16. Kötelezettségek fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban. A hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek bizonylatai, analitikus és főkönyvi nyilvántartási rendszere, a gazdasági események elszámolása. A pénzügyi intézmények és főbb ellenőrzési feladataik. A tulajdonosi ellenőrzés. Aktív bankműveletek. A hitel fogalma, csoportosítása, a hitelezési eljárás. A logisztika fogalma, a logisztikai tevékenység részei. A logisztikai szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezők köre, azok tartalma.

Kötelezettségek fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban

Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vafgyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.
A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.

Megjelenése a beszámolóban

A. Hátrasorolt kötelezettségek

• Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

B. Hosszú lejáratú kötelezettségek

• Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
• Átváltoztatható kötvények
• Tartozások kötvénykibocsátásból
• Beruházási és fejlesztési hitelek
• Egyéb hosszú lejáratú hitelek
• Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

C. Rövid lejáratú kötelezettségek

• Rövid lejáratú kölcsönök
• Rövid lejáratú hitelek
• Vevőktől kapott előlegek
• Kötelezettségek áruszállításből és szolgáltatásból (szállítók)
• Váltótartozások
• Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Kötelezettségek fogalma

Hátrasorolt kötelezettségek

Hátrasorolt kötelezettség minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe.
A kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni.
A kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeli eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú. A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
Értékelése: szerződéssel dokumentált könyv szerinti értéken.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettség a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség, az alapítókkal szembeni kötelezettség, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettség.

Rövid lejáratú kötelezettségek

Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.

Hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek bizonylatai, analitikája

Mivel ezek nagyon hosszú lejáratúak (akár 20-25 év), analitikus nyilvántartásuk nagyon fontos.
A hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségekről külön-külön fajtánként kell nyilvántartást vezetni.

Nyilvántartásának formája kötetlen, de tartalmaznia kell

• a felvétel vagy kibocsátás időpontja
• a pénzintézet, illetve a kötvény tulajdonosok neve
• felvett vagy kibocsátott összeg
• törlesztések időpontja és összege
• tényleges törlesztések

Bizonylatai

• hitelkérelem
• hitelbírálat
• bankkivonat

A gazdasági események elszámolása

Hosszú lejáratú kötelezettségek állománynövekedései

• Kölcsönfelvétel (szerződés, bankszámlakivonat)
  T 384. Elszámolási betétszámla
  K 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsön
• Kötvénykibocsátás (bankszámlakivonat, pénzintézeti szerződés)
  T 384. Elszámolási betétszámla
  K 443. Tartozások kötvénykibocsátásból
• Beruházási hitelfelvétel (hitelszerződés, folyósítási értesítés)
  T 455. Beruházási szállító
  K 444. Beruházási és fejlesztési hitelek
• Pénzügyi lízing (lízingszerződés)
  T 455. Beruházási szállító
  K 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettségek állománycsökkenései

• Kölcsöntörlesztés (bankszámlakivonat)
  T 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsön
  K 384. Elszámolási betétszámla
• Hiteltörlesztés (hitelszámla-kivonat, jóváírási értesítés)
  T 444. Beruházási és fejlesztési hitelek
  K 389. Átvezetési számla
• Éven belül esedékes törlesztőrészlet átsorolása (analitika)
  T 451. Rövid lejáratú kölcsönök
  K 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsön

Aktív bankműveletek

A bank pénzkihelyezése a forgalomba, jövedelemszerzés céljából (ügyfelekkel szembeni követelés).

Fajtái

• hitelnyújtás: pénzeszközök, áruk és szolgáltatások átengedése meghatározott időtartamra, kamatfizetés ellenében és visszafizetési követelés mellett
• betételhelyezés: lehet jegybanknál vagy más bankoknál
• követelést megtestesítő értékpapírok vásárlása: kötvény, állampapír
• követelés megvásárlása
  • váltó leszámitolás: a váltót a váltó tulajdonosa a lejárati határidő előtt eladja a banknak, ezért a bank leszámitolási kamatot számít fel
  • faktorálás: az áruvásárlásból és szolgáltatásnyújtásból származó rövid lejáratú követelések megvásárlása
  • forfetírozás: a közép és hosszú lejáratú követelések megvásárlása
• bankgarancia nyújtása, kezességvállalás
  • bankgarancia nyújtása: olyan kötelezettség vállalás, amely szerződésen alapul, feltétel nélküli, visszavonhatatlan
  • kezességvállalás: a biztosítékok egyik formája, amely kezességi szerződés alapján, járulékos kötelezettségvállalást jelent
• lízing: bérleti, hitelezési és kereskedelmi tevékenység egy időben történő megjelenése
• befektetések: tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok vásárlása
• bankközi hitelkihelyezés: más banknak, általában rövid lejáratú hitel nyújtása
• nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés
  • kettős deviza adásvétel
  • bankhitel
  • konzorciális hitel: több bank együttesen nyújt hitelt
  • szindikált hitel
  • klub hitel: előre meghatározott csoport nyújt hitelt
• tőkekivonás

