22. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének számviteli törvény szerint nevesített tartalma, alkotó elemei. Árbevétel tartalma és elszámolása. Az egyéb bevételek és ráfordítások tartalma és elszámolása. A termelés ütemességének, egyenletességének, a termelés, a termék minőségének ellenőrzése. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma, a termelési és áruforgalmi folyamatok ellenőrzése. A logisztikai tevékenység stratégiai kérdései, annak főbb vizsgálati területei, azok tartalmi jellemzői. Az anyagi folyamatok fontosabb részei, azok jellemzői.

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének számviteli törvény szerint nevesített tartalma, alkotó elemei. Árbevétel tartalma és elszámolása. Az egyéb bevételek és ráfordítások tartalma és elszámolása

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét összköltség eljárással a következő séma szerint számoljuk ki:

I. Érékesítés nettó árbevétele
II. Aktivált saját teljesítmények értéke
II. Egyéb bevételek
ÜZEMI HOZAMOK
IV. Anyag jellegű ráfordítások
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK
A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

Az összköltségeljárással készülő eredménykimutatást szemléletű eredménykimutatásnak is nevezzük. Az üzleti évben felmerült összes költség bemutatását tartja a legfontosabbnak.
Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét. Csak olyan értékesítés mutatható ki, melynek esetében a vállalkozó teljesített, s a vevő e teljesítést elismerte, elfogadta.

Az értékesítés történhet belföldre és külföldre, így az eredménykimutatásban külön kell szerepeltetni:

• belföldi értékesítés nettó árbevétele
• export értékesítés nettó árbevétele

A saját teremlésű készletek üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni.
Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett, saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét.
Egyéb bevételek olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, melyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.
Anyag jellegű ráfordítások:

• anyagköltség
• igénybe vett szolgáltatások értéke
• egyéb szolgáltatások értéke
• eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
• eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

Anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben felhasznált, vásárolt anyagok bekerülési értékét, az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyag jellegű és nem anyag jellegű szolgáltatások bekerülési értékét. Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült az eszközök bekerülési értékében el nem számolt illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget, biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve üzemben történő felhasználáskor megfizetett adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett a szerződésben meghatározott, a bevallott összegben kell elszámolni.

Az anyagköltség, az igénybe vett szolgáltatások értéke, az egyéb szolgáltatások értéke költségnemnek minősülnek.
Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában.
Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámoni az értékesítéskor.

Személyi jellegű ráfordítások:

• bérköltség
• személyi jellegű egyéb kifizetések
• bérjárulékok

Bérköltség minden olyan kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, megillető bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság.
A személyi jellegű egyéb kifizetések a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve a le nem vonható általános forgalmi adót, továbbá a fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
Bérjárulékok minden olyan adók módjára fizetendő összeg, melyet a személyi jellegű ráfordítások vagy foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg.

Értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének összegét.

Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, melyek a rendszeres tevékenység (üzemmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás összeállításának kiindulási pontjaként az üzleti év értékesítését vesszük figyelembe, és ebből következően az értékesítés ráfordításait kell meghatározni. Ez esetben meg kell állapítani

• az értékesítés közvetlen költségeit
• az értékesítés közvetett költségeit.

Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni. Ezeket a közvetlen költségek között nem lehet figyelembe venni, ugyanis ezek a tevékenységgel nem voltak közvetlen kapcsolatban, így az üzleti év eredményét terhelik.

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét forgalmi költség eljárással a következő séma szerint számoljuk ki:

I. Értékesítés nettó árbevétele
II. Értékesítés közvetlen költségei
III. Értékesítés bruttó eredménye
IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Egyéb bevételek
VI. Egyéb ráfordítások
A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás nettó szemléletű, a vállalkozás hozamai (bevételei) közül csak azt veszi számba, melyeket a társaság már értékesített.
Az értékesítés összes költsége az értékesítés közvetlen és az értékesítés közvetett költségeiből tevődik össze.

Az egyéb bevételek és ráfordítások tartalma és elszámolása

A számlaszámokhoz szükséges számlatükör.

