A különböző szintű vezetők számos motivációs lehetőséggel élhetnek. A menedzsmenten és a körülményeken múlik, hogy egyes szituációkban melyiket alkalmazzák.

Pozitív motiváció

A pozitív motiváció erősíti a kívánt viselkedést. Ennek formái az elismerő tekintettől a feladat sikeres elvégzéséért adott szóbeli dicséreten át egészen a nagyobb felelősség felajánlásáig terjednek. A pozitív ösztönzés lehet anyagi és erkölcsi jellegű.
Az anyagi ösztönzés a munkabér és annak legkülönbözőbb kiegészítő formái a prémium, jutalom.
Az erkölcsi ösztönzők közül kiemeljük a következőket:

  • kevés odafigyelést igénylő rutinmunka biztosította könnyű életforma
  • jó viszony a munkatársakkal, jó munkahelyi légkör
  • a dolgozó jó érzése, hogy egy értékes válalkozásban vesz részt
  • a minőségi munka öröme
  • kilátás a szakmai tudás új elemeinek elsajátítására
  • kilátás előreléptetésre
  • szabad döntés a munkavégzésről
  • a hatalom birtoklása

A pozitív ösztönzők alkalmazásának lényeges feltétele, hogy a vezető jól ismerje a beosztottat. Ha ugyanis nem ismeri őket, nem tudja kiválasztani azokat a motivációs eszközöket, amelyekkel az elérendő cél irányába legjobban befolyásolhatja a beosztottakat.

A negatív motivációk

A negatív motivációk valamely nemkívánatos viselkedés következtében alkalmazott kellemetlen konzekvenciák. Céljuk rábírni az ember arra, hogy a jövőben mindent megtegyen e kellemetlen következmény elkerülésére. Módja lehet baráti kritika, bizalmas dorgálás, figyelmeztetés, feddés, megrovás, vagy akár áthelyezés alacsonyabb munkakörbe.
Szükség esetén kívánatos, hogy a menedzser mielőbb alkalmazza a negatív motivációt, mert ellenkező esetben:

  • demoralizálja a többi beosztottat
  • más hasonló esetekben nehéz hatékonyan fellépni
  • irritálja a menedzsertársakat
  • alááshatja a tekintélyt
  • kárt okoz a vállalkozásnak

A menezdserek egy része ennek ellenére sem szívesen veszi igénybe a negatív motiváció eszközeit.

A dolgozók helyes ösztönzése

Minden vezető célja és feladat, hogy beosztottai motiválva legyenek a vállalkozás tevékenységével összecsengő munkavégzésre. Ez összetett nehéz feladat, nem is mindig sikerül megoldani. A gazdálkodó szervezeteknél a következő tényezők utalnak arra, ha a dolgozók nincsenek kellően motiválva:

  • csökken az árbevétel
  • az üzleti partnerek gyakran panaszkodnak
  • sok hiányzás
  • a személyi állomány gyakran cserélődik
  • elzárkóznak a változásoktól
  • ellentétek dúlnak a beosztottak és menedzserek között

A dolgozók ösztönzési módszereinek tökéletesítésekor az alábbiakat vélszerű figyelembe venni:

  • a munkatásak érezzék, hogy a menedzsment törődik velük, figyeli és elősegíti szakmai fejlődésüket Az új dolgozókat be kell mutatni a munkatársaknak
  • a gazdasági tevékenységet csak tartós érdeklődéssel lehet jól végezni. A menedzsment dolga, hogy ezt az érdeklődést fenntartsa
  • a menedzsernek fel kell hívnia a dolgozók figyelmét arra, hogy az általuk végzett munka hiányosságai, hibái hogyan hatnak a szervezet munkájára egészére
  • az azonosulás érdekében a menedzsment minden dolgozóval közölje elvárásait, mert a dolgozók csak akkor tudnak alkalmazkodni a követelményekhez, ha ismerik azokat
  • a menedzsment hatáskör-átruházással bővítheti a dolgozók önbizalmát
  • a menedzsment használjon ki minden lehetőséget az elismerés kifejezésére
  • fizetésemelésnél az automatikus előreléptetés nem hat ösztönzőleg, természetesnek veszik.
  • a menedzsment kapcsolja össze az erkölcsi ösztönzőket az anyagi ösztönzőkkel.