A pénzügyi intézmények és főbb ellenőrzési feladataik, a tulajdonosi ellenőrzés

A hazai bankrendszer kétszintű, így az ellenőrzések is egymástól elkülönítetten jelennek meg az egyes szinteken.

A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatai

Elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, alapvető feladatainak körében elősegíti a hitelintézetek prudenciális (ügyfelek érdekeit képviselő) felügyeletének megvalósítását.

A Bank mint az ország jegybankja a feladataihoz kapcsolódóan többrétű ellenőrzési tevékenységet lát el:

• a hatáskörébe tartozó, pénzkibocsátó tevékenysége kapcsán a Bank ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatokat
• vizsgálja a törvények által a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá a jegybankelnök rendeleteinek megtartását. A jegybanki ellenőrzés keretében a MNB jogosult helyszíni ellenrőzésre, továbbá adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Jogszabálysértés, illetve a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén a MNB köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. Az érintett szerv pedig köteles a megkeresés tárgyát képező ügyet érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatni.

A Bank feladatainak ellátása során együttműködik a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyeletével, melynek keretében a két szervezet adatokat és információkat egymás rendelkezésére bocsátja. A MNB elnöke az Országgyűlés előtt évente beszámol az intézmény tevékenységéről és monetáris politikájáról, de köteles az Országgyűlés eseti tájékoztatási igényének is eleget tenni.

A hitelintézetek ellenőrzései

A piacgazdaságban a hitelintézetek a fizetési forgalom lebonyolítása mellett hitelnyújtással, befektetési és értékpapírügyletekkel, továbbá letéti, deviza-, nemesfém ügyletekkel stb. is üzletszerűen foglalkoznak.
Az üzleti pénzintézeteknek feladata a pénzforgalommal és főként a hitelezéssel összefüggő ellenőrzés.

A hitelintézet (bank)

• mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra és az elszámolási forgalomra vonatkozó előírások megtartását, figyelemmel kíséri a bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek alakulását, továbbá ellátja a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglaltakat
• mint hitelező ellenőrzi az ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét és a hitel rendeltetésszerű felhasználását. A hitelintézet elsősorban a rendelkezésre álló adatok és információk alapján végzi az ellenőrzést, de helyszíni ellenőrzést is végez. A hitelintézetek ellenőrzési feladataikat a hitelkérelem benyújtásától kezdve, a hitelszerződés lejártáig látják el.

A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése

A következőkben a jogi személyiségű gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzésével ismerkedünk meg. A tulajdonosi ellenőrzést e társasági formák esetében a gazdasági társaság legfőbb szerve , a felügyelőbizottság, az auditbizottság és a választott könyvvizsgáló végzi.

A gazdasági társaság legfőbb szerve

A tulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket a társaság legfőbb szervének ülésein gyakorolhatják. A legfőbb szerv ülésein a tulajdonosok határozat formájában fejezik ki döntéseiket a hatáskörükbe utalt, illetve a társasági szerződésben rögzített ügyekben. A társaság legfőbb szervének fő funkciója, hogy döntéseket hozzon és beszámoltasson a tulajdonnal, a jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő alapvető kérdésekkel kapcsolatban.

A tulajdonosok azonban legtöbbször nem maguk irányítják a társaságot, hanem ezzel a feladattal a társaság ügyvezető szervét bízzák meg. Az ügyvezetés legtöbbször egy testület, mely vezető tisztségviselőkből áll, s elnevezése a társasági formától függ: kft-nél ügyvezetők, rt-nél igazgatóság, vezérigazgató vagy igazgatótanács, egyesülésnél igazgató vagy igazgatóság található.