Egyéb bevételek elszámolása

• értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök (áfa)
  T 311, 317
  K 961
• terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása
  T 1-3
  K 966
• káresemény
  T 38/36
  K 9661
• kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat és egyéb kártérítés
  T 38, 368
  K 9632
• behajthatatlan követelésre befolyt összeg
  T 38, 368
  K 9633
• visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás
  T 38
  K
• utólag kapott engedmény
  T 38
  K 964
• céltartalék feloldása
  T 47
  K 965
• kereskedelmi áru leltárértékelési különbözete nyereség esetén
  T 26
  K 969
• negatív cégérték leírása - halasztott bevétel
  T 483
  K 969

Egyéb ráfordítások elszámolása

• értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
  
  • bruttó érték kivezetése
    T 861
    K 11/12 - 16
  • elszámolt terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
    T 119/129 - 159
    K 861
  • elszámolt terven felüli értékcsökkenés kivezetése
    T 118/128 - 168
    K 861
• fizetett bírság, kártérítés, kötbér, fekbér, késedelmi kamat
  T 863
  K 38
• céltartalék-képzés
  T 865
  K 42
• költségek, ráfordítások, ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatások, juttatások
  T 863
  K 38
• utólag adott engedmények pénzügyi teljesítéskor
  T 864
  K 38
• hiányzó, megsemmisült immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
  T 866
  K 118/128 - 168
• hiányzó, megsemmisült készletek értékvesztése
  T 866
  K 229-289
• fogyasztási és jövedéki adó elszámolása
  T 867
  K 463
• behajtatlan követelések leírása
  T 869
  K 31-36
• kereskedelmi készletek - veszteségjellegű - leltárértékelési különbözete
  T 869
  K 229-289

A termelés ütemességének, egyenletességének, a termelés, a termék minőségének ellenőrzése

A termelési folyamat előkészítésének, megszervezésének ellenőrzése

Ez a folyamat tulajdonképpen az innovációs tevékenységgel kezdődik, melynek keretében születnek döntések a termékszerkezet kialakításához, esetleges korszerűsítéséhez kapcsolódóan.
Ezek megalapozását szolgálják a különböző portfolió-elemzési technikák, éppúgy, mint a termék- és a technológiai fejlesztési döntések előkészítését szolgáló elemzési módszerek.
Ez utóbbiak közül általánosan alkalmazhatóak és alkalmazottak a gazdasági kalkuláció különböző módszerei, melyek egy fejlesztési döntésnek a vállalkozás eredményére gyakorolt hatását vizsgálják.

A termelési folyamat megszervezése

A terület ellenőrzése során vizsgálnunk kell

• a termelés termékösszetételét anyag-, munkaigényesség, a fedezeti hányad, végső soron a jövedelmezőség szempontjából. A termékek jövedelmezőségi rangsora kiinduló alapot szolgáltat az ellenőrzés számára, hogy az összetételváltozás mennyiben segítette elő a jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítását
• a gyártási rendszer jellegét. A gyártás tömegszerűségi foka szerint más a gyártás előkészítésének, megszervezésének módja. A tömegszerűség növelése általában javíthatja a termelés jövedelmezőségét

A termelési együttműködés vizsgálata

A gyártásszervezési folyamatok része, így az ellenőrzésnek is fontos szempontja a külső szervekkel való együttműködés vizsgálata. Ennek fejlettségi fokát a termelési együttműködésbe bevont szállítók száma, az egyes termékek önköltségében megjelenő beszállítások értéke alapján vizsgálhatjuk.

A termelési folyamat irányításának ellenőrzése

A termelés megszervezése, gazdaságos, időbeni lefolytatásának biztosítása a termelésirányítás feladata.

Ez kiterjed általában:

• a gyártás időbeni menetének megtervezésére, a termelés programozására, illetve
• a gyártás folyamatos ellenőrzésére és az azt zavaró váratlan akadályok operatív elhárítására

A termelési programok ellenőrzése

Szempontok a programok megalapozottságának vizsgálatához:

• a gyártás műszaki előkészítésének színvonala
• gépenkénti, gépcsoportonkénti termelési keresztmetszet rendelkezésre állása
• a kapacitás keresztmetszetek átbocsátóképességének és az egyes termékek átfutási idejének szinkronja

A termelés operatív irányításának ellenőrzése

A termelés irányítása magában foglalja a munkák indítását, a munkaadagolást, a gyártási folyamat ellenőrzését és az esetleges zavarok elhárítását.
A termelésirányítás másik feladata a programok teljesítésének, a gyártás előrehaladásának operatív ellenőrzése. Ennek keretében vizsgálni kell, hogy az egyes munkahelyek és a műhely a program szerinti feladatokat teljesíti-e, továbbá a váratlan fennakadások operatív elhárításáról gondoskodtak-e.

