Gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet szereplőitől elkülönítetten gazdálkodik, piac közvetítésével kapcsolódik a másik vállalathoz.
Célja a minél nagyobb nyereség.
A vállalat környezete
- két piaccal van kapcsolata:
- termékek piacán eladó
- termelési tényezők piacán vásárló
Mindkét piacra érvényesülnek a spontán folyamatok és az állam szabályozó hatása.
- vállalaton belüli folyamatok:
- reálfolyamatok (termékek ki, erőforrások be)
- pénzfolyamatok (bevételek és kiadások)
- a piac és az állam befolyásolják a vállalatot
- természeti környezetével is kapcsolatban van a vállalat (pl.: levegő, víz, növény)
- társadalmi, politikai környezet: a kulturális háttér, a politikai irányzatok stb. sokat segíthet, de nehezítheti is a gazdálkodást
A vállalat célrendszere
A rendszer elemei egyszerre érvényesülnek, de nem azonos mértékben.
- vagyon megtartása
- piaci pozíciók megtartása vagy javítása
- fejlődés biztosítása (még akkor is, ha rövidtávon nem lesz nyereség)
- erőforrások megszerzése (pl.: nyersanyagfelelő helyek, szakképzett munkaerő)
- termelékenység növelése
- egyéni vezetői célok megvalósítása
A vállalat csoportosítása
-
tulajdonforma szerint:
- állami vállalat: nem állami irányítás alatt áll nem igazi vállalkozás
- szövetkezeti vállalat: társas tulajdonforma: a tulajdonosok vagy mások számára végeznek szolgáltatást, önkéntes alapon szerveződnek
- magán vállalat: igazi piaci szereplők, érdekeiket érvényesítik, sokféle formája lehet
- önkormányzati vállalat: általános helyi szolgáltatást végeznek (pl.: víz, szemét)
-
tevékenység jellege szerint:
- ipari, mezőgazdasági, építőipari – termelő
- kereskedelmi (külkereskedelem, belkereskedelem, kiskereskedelem, nagykereskedelem)
- szolgáltató (pénzügy, javító)
-
méret szerint
Meghatározó szempont a létszám, az éves árbevétel, a lekötött tőke. Megkülönböztetünk nagy, közepes- és kisvállalatot. Magyarországon kevés a közepes – és kisvállalat -
szervezeti forma szerint:
- egyéni vállalkozás
- társas vállalkozási formák ( Bt, Kft, Kkt, Közös Vállalat, Egyesülés, Rt)
A munka átlag terméke (APL)
Egységnyi munkaráfordításra jutó termelékenység (pl.: egy munkaóra alatt előállított termék mennyisége, vagy egy fő által megtermelt termelési érték).
A munka határterméke (MPL)
A munka határterméke kifejezi a munkaráfordítás- változás hatására bekövetkező termékváltozást)
Termelési függvény
Q= f ( K, L)
A termelési tényezők (K és L) konbinációi és az általuk termelhető maximum termékmennyiség (Q) közötti összefüggés.
Termelési függvény, APL, MPL közötti összefüggés
Az ábrából leolvasható következtetések:
- a termelési függvény mindaddig nő amíg a határtermék nullává nem válik
- ha termelési függvény csökken a határtermék értéke negatív
- a termelés egy darabig gyorsulva nő, majd lassuló ütemben, de nő
- ahol a függvény növekvő ütemben nő, ott a határtermék nő
- az átlag termék akkor maximális amikor éppen = a határtermékkel
Csökkenő hozadék elve: megmutatja, hogy egy tényező határterméke csökken, ha növeljük a felhasználást.
Vállalatok a nemzetközi piacon
Vállalat alkalmazkodása a tökéletesen versenyző piachoz