Bár a tulajdonosok szabadon beszámoltathatják a megbízott ügyvezetőket, mindinkább előtérbe kerül a választott szervezetek révén végzett tulajdonosi ellenőrzés. Ennek szervezetei a felügyelőbizottság, az auditbizottság és a választott könyvvizsgáló. Tekintettel arra, hogy ezek a testületek a tulajdonosok érdekeit védik, megválasztásuk is a legfőbb szerv kizárólagos feladatát képezik.

A felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság egy testület, mely a legfőbb szerv részére ellenőrzi az ügyvezetés tevékenységét. Létrehozásáról a társaság tulajdonosai döntenek. A felügyelőbizottság tagjait általában a legfőbb szerv választja.

A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. A felügyelőbizottság ellenőrzi a gazdasági társaság ügyvezetésének a tevékenységét. A tulajdonosok érdekeit szolgálja, hogy a számviteli beszámolót írásban köteles véleményezni, továbbá, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását köteles kezdeményezni, ha úgy látja, hogy az igazgatóság tevékenysége jogszabálya, a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy sérti a társaság, illetve a részvényesek érdekeit.

A testület azon túl, hogy a vezető tisztségviselőktől, vezető állású dolgozóitól felvilágosítást kérhet, és a társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja, munkájához szakértőt is igénybe vehet. A testület tagjait e minőségében a gazdasági társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatják.

Az auditbizottság

Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében kötelező létrehozásuk, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság független tagjaiból. Az auditbizottság intézményére legfőképpen a pénzügyi, számviteli jelentések tisztasága feletti felügyelet biztosítása miatt van szükség. Így ellenőrzési feladatai a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezésére, a választott könyvvizsgáló függetlenségének, valamint a társaság pénzügyi beszámolási rendszerének felügyeletére is kiterjednek.

A választott könyvvizsgáló

A tulajdonosi ellenőrzés szempontjából alapvetően a könyvvizsgálói tevékenység azon típusa bír jelentőséggel, amelynek célja megállapítani, hogy a gazdasági társaság számviteli beszámolója a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, továbbá, hogy az megbízható és valós képet nyújt-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.

A hitel fogalma, csoportosítása, a hitelezési eljárás

Pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások határozott időszakra történő átengedése, visszafizetési, illetve visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, kamat ellenében.

Csoportosítása

Lejárat szerint

• rövid lejáratú
• közép lejáratú
• hosszú lejáratú

Tárgya szerint

• forgó eszköz hitel
• beruházási hitel

Fedezete szerint

• fedezet nélküli (bianko) hitel
• fedezettel bíró hitel

Visszafizetés forrása szerint

• árbevétel
• jövedelem
• egyéb

Hitelezési tartalma szerint

• üzleti feltételek alapján nyújtott hitel
• kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel

Hitelszerződés tartalma szerint

1. Pénzhitel

• személyi hitelek
  • bianko hitel
    • kis hitelek
    • szezonális hitelek
    • üzemvitel hitelek
  • kezes hitel
  • váltó leszámitolási hitel
• reálhitelek
  • lombard hitel
  • kézi zálog hitel
  • cessziós hitel
  • jelzálog hitel

2. Kötelezettség vállalási hitel

• okmányos meghitelezés (akkreditív nyitása)
• kauciós hitel: a bank kezességet vállal a hitelre (egyszerú kezesség, ha az adóson nem lehet, akkor rögtön hozzá fordulnak)
• elfogadvány hitel: a bank engedélyezi a váltó kiállítójának, hogy a váltó ellenében meghatározott összegig kifizeti az ügyfél számláját
• rembours hitel (okmányos elfogadvány hitel): az okmányos meghitelezés és az elfogadvány hitel ötvözése (az akkreditív nyitása azzal a feltétellel történik, hogy meghatározott összegig az ügyfél váltóit elfogadja)

Hitelfelvevők köre szerint

• vállalati hitel

  • nyitott hitelkerettel nyújtott hitel
  • rulirozó hitel
  • forgó tőke hitel: forgó eszköz finanszírozásra szolgál
  • hosszú lejáratú hitel: nagyobb beruházásoknál
  • áthidalási hitel: valamilyen eszközszükséglet kielégítésére

• fogyasztói hitel

  • részletfizetéses hitel
  • rulirozó hitel
  • hitelkártyához kapcsolódó hitel

• jelzálog hitel

  • hosszú lejáratú hitelek: építési hitelek, bankoknak nyújtott hitelek

Pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint

• jegybanki hitel
• kereskedelmi banki hitel
• bankközi hitel

Hitelezés feltételei

• saját forrás aránya
• kamatláb
• lejárati idő
• lebonyolítási hitel
• kamatfizetési kötelezettség
• költségfizetési kötelezettség
  • hitelbírálati díj
  • szerződéskötési díj
  • szerződésmódosítási díj
  • kezelési költség
  • rendelkezésre tartási jutalék
  • késedelmi kamat
• biztosítékok