A termelési folyamat ellenőrzése

A termelési programokban meghatározott termelési feladatok végrehajtásának eszköze a menetközben végzett, folyamatos ellenőrzés, mely kiterjed a munkahelyekre, a műhelyekre, az üzemekre, gyáregységekre, műszakonként, naponta stb.
A termelés menetének ellenőrzése során már ismerni kell, hogy a termelési programok megfelelően tükrözik-e a szállítási kötelezettségből származó feladatokat. Az ellenőrzésnél célszerű a szállítási késedelmekből, illetve a félkész- és késztermékraktárakban szerzett tapasztalatokból kiindulni.
A programoktól való eltérések esetén részletes ellenőrzés szükséges.

A hiányosságok általában a következő fő okokra vezethetők vissza:

• a rendelésállomány nyilvántartásának pontatlanságai
• a gyártási kapacitások (szűk keresztmetszet) részletes ismeretének hiánya
• a műszaki előkészítés pontatlansága
• anyag-, szerszám-, létszámhiány stb

Termék minőségének ellenőrzése

Minőség a termékkel kapcsolatos tulajdonságok összessége, melyek képessé teszik arra, hogy bizonyos vevői igényeket kielégítsen. Napjaink nagyon fontos vizsgálati területe a minőség kérdése, a termékek mennyiségi meglétén túl azok minősége kerül előtérbe.

Minőség ellenőrzése a termékre jellemző tulajdonságok összességének elemzését jelenti. A késztermékek végső minősítésénél osztályba sorolást alkalmaznak: I., II., III., illetve szavakkal kifejezve.

Minőséggel kapcsolatos résztevékenységek

• minőség irányítás
• minőség biztosítás
• minőség ellenőrzés
• minőség utólagos elemzése, számszerű vizsgálata

Vizsgálati területek

• Vevői elégedettség vizsgálata

  1. vizsgálni kell a termékek azon hasznos tulajdonságait, melyeket a vevő igényel
  2. vevői elégedettség-vizsgálat vonatkozik még
     • betartaja-e a vállalat a szállítási határidőket
     • milyen összhang vana termék ára és minősége között
     • hogyan alakulnak a vevő költségei a termék megvásárlása után
     • milyen színvonalú a vevőszolgálat
     • környezetkímélő-e a termék
  3. módszere: benchmarking, melynek során a vállalkozás összehasonlítja a saját teljesítményeit a versenytársakéval
  4. elemzéshez használható mutatók: reklamációk aránya, minőség miatti veszteségek aránya

• Gyártási folyamat, késztermékek minőségének vizsgálata

  1. értékeléséhez gyakran használják a selejt adatait, és vizsgálják a selejt nagyságának, valamint arányának alakulását
  2. mutatószámok
     
     • selejt% = selejt mennyiség / termelés mennyisége
     • átlagos selejt% = bruttó selejtkár / termelési érték
     • selejtkár a selejtté válásig ráfordított költség

• Elkészült termékek minősége

  1. az ismert osztályba sorolás adatait vizsgálják
     
     • legegyszerűbb a megoszlás számítása
     • átlagos minőségi kategória (számtani átlag)
     • átlagos minőségi együttható: viszonyszám, ahol a számláló a tényleges termelési érték, a nevezője pedig az első osztályú áron számított termelés

• Minőséggel kapcsolatos költségek

  1. a termelőnél az ellenőrzés során
  2. a felhasználónál is felmerülhetnek

A jó minőség biztosításával kapcsolatos vállalati tevékenységek

• Minőségtervezés

  A terméktervezés során a minőségellenőrzési módszerek tervezésével együtt valósul meg

• Minőség-ellenőrzés

  • gyártás feltételeinek ellenőrzése
  • gyártásközi termékellenőrzés
  • végellenőrzés

• Minőségbiztosítás

  A minőség megóvása érdekében
  
  • piaci visszajelzések gyűjtése és feldolgozása
  • a vállalati tevékenység értékelése minőségi szempontból
  • a szükséges korrekciók, fejlesztések kezdeményezése

A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma

A 2004. május 1-től hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény a számla és az egyszerűsített számla adattartalmára vonatkozóan a következő előírásokat tartalmazza:

Számla

Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely papír alapú vagy elektronikusan kibocsátott bizonylat, mely a következőket tartalmazza:

1. a számla sorszáma,
2. a számla kibocsátásának kelte,
3. a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
4. a vevő neve, címe, illetve ha a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma,
5. közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma,
6. a teljesítés időpontja,
7. a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma,
8. a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége,
9. a termék, szolgáltatás adó nélkül számított egységára,
10. a termék (szolgáltatás) adó nélkül számított ellenértéke összesen,
11. a felszámított adó százalékos mértéke,
12. az áthárított adó összege összesen,
13. a számla végösszege,
14. a fizetés módja és határideje.
2004. május 1. napjától nem kötelező a számlában szerepeltetni az áthárított adó összegét tételenként (csak összesen) és a termék adóval együtt számított ellenértékét sem tételenként, sem összesen, hiszen a számla végösszege mindkettőt tartalmazza összesítve.
Továbbra is kötelező szerepeltetni a számlában az adó alapjának és az áthárított adó összegének a felszámított adómérték szerinti részletezését. Természetesen, ha a számla egyetlen tételből áll, akkor ezt az egy tételt kell megfelelően szerepeltetni. Vagyis ha a termék megnevezése mellett nem csak az adó százalékos mértéke, hanem annak összege, valamint a termék adóval számított ellenértéke is szerepel, akkor még egyszer nem kell az adómérték szerinti részletezést elvégezni, hiszen mindkét tartalmi előírás egyszerre teljesül.

Egyszerűsített számla

Adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza.

1. a számla sorszáma,
2. a számla kibocsátásának kelte,
3. a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany neve, címe és adószáma,
4. a vevő neve, címe, illetve ha a vevő az adó fizetésére kötelezett, annak adószáma,
5. közösségen belüli adómentes értékesítés esetén, amennyiben a Közösségen belülről történő termékbeszerzés során a vevő az adó fizetésére kötelezett személy, ennek közösségi adószáma,
6. a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma,
7. a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége és mennyisége,
8. a termék, szolgáltatás adóval együtt számított egységára,
9. a termék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke összesen,
10. a meghatározott százalékérték.
A fenti adattartalom csökkentés egyben egyszerűsítés, valamint a kerekítésből adódó problémák kiküszöbölését is eredményezi. A korábban hatályos előírásokban szereplő, de előzőekben fel nem sorolt adatok nem kötelező tartalmi elemei a számlának, azonban ezek feltüntetése nem tiltott, aki kívánja továbbra is szerepeltetheti azokat.
A számlakibocsátás során figyelemmel kell lenni a számviteli törvény számviteli bizonylatotokra vonatkozó előírásaira is.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:

1. a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
2. a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
3. a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása;
4. a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően - annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell;
5. a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően - értékbeni adatai;
6. külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
7. bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
8. a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
9. a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
10. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
2004. január 1-jétől nem kötelező a számlakibocsátónak a számlát aláírnia, ugyanakkor az adóalany dönthet úgy, hogy az általa kibocsátott számlák aláírással hitelesek.

A számlakibocsátás során a következőkre is figyelemmel kell lenni:

2004. május 1-jétől a számlát helyettesítő okmány megszűnt. Helyette számlát, egyszerűsített számlát kell kibocsátani előleg átvétele esetén, valamint az olyan áfa hatálya alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén is, amelyeknek nincs ellenértéke vagy az ellenértékük nem pénzben kifejezett (pl. csere ügylet). Ezekben az esetekben a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell - a kibocsátott számlára rá kell vezetni az előlegre utaló kifejezést, de célszerű megnevezni mely ügylet előlegéről van szó.

Ellenérték nélküli ügyletek esetén az átadott termék, illetve nyújtott szolgáltatás adóalapját is fel kell tüntetni a számlán.
Amennyiben az adó fizetésére a terméket beszerző, vagy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett, a számlán erre a tényre utalni kell.
Ha az adóalany adófizetésre nem kötelezett, a számlában áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket nem tüntethet fel. Ilyen esetben a számlában a „mentes az adó alól” kifejezést kell szerepeltetni.
Az adóalany - kivétel a tárgyi adómentes értékesítést végző - köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, valamint a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig, a kibocsátó döntésétől függően, egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani.

Számla kibocsátás mindenképpen kötelező:

• ha az ellenértéket nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki,
• ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki, de nem az ügylet teljesítésével egyidőben.

