A marketing fogalma, szerepe
A marketing fogalma nehezen meghatározható. A sikeres marketing lényeges összetevői, ha sikerül eladni
- a megfelelő terméket,
- a megfelelő helyen,
- a megfelelő áron,
- a megfelelő módon kínálva,
- a megfelelő embereknek (vevőknek).
A marketing tartalma röviden összefoglalva: olyan tevékenységrendszer, eszköz- és módszertár, amely érvényesíti a vállalkozás fogyasztó- és piacorientált szemléletét.
E tevékenységrendszer legfontosabb jellemzői:
- Olyan tevékenységek beindítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a fogyasztási és piaci igények megismerését és céltudatos befolyásolását.
- Fogyasztóorientált vállalatvezetői és dolgozói szemlélet, illetve tevékenység.
- Az egész válalati működés és fejlődés olyan kultúrája, amely a fogyasztói igények kielégítését szolgálja.
- Olyan eszközök és módszerek eredményes alkalmazása, amelyek a fentiek minél eredményesebb teljesülését szolgáljál.
Marketingstratégia
A marketingstratégia mint funkcionális stratégia a vállalkozás stratégiájának integráns része. Ugyanakkor a marketing a vállalkozás működését a fogyasztói igényekre orientáltan is integrálja, hiszen minden vállalkozói tevékenység arra irányul, hogy aállalkozás a fogyasztó igényeinek megfelelő termékkel jelenjen meg a piacon.
Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres marketingstratégiát alakítson ki, meg kell értenie a cég által kiszolgált fogyasztói csoportok vevői magatartását és annak befolyásoló tényezőit. Ezt elvégezni nem könnyű feladat, mert a vevő, illetve fogyasztó viselkedése előre nem kiszámítható, sokszor a legkevésbé sem értékelhető racionálisnak.
A marketingstratégia készítőinek a fogyasztói igények megtervezésekor a gazdasági szempontokon túl számos egyéb tényezőit is figyelembe kell venniük, mivel a fogyasztói igényeket egész sor más tényező is befolyásolhatja.
A fogyasztói környezet mellett a vállalkozás tágabb környezetének tanulmányozása is fontos a marketingstratégia elkészítéséhez.
A marketingstratégia összvállalati stratégiából származtatható. Célja a vásárló érdekeinek maximális figyelembevétele mellett a vállalati érdekek érvényesítése.
Mindezek jelentős érdekellentétek, melyek nehezen hidalhatók át. A vásáló megismerésének és az eladásnak a "művészete", azaza a marketing felett, úgy tűnik, a fogyasztói forradalom győzelmet aratott. a marketing kezd megújulni, lényeges szemléletváltás tapasztalható, mely a marketing dinamizmusát, megújuló képességét dicséri.
A fogyasztói szükséglet meghatározása
A fogyasztói szükséglet meghatározása a következő lépésekben történik.
- a szükséglet felismerése
- az információszerzés összehasonlítása
- értékelés
- döntés a vásárlásról
- vásárlás utáni értékelés
Piac szegmentálás
A piaci stratégia kidolgozásának folyamatában el kell végezni a piac részekre bontását. Mivel a fogyasztók érdekei, céljai, életmódja stb. különbözőek, így igényeik is eltérőek. Ebből kiindulva az egyes termékekhez fogyasztói csoportok rendelhetők. Ily módon a piac részpiacokra bontását nevezzük szegmentálásnak.
A célpiac kiválasztása
A részpiacokra bontás alapján a vállalkozás kiválasztja azokat a célpiacokat, melyek számára a legígéretesebbeknek mutatkoznak.
Pozicionálás
A fogyasztói szükséglet meghatározásának harmadik eleme a helyzetbe hozás (pozicionálás). Ennek során a vállalkozás meghatározza, hogy az egyes célpiacokon megjelenő termékei milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytárs termékekhez képest, és megfogalmazza azokat a tényezőket, melyek a fogyasztó előnyhöz juthat, ha a mi termékünket vásárolja meg.
Versenystratégia
A vállalkozásnak természetes törekvése, hogy a piaci versenyben minél nagyobb versenyelőnybe kerüljön versenytársaival szemben, minél magasabb jövedelmezőséget és piaci részesedést érjen el. A vállalati versenystratégia azt foglalja össze, hogy a vállalkozás milyen piaci pozíciót kíván elérni az erőforrások háttere, a piacon elfoglalt helye és egyéb adottságai alapján.
A célpiacon elfoglalt helyük alapján a vállalkozások négy lehetséges stratégia közül választhatnak.
1. Piacvezető versenystratégiával rendelkezhet az a vállalat, melynek az adott piacon a legnagyobb a részesedése. Általában diktálja az árakat, és versenyelőnyben van a versenytársakkal szemben az új termékek bevezetésében.
2. Piackihívó az a vállalkozás, mely felfutó pozícióban van, de nem piacvezető, mely erőteljesen törekszik piaci részesedése növelésére.
3. Piackövető abban áll, hogy igyekszik megőrizni, stabilizálni meglévő piaci részesedését, piaci pozícióját.
4. Meghúzódó cégek általában a kis- és középvállalkozások, melyek a célpiac egy-egy szegmensére specializálódnak.
A fenti kategórizálás nem jelenti egyben a vállalkozás piaci helyzetének minősítését. Bármely kategóriába tartozó vállalkozás lehet sikeres, amire szép számmal találhatunk példákat a gyakorlatban.
A marketingmix tényezői, azok szerepe a vásárlók döntései befolyásolásában, az egyes tényezők tartalma
Azoknak az elveknek és tevékenységeknek a rendszere, amelyek a marketing szemlélet érvényesülését szolgálják ill azoknak a marketing eszközöknek az összessége, melyet a vállalat a célpiacokra vonatkozó tervek megvalósításához használ fel.
Elemei
-
produkt (termék)
termék innováció: új termék kifejlesztése vagy a régi továbbfejlesztése okai:- versenyelőny megtartása
- a profit biztosítása
- választékbővítés
- új piaci terület meghódítása
- új célcsoportok meghódítása
- új fogyasztási szokások kialakítása
-
-
ár: ez az egyetlen elem, amely jövedelmet eredményez, az összes többi ktg-t jelent árképzési technikák
- ktg orientált: kiszámítják a termék önktg-ét majd ezt az elvárt nyereség %-al növelik meg és ez lesz maga az ár
- keresletorientált, értéken alapuló: abból indul ki, hogy a vevők hogyan reagálnak a különböző árszintekre, milyen a kereslet árrugalmassága, a ktg-ket igazítják a vevők által elismert árhoz (a magasabb ár jobb minőséget jelent)
- konkurencia, versenybázisú: azt veszi alapul, hogy a piacon az adott terméknek milyen árszintje alakult ki
Árképzés a gyakorlatban
- behatoló: alacsony áron indít
- lefölöző: magas áron indít
- dömping ár: önktg alatti ár
- bartell ár: fiktív ár, mert a termékeknek nincs a hagyományos értelemben áruk, hanem a termékek cserélődnek termékekkel
- kartel ár: ármegállapodás a verseny korlátozására
- presztizs ár: a márkás termékek ára
-
-
értékesítési hely, disztribuciós rendszer: melynek keretében a termékek eljutnak a termelőtől a végső fogyasztóig formái
- bolti - saját bolthálózaton keresztül történő közvetlen értékesítés
- az erre szakosodott nagy vagy kiskereskedelmi hálózaton keresztül ? közvetett értékesítés
- bolt nélküli - személyes eladás
- csomagküldő
- automata
- internet
-
marketing kommunikáció vagy piac befolyásolás: feladata, hogy a vállalat tájékoztassa a vevőket termékeinek értékéről, meggyőzze ezek előnyeiről, megalapozza a cég jó hírnevét eszközei
- reklám: az egyik legelterjedtebb eszköz, melynek célja a vevők tájékoztatása, meggyőzése
fajtái- megcélzott terület sz.: országos vagy helyi
- megrendelő működési köre sz.: termelői vagy kereskedői
- tárgya sz.: termék-, márka-, vagy cégreklám
- reklám hordozói sz.: plakát, újság, tv, rádió stb.
- szponzorálás: a reklám sajátos változata, ahol a cég azzal a céllal ad támogatást, hogy ezzel felhívja magára vagy termékére a figyelmet
- PR (közönség kapcsolatok): azt a célt szolgálja, hogy a közvéleményben kedvező vélemény alakuljon ki az adott vállalatról, általa nő a vállalat iránti bizalom, hírneve erősödik, külső kapcsolatai fejlődnek
eszközei- sajtóban hírek közzététele
- sajtókapcsolatok ápolása
- tájékoztató anyagok terjesztése a vállalatról ill annak termékeiről
- vásárlás ösztönzés (promotion): közvetlenül ösztönzi a fogyasztót a vásárlásra, olyan külön előnyt vagy értéket kínál a vevőnek, ami képes lehet indító lökést adni a vásárlásra eszközei
- áruminták és ingyenes áru próbák
- bizonyos időszakokban adott árengedmények
- reklámajándékok, kp visszatérítés stb
- reklám: az egyik legelterjedtebb eszköz, melynek célja a vevők tájékoztatása, meggyőzése
- személyes eladás: a vállalat képviselője megbeszélés keretében kísérli meg az eladást (ügynök, üzletkötő stb.)