Információtartalom vázlata:
- A magyarországi úthálózat jellemzői
- A Magyarországon átmenő „Helsinki folyosók” és TEN-T hálózati elemek
- A közúti űrszelvény és a járműméret normák, a közutak teherbírása
- A közúti árufuvarozás eszközei, a járművekre vonatkozó EU-normák, a nemzetközi közúti árufuvarozás járműveinek leglényegesebb adatai
- Speciális fuvareszköz típusok
- A nemzetközi közúti árufuvarozási engedélyek szerepe, a CEMT engedély lényege, elosztási szempontjai
Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei:
A közlekedés alágazatai: szárazföldi (vasúti, közúti, csővezetékes), vízi (belvízi, - folyó, tó), légi közlekedés, tágabb értelemben a hírközlés.
Közlekedési hálózat formája:
- zsákvonal,
- sugaras,
- legyező,
- pókháló rendszer,
- rácsos
Magyarországon a sugaras rendszer van kiépítve, ezt kellene átépíteni pókháló rendszerré, hogy zökkenőmentes legyen a forgalom, és a környezetet kímélve minél kevesebb forgalmi dugó alakuljon ki, hiszen ekkor nem egy pontba tömörülne az egész fogalom, és onnan lenne újra elosztva, mint most. Pillanatnyilag a fejlesztés a közutat érinti leginkább (autópálya építések), illetