Gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet szereplőitől elkülönítetten gazdálkodik, piac közvetítésével kapcsolódik a másik vállalathoz.
Célja a minél nagyobb nyereség.

A vállalat környezete

  1. két piaccal van kapcsolata:
    • termékek piacán eladó
    • termelési tényezők piacán vásárló
      Mindkét piacra érvényesülnek a spontán folyamatok és az állam szabályozó hatása.
  2. vállalaton belüli folyamatok:
    • reálfolyamatok (termékek ki, erőforrások be)
    • pénzfolyamatok (bevételek és kiadások)
  3. a piac és az állam befolyásolják a vállalatot
  4. természeti környezetével is kapcsolatban van a vállalat (pl.: levegő, víz, növény)
  5. társadalmi, politikai környezet: a kulturális háttér, a politikai irányzatok stb. sokat segíthet, de nehezítheti is a gazdálkodást

A vállalat célrendszere

A rendszer elemei egyszerre érvényesülnek, de nem azonos mértékben.

  • vagyon megtartása
  • piaci pozíciók megtartása vagy javítása
  • fejlődés biztosítása (még akkor is, ha rövidtávon nem lesz nyereség)
  • erőforrások megszerzése (pl.: nyersanyagfelelő helyek, szakképzett munkaerő)
  • termelékenység növelése
  • egyéni vezetői célok megvalósítása

A vállalat csoportosítása

  1. tulajdonforma szerint:

    • állami vállalat: nem állami irányítás alatt áll nem igazi vállalkozás
    • szövetkezeti vállalat: társas tulajdonforma: a tulajdonosok vagy mások számára végeznek szolgáltatást, önkéntes alapon szerveződnek
    • magán vállalat: igazi piaci szereplők, érdekeiket érvényesítik, sokféle formája lehet
    • önkormányzati vállalat: általános helyi szolgáltatást végeznek (pl.: víz, szemét)
  2. tevékenység jellege szerint:

    • ipari, mezőgazdasági, építőipari – termelő
    • kereskedelmi (külkereskedelem, belkereskedelem, kiskereskedelem, nagykereskedelem)
    • szolgáltató (pénzügy, javító)
  3. méret szerint

    Meghatározó szempont a létszám, az éves árbevétel, a lekötött tőke. Megkülönböztetünk nagy, közepes- és kisvállalatot. Magyarországon kevés a közepes – és kisvállalat
  4. szervezeti forma szerint:

    • egyéni vállalkozás
    • társas vállalkozási formák ( Bt, Kft, Kkt, Közös Vállalat, Egyesülés, Rt)

A munka átlag terméke (APL)

A munka átlag terméke
Egységnyi munkaráfordításra jutó termelékenység (pl.: egy munkaóra alatt előállított termék mennyisége, vagy egy fő által megtermelt termelési érték).

A munka határterméke (MPL)

A munka határterméke
A munka határterméke kifejezi a munkaráfordítás- változás hatására bekövetkező termékváltozást)

Termelési függvény

Q= f ( K, L)
A termelési tényezők (K és L) konbinációi és az általuk termelhető maximum termékmennyiség (Q) közötti összefüggés.

Termelési függvény, APL, MPL közötti összefüggés

Termelési függvény, APL, MPL közötti összefüggés

Az ábrából leolvasható következtetések:

  1. a termelési függvény mindaddig nő amíg a határtermék nullává nem válik
  2. ha termelési függvény csökken a határtermék értéke negatív
  3. a termelés egy darabig gyorsulva nő, majd lassuló ütemben, de nő
  4. ahol a függvény növekvő ütemben nő, ott a határtermék nő
  5. az átlag termék akkor maximális amikor éppen = a határtermékkel

Csökkenő hozadék elve: megmutatja, hogy egy tényező határterméke csökken, ha növeljük a felhasználást.

Vállalatok a nemzetközi piacon
Vállalat alkalmazkodása a tökéletesen versenyző piachoz