Hitelezés alapelvei

• céljelleg: mindig meghatározott célra adható hitel
• hitelképesség: a bank, a hitel nyújtásakor mérlegeli a vállalkozás fizetőképességét (nem egyenlo a fizetőkézséggel)
• fedezeti elv követelmény: legalább két visszafizetési forrás álljon rendelkezésre
• saját forrás kiegészítésének elve: a vállalkozásnak hitelfelvételkor saját forrással kell rendelkeznie és eloször azt kell felhasználnia
• lejárati elv: minden hitelt meghatározott időtartamra nyújt a bank
• kamatfizetési elv: a hitelek után meghatározott mértékű kamatot kell fizetni

Hitelképesség követelményei

• a vállalkozás jövedelmezően gazdálkodjon
• folyamatosan termeljen
• rendszeresen értékesítsen
• fizetési kötelezettségeit teljesítse

Hitelezési eljárás

Tartalmazza

• a bankügylet szabályzata (általánosan)
• a hitelszerződés tervezet (konkrétan)

Folyamata: kérelem benyújtása ----- eljárás ------ utolsó részlet visszafizetése

Szakaszai

• kapcsolatfelvétel a bankkal
• a hitelezési normatív feltételek megismerése
• a hitelkérelem benyújtása
• hitelbírálat
• hitel engedélyezése
• szerzódés megkötése
• hitel folyósítása
• hitellel kapcsolatos ellenőrzés
• kölcsön visszafizetése

A hitelkérelem benyújtása

Mindig írásban

• formanyomtatványon
• kötetlen formában

Tartalma

• kérelmező adatai
• hitelcél-indoklás
• összeg
• lejárati idő
• törlesztés gyakorisága
• biztosítékok
• kérelmező vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete
• egyéb adatok
• saját forrás
• dátum, aláírás, pecsét
• melléklet

Kérhető

• azonnali hitel felvételre
• hitelkeretként

Htelbírálat

1. Előkészítés

• formai ellenőrzés
• tartalmi ellenőrzés

2. Informáciszerzés forrásai

• ügyfél
• bank
• más gazdálkodó szerv (külső forrás)
• egyéb állami intézmény (külső forrás)

3. Adós minősítés

Cél: az adós kockázatainak felmérése, a hitelképesség megállapítása

Részei

• az objektív értékelés: különböző pénzügyi mutatók számítása (pl. tőkeellátottság, adósságszolgálati mutató)
• szubjektív értékelés

Folyamat lépései

• előszúrés
• alapminősítés
• tényleges hitelképesség vizsgálata
• végső minősítés
• fedezet értékelés

4. Kockázat mérséklés

Hitelkeret: meghatározzák, hogy max. mekkora összegű hitel nyújtható

• országos hitelkeret
• ágazati hitelkeret
• ügyfeli hitelkeret

Hitelfedezet

• közvetlen hitelfedezet
• közvetett hitelfedezet

5. Hitel biztosításának adottságai a bank részéről

6. Döntésre történő előterjesztés

A hitel engedélyezése

• a cenzúra bizottság dönt, a döntési határidő 5 nap
• a döntés határozatba foglalása

A szerződés megkötése

• a bank szerződési ajánlatot tesz (írásban)
  • kérelemmel megegyező
  • kérelemtől eltérő (egyeztetés)
• szerződés tényleges megkötése
• szerződés tartalma
  • szerződő felek adatai
  • hitelnyújtás feltétele: hitelösszeg, kamatláb, futamidő, törlesztés, biztosítékok
• szerződés jogi előírása: szerződő felek jogai, kötelezettségei, jogszabályra történő hivatkozás
• igazoló rész (dátum, aláírás, pecsét)
• szerződések fajtái
  • hitelszerződés (keretszerződés)
  • kölcsönszerződés

Hitel folyósítása

Módjai

• készpénzben
• pénzforgalmi számlán történő jóváírás
• hitellevél kiadása
• hitel közvetlenül a tartozás kiegyenlítésére történő átutalása

Hitelkamat és jutalékok felszámítása

• jutalék, biztosítási díj (beleszámít a hitelköltségbe)
• kezelési költség
• hitelkamat
• prolongálási költség
• késedelmi kamat

A prolongálási költség és késedelmi kamat nem számít bele a hitelköltségbe, csak meghatározott esetekben alkalmazzák.

Hitellel kapcsolatos ellenőrzések

Tartalma

• hitel felhasználásának ellenőrzése
• kölcsön gondozása

Feladatai

• a cél megvalósításának ellenőrzése
• kockázat menedzselés
  • fedezet ellenőrzése
    • fedezet alapja szerint
    • minőségi osztályozás szerint: elsődleges vagy másodlagos
  • hitelgondozás (hitelmonitoring) feladatai
    • kölcsön rendeltetésszerű használatának folyamatos követése
    • az adós pénzügyi helyzetének folyamatos fegyelemmel kísérése
    • jogi biztosítékok meglétének meghatározott rendszerességgel történő vizsgálata
    • hiteltörlesztés és kamatfizetés rendszerességének ellenőrzése
• kockázatviselés
  • tartalékképzés
    • általános tartalékképzés
    • kockázati tartalékképzés
  • hitel minősítés
    • problémamentes (késedelem 3 és 30 nap közötti)
    • külön figyelendő (31 és 60 nap közötti késedelem)
    • átlag feletti (61 és 90 nap közötti)
    • kétes (91 és 180 nap közötti)
    • rossz (180 nap feletti késedelmet jelent)

Ellenőzés módszerei

• okmányok alapján
• helyszíni ellenőrzés

Negatív tapasztalatok esetén a szerződés felmondása és a hitel azonnali visszafizetése.
Az ellenőrzést végző személy a hitelügyi előadó.

Hitel visszafizetése

Módjai

• készpénzben
• átutalással

Gyakorisága

• havonta
• negyedévente
• félévente
• évente

Formái

• szerződésben előírtak szerint
• előtörlesztési lehetőség
• prolongálási lehetőség

Hiteladminisztráció

• ügyiratkezelés
• számítógépes nyilvántartás
• hitel folyósításának teljesítése
• hitellejáratok érvényesítése
• hitellel kapcsolatos költségek elszámolása az ügyfél felé
• információ szolgáltatás

A logisztika fogalma, a logisztikai tevékenység részei. A logisztikai szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezők köre, azok tartalma

Alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó informáicók származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósulási folyamata a vevői elvárásoknak való megfelelés szándékával.

Lényege

• megfelelő termék
• megfelelő minőségben
• megfelelő állapotban
• megfelelő helyen
• megfelelő időben
• megfelelő felhasználónál
• megfelelő költségen

A logisztikai rendszer részei

• beszerzési logisztika: a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek, stb. külső forrásokból történő biztosítása, vagyis a folyó termelés anyagi inputjainak beszerzése
• termelési logisztika: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatokat oldja meg
• értékesítési logisztika: a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása

A logisztika stratégiai kérdései

• • szállító kiválasztási elveinek meghatározása
  • szállítókkal szembeni igények megfogalmazása (szállítások gyakorisága, minősége és a kísérő szolgáltatások terén)
  • "venni vagy termelni?"
  • "egy vagy több szállítóval tartson kapcsolatot?"
  • rendelkezésre gyártás vagy készletre gyártás?
  • készletezési pontok (raktárak) száma, helye és a közöttük működő szállítások rendszerének meghatározása
  • piacorientált raktárhálózatot választ-e (a jelentősebb felvevőpiacok közelében elhelyezett raktárak)
  • termelőorientált raktárhálózatot választ-e (gyártó közelébe telepített raktárak)
  • kombinált raktárhálózat elhelyezése szorosan összefügg az alkalmazott szállítási módokkal (vasúti, légi, közúti, vízi, csővezetékes)
  • készletekbe befektetett tőkeállomány nagysága (se több, se kevesebb)
  • készletszint növelési lehetőségei
  • rugalmas működés feltételének biztosítása
  • készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások minimalizálása

1. beszerzéssel kapcsolatos stratégia

2. értékesítéssel és a fizikai elosztással kapcsolatos stratégia

3. készletgazdálkodással kapcsolatos stratégia

Anyagi folyamatok lebonyolításának részei

1. szállítás

• területei

  • termékeknél a szállítóktól a vállalathoz való eljuttatása
  • termékeknek a vevőkhöz való eljuttatása

• kérdései

  • technikai lebonyolítás módja
  • az alkalmazott szállítóeszközök esetleges kombinációi
  • döntés a szállítást végző szervezetről
    • sok raktár = magas készletezési költségek, alacsonyabb szállítási költségek
    • kevés raktár = alacsonyabb készletezési költség, magasabb szállítási költség

2. anyagmozgatás

• elemei

  • a vállalat telephelyei közötti anyagmozgatás
  • üzemek közötti anyagmozgatás
  • üzemen belüli anyagmozgatás
  • raktári anyagmozgatás (átrendezés, betárolás, tárolás

• jellemzői

  • magas szinten gépesített = jelentős költségigény, magas színvonalú teljesítmény (gyorsaság, pontosság, áruvédelem)

3. tárolás

raktárban történik

• formái

  • fixhelyes: az egyes készletfajtákat mindig egy meghatározott helyen tárolják
  • szabadhelyes: mindent a legközelebbi szabad helyre raknak, nyilvántartják, hogy mit hova helyeztek el

Készletfogalmak

Biztonsági készlet: olyan készletmennyiség, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet.
Folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást
Átlagkészlet: a biztonsági és a folyókészlet felének az összege
Maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege
Jelzőkészlet: a készletek olyan szintje, amelynek az elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. Kiszámítása: utánpótlási idő * napi felhasználás + biztonsági készlet

Készletnormák:

1. időnorma: tükrözi, hogy a megállapított készlet hány napi felhasználás fedezéséhez elegendő
2. mennyiségi norma: a készletmennyiség természetes mértékegységben
3. értékbeni normák: azt jelzik, hogy a készletekben milyen pénzösszeg köthető le

Anyagnormák:

1. anyag felhasználási
2. anyag kihozatali
3. beszerzési = bruttó + szállítási és tárolási veszteségek

Anyagnormák megállapíthatók

• becsléssel
• műszaki-gazdasági számításokkal
• statisztikai módszerrel

Vállalati készletgazdálkodás

A készletgazdálkodás hatásai a vállalat működésére

• készletezés a marketing területén a fogyasztó orientált marketing megvalósításának fontos feltétele
• a termelési folyamatok inputjai és outputjai készletekkel vannak összefüggésben. Továbbá a termelési folyamatokban, valamint a termelési folyamat egyes fázisai között is készletek találhatók
• a készletezésnek fontos pü-i összefüggései vannak. A készletezési tevékenység egyfelől a vállalati pénzeszközök egyik befektetési területe, másfelől a folyamatos ráfordítások lényeges csatornája

A készletgazdálkodás legfontosabb kérdései

• milyen termékekből tartsunk készletet?
• a vállalat által kívánatos készletezési tekintet igény-kielégítést mekkora készlettel lehet megvalósítani?
• a kívánatosnak tekintet készletezési szintet milyen döntési-szabályozási folyamatokkal lehet hatékonyan megoldani?
• a vállalat készletgazdálkodása milyen tőkebefektetéssel és folyamatos ktg-kel jár, és az ehhez szükséges pü-i források hogyan biztosíthatók?

A "mikor rendeljünk" kérdésre két alapvető válasz adható

• előre rögzített időközönként adjuk fel a rendeléseket
• a rendelés időpontjáról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen meghatározott szint alá csökken

A "mennyit rendeljünk" kérdésre két alapvető válasz adható

• előre rögzített a rendelési tétel nagysága
• olyan mennyiséget kell mindig rendelni, hogy beérkezés után a készlet egy előre meghatáro- zott szintet érjen el

A készletgazdálkodási modellek alapváltozatai

• fűrészfog-modell: a rendelési időköz és a rendelt mennyiség is állandó
• ciklikus modell: a rendelési időköz állandó, a beérkező rendelés pedig a készletet egy meghatározott szintre tölti fel
• készletrendelés fix: mindig akkor rendelünk, amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken, rendelési mennyiség állandó
• szint-készlet: a készletek bizonyos szintre történő csökkenés esetén azokat egy meghatározott szintre tölti fel

A készletgazdálkodás módszere (MRP)

Célja

• a készletszint szabályozása a készletek beérkezésének megfelelő ütemezése útján
• a készletgazdálkodás hatékonyságának javítása a készletszint szabályozása révén

Egységes rendszerként kezeli a beszerzés, készletezés, termelés folyamatait. A végtermék iránti keresletből indul ki. Vizsgálja a visszacsatolást.