Eredmény keletkezése

A kereskedelemben a kereskedelmi tevékenység célja az eredmény (nyereség) elérése. Az eredmény az értékesítési folyamatban keletkezik, forrása az árrés. Bármely tevékenység eredményének a megállapítása azt jelenti, hogy az elért bevételeket összehasonlítjuk a tevékenységgel kapcsolatban felmerült ráfordításokkal.A bevétel az össze eladott mennyiség pénzben kifejezett értéke. Úgy számoljuk ki, hogy termékenként az eladott mennyiséget beszorozzuk az egységárral, azt az időszak végén összeadjuk. 
A fogyasztói áron számított bevétel (forgalom) általános forgalmi adót tartalmaz. Az eredmény kiszámításához a forgalomból le kell vonni az ÁFA-t, így kapjuk meg a nettó árbevételt.

A nettó árbevételt befolyásoló tényezők

• az eladott mennyiség
• a termék nettó eladási ára
• az árrés nagysága
• a bevétel összetétele az árrés nagysága szerint (élelmiszerrel alacsonyabb a haszonkulcs, vegyi áruknál magasabb…)
• az alkalmazott értékesítési forma (hagyományos értékesítésnél alacsonyabb a forgalom, mint az önkiszolgáló értékesítésnél…)

Az árbevételen kívül az eredmény nagyságát befolyásolja az árréstömeg nagysága (árrés 1-1 terméken van, az árréstömeg az összes termék árrése).

Az árréstömeg nagyságát befolyásoló tényezők

• a beszerzési ár nagysága (minél alacsonyabb, annál több árrés tehető rá
• eladási ár nagysága (túlzottan nem lehet növelni)
• a haszonkulcs nagysága (ez határozza meg, hogy a beszerzési árat mekkora árréssel növelik)

Az árréstömeg növelhető mindazzal, amivel a forgalmat és az értékesítést növelni lehet pl. reklám, szórólap, akció, vásárok….

Az árrés funkciója

• fedezi a forgalmazással kapcsolatban felmerülő költségeket
• ezen felül nyereséget is biztosít

Költségek

A tevékenység érdekében felhasznált anyagi és szellemi javak összessége. A költségeket értékben, vagyis forint összegben fejezzük ki.

A költségek csoportosítása

1. a kereskedelmi tevékenység jellege szerint

• beszerzési költség
• tárolási költség
• értékesítési költség

2. a forgalomhoz való viszony szerint

• változó költségek, amik a forgalommal együtt változnak
• állandó költségek, nem módosulnak a forgalom függvényében sem (bérleti díj…)

3. a költségek fajtája szerint

• anyagi költség (árubeszerzés értéke, csomagoló anyagok…)
• munkabér költségek
• értékcsökkenési leírás (az eszközök kopnak a használat során)
• egyéb költségek, ami egyikhez sem kapcsolódik (biztosítási díj, rezsi költség…)

Az eredmény kiszámítása

Nettó árbevétel
- beszerzési ár (ELÁBÉ)
Árréstömeg
- költségek
Eredmény (+ nyereség, - veszteség)

Az eredmény nagyságát befolyásoló tényezők

• az árréstömeg
• költségek nagysága, összetétele

Az eredmények felhasználása

• az állami kötelezettségek teljesítése: állam felé társasági adó, vállalkozási adó, nyereség adó…. Önkormányzat felé kommunális adó, iparűzési adó….
• a megmaradt adózott nyereség fölött a tulajdonos rendelkezik, ebből az összegből célszerű minél többet visszaforgatni a vállalkozásba és fejlesztéseket végrehajtani

Az eredmény nagyságát befolyásoló tényezők

1. az árbevétel nagysága

• az árbevétel függ az eladási ár nagyságától és az eladott termékek mennyiségétől (bevétel = eladási ár × mennyiség)
• az árbevétel növelhető, az eladási árak növelésével, de határt szab a vásárlók igénye és jövedelme
• az árbevétel növelhető a mennyiség növelésével is

A gazdálkodás során vizsgálni tudjuk, hogy az árbevételt milyen mértékben befolyásolja az árak változása és milyen mértékben befolyásolja a mennyiség változása.
A vizsgálódás indexek segítségével történik, megkülönböztetünk

• értékindexet
• árindexet
• volumenindexet

2. az árrés tömeg növelése

• a forgalom növelése (reklám, vásárok..)
• magasabb árrés tartalmú árucikkek arányának a növelése
• alacsony beszerzési ár (nem mehet a minőség rovására)

3. a költségek csökkentése

• költséggazdálkodás: azt jelenti, hogy a tevékenységet megpróbáljuk a legoptimálisabb ráfordítással megvalósítani
  A költséggazdálkodás eszközei
  
  • a költség összetételének vizsgálata (megoszlási viszonyszámokkal)
  • a költségszínvonal vizsgálata. A költségszínvonal azt mutatja meg, hogy a nettó árbevételnek hány %-a a költség [költségszínvonal = (összes költség / nettó árbevétel) ×100]
  • költséghatékonyság: azt mutatja meg, hogy 100 Ft költséggel mekkora árbevétel, vagy mekkora árréstömeg, vagy mekkora nyereség érhető el
    
    1. (nettó árbevétel / összes költség) × 100 / Ft
       100 Ft költséggel mekkora árbevételt tudunk elérni
       (költség / nettó árbevétel) × 100 / Ft
       100 Ft nettó árbevételhez hány Ft költség kell
    2. (árrés / költség) × 100 / Ft
       100 Ft költséggel mekkora árrést lehet elérni
       (költség / árrés) × 100 / Ft
       100 Ft árréshez hány Ft költség kell
    3. (nyereség / költség) × 100 / Ft
       100 Ft költséggel mekkora nyereséget lehet elérni
       (költség / nyereség) × 100 / Ft
       100 Ft nyereséghez hány Ft költség kell

4. az eredmény kimutatása

A kereskedelemben az eredményt a jövedelmezőségi tábla segítségével számoljuk ki. A jövedelmezőségi tábla Ft adatokat és színvonalmutatókat tartalmaz.

A nettó árbevétel az eladott mennyiség × nettó eladási ár

ELÁBÉ szint
Az ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési értéke) nettó árbevételhez viszonyított aránya.
ELÁBÉ szint = (ELÁBÉ / nettó árbevétel) × 100 (%)Árrés szint
Az árréstömeg nettó árbevételhez viszonyított aránya.
Árrés szint = (árréstömeg / nettó árbevétel) / 100 (%)Költség szint
A költség nettó árbevételhez viszonyított aránya.
Költség szint = (költség / nettó árbevétel) × 100 (%)Eredmény szint
Az eredmény nettó árbevételhez viszonyított aránya.
Eredmény szint = (eredmény / nettó árbevétel) × 100 (%)