A következő esetekben a vevő szándékától függetlenül köteles a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalany számlát, egyszerűsített számlát kibocsátani egyidejű készpénzes fizetés esetén is:

• ha a vevő adóalany (akár belföldi, akár külföldi illetőségű) vagy közösségi beszerzés miatt adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, vagy új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése miatt adófizetésre kötelezett természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
• ha termékértékesítés (ún. távolsági értékesítés) történik,
• ha adólevonási joggal járó adómentes közösségen belüli termékértékesítés történik.

Ugyanakkor a tárgyi adómentes termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany számlaadási kötelezettségének a számvitelről szóló törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak megfelelő egyéb bizonylattal is eleget tehet.
Az áfa-törvény csak a számla, egyszerűsített számla minimális kötelező tartalmát írja elő, vagyis a kötelező adattartalmon túl bármely más adat is szerepeltethető a számlán, és pontosan ezért, nem kell nyomtatványt selejtezni. A meglévő számlanyomtatványok felhasználhatók, csak azokat a rovatokat, amelyeknek adatainak szerepeltetésére nincs törvényi kötelezettség, üresen lehet hagyni.
Ugyancsak továbbhasználhatók a számlázó programok is, ha bővebb adattartalmú számlát állítanak ki, de az megfelel a hatályos jogszabályi előírásoknak.

A logisztikai tevékenység stratégiai kérdései, annak főbb vizsgálati területei, azok tartalmi jellemzői

Alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó informáicók származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósulási folyamata a vevői elvárásoknak való megfelelés szándékával.

Lényege

• megfelelő termék
• megfelelő minőségben
• megfelelő állapotban
• megfelelő helyen
• megfelelő időben
• megfelelő felhasználónál
• megfelelő költségen

Logisztikai rendszer része

• beszerzési logisztika: a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek, stb. külső forrásokból történő biztosítása, vagyis a folyó termelés anyagi inputjainak beszerzése
• termelési logisztika: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatokat oldja meg
• értékesítési logisztika: a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása

Stratégiai kérdések:

1. beszerzéssel kapcsolatos stratégia

• szállító kiválasztási elveinek meghatározása
• szállítókkal szembeni igények megfogalmazása (szállítások gyakorisága, minősége és a kísérő szolgáltatások terén)
• "venni vagy termelni?"
• "egy vagy több szállítóval tartson kapcsolatot?"

2. értékesítéssel és a fizikai elosztással kapcsolatos stratégia

• rendelkezésre gyártás vagy készletre gyártás?
• készletezési pontok (raktárak) száma, helye és a közöttük működő szállítások rendszerének meghatározása
• piacorientált raktárhálózatot választ-e (a jelentősebb felvevőpiacok közelében elhelyezett raktárak)
• termelőorientált raktárhálózatot választ-e (gyártó közelébe telepített raktárak)
• kombinált raktárhálózat elhelyezése szorosan összefügg az alkalmazott szállítási módokkal (vasúti, légi, közúti, vízi, csővezetékes)

3. készletgazdálkodással kapcsolatos stratégia

• • készletekbe befektetett tőkeállomány nagysága (se több, se kevesebb)
  • készletszint növelési lehetőségei
  • rugalmas működés feltételének biztosítása
  • készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások minimalizálása

Az anyagi folyamatok fontosabb részei, azok jellemzői

1. szállítás

• területei

  • termékeknél a szállítóktól a vállalathoz való eljuttatása
  • termékeknek a vevőkhöz való eljuttatása

• kérdései

  • technikai lebonyolítás módja
  • az alkalmazott szállítóeszközök esetleges kombinációi
  • döntés a szállítást végző szervezetről
    • sok raktár = magas készletezési költségek, alacsonyabb szállítási költségek
    • kevés raktár = alacsonyabb készletezési költség, magasabb szállítási költség

2. anyagmozgatás

• elemei

  • a vállalat telephelyei közötti anyagmozgatás
  • üzemek közötti anyagmozgatás
  • üzemen belüli anyagmozgatás
  • raktári anyagmozgatás (átrendezés, betárolás, tárolás

• jellemzői

  • magas szinten gépesített = jelentős költségigény, magas színvonalú teljesítmény (gyorsaság, pontosság, áruvédelem)

3. tárolás

raktárban történik

• formái

  • fixhelyes: az egyes készletfajtákat mindig egy meghatározott helyen tárolják
  • szabadhelyes: mindent a legközelebbi szabad helyre raknak, nyilvántartják, hogy mit hova helyeztek el