Az állam gazdasági feladatai
A magánszféra (vállalatok) nem tudja biztosítani a gazdaság zökkenőmentes működését pl. munkanélküliek, infláció súlyos szociális problémákat okoz – ezek megoldása az állam feladata is.
Az állam a magánszféra gazdálkodását úgy segíti, hogy:
- ellát olyan tőkeigényes, kis profitot hozó tevékenységeket, amely a magánszféra számára nem elég gazdaságos pl.: vasúti közlekedés, energiatermelés, útépítés stb.)
- megteremti a magántőke számára a tőkebefektetés biztonságát pl.: megrendeléseket ad, nemzetközi egyezményeket köt, kiépíti az infrastruktúrát
- segít a szociális problémák megoldásában pl.: munkanélküli segély, egészségügyi ellátás, oktatás stb.
Az állami beavatkozás formái:
- költségvetési politika = fiskális politika: a bevételek és kiadások nagyságával, szerkezetével képes szabályozni
- pénzügy politika = monetáris politika: a pénzmennyiség nagyságával tud szabályozni pl.: kamatpolitika, árfolyam
Költségvetési politika
Az államháztartás részei:
- központi (kormányzati – Állami Költségvetés)
- önkormányzatok
- Társadalombiztosítási Alap
- elkülönített állami pénzalapok: csak arra használható, amire befizették (megpántlikázott pénz)
Állami Költségvetés
Olyan mérlegszerű kimutatás, amelynek egyik oldalán az állam bevételei, másik oldalán a kiadási szerepelnek.
- bevételek: adók, illetékek, vámok
- kiadások: működési kiadások, önkormányzati támogatás, felhalmozás, adósság törlesztése.
- egyenleg:
- deficit kiadás > bevétel
- szuficit bevétel > kiadás
- ficit bevétel = kiadás
Állami Költségvetés bevételi forrása: az adó
Az állam által törvényben előírt fizetési kötelezettség, amelyért közvetlen ellenszolgáltatás nem jár. A be nem fizetőt szankció (büntetés) terheli.
Az adó fajtái
- jövedelemtől függő (szja) illetve független (áfa)
- közvetett és közvetlen adók (az adót viselő és befizető megegyezik vagy nem)
- adó mértéke szerint lehet lineáris (társasági adó), progresszív (szja), degresszív
Az adóztatás hatása
- adó növelésének hatása a keresletre
- a háztartás elkölthető jövedelme csökken – kevesebb marad fogyasztási célra – a fogyasztói kereslet (c) csökken
- a vállalati szférában a termelésre: a vállalkozásnál csökken a jövedelem – beruházási célra kevesebb marad, illetve csökken a vállalkozások meg a háztartások megtakarítása – csökken a beruházások forrása
Mindezek eredményezik a beruházási kereslet (I) csökkenését.
Az a, és b, pont együtt eredményezi az árupiaci kereslet (C+I) csökkenését
- adó növelésének hatása a kínálatra
- a kereslet csökkenése miatt a kínálat is csökken
- a dolgozók magasabb bért fognak követelni, és ha a bér nő, csökken a munkakereslet – csökken a kibocsátás
- az adóemelés költségnövekedést is jelent, ami áremelkedéshez vezethet
Az adóztatás összhatása
Kormányzati kiadások
- a kormányzati megrendelések (G) hatására nő a kereslet (közvetlen hatás)
- a kormány transzfereket (Tr) juttat a háztartásoknak, aminek következtében nő a háztartás elkölthető jövedelme – nő a fogyasztási kereslet (C) (közvetett hatás)
A két tényező együtt a keresletet növeli – inflációs veszélyt jelenthet.
Kormányzati kiadás (G + Tr) és az adók együttes hatása
A kormányzati kiadások növelése és az azonos mértékű adóemelés nem semlegesíti egymást, mert a kormányzati kiadások hatása erősebb.