütem: *

A forgalom értékének tervezett változása a tervezett eladási árakra vonatkozó árindexek és a tervezett volumenindexek szorzataként

Az átlagos fejlődési ütem: *

Ez esetben a korábbi időszakok fejlődési ütemének mértani átlaga tekinthető a forgalomra vonatkozó tervfeladat viszonyszámának. A forgalom értékének tervezett változása a tervezett eladási árakra vonatkozó árindexek és a tervezett volumenindexek szorzataként is meghatározható.
Az eladási árak változásának tervezésekor figyelembe kell venni:

  • a beszerzési árak várható alakulását
  • a vállalkozás árpolitikai célkitűzéseit
  • az árakba beépülő preferenciák, diszpreferenciák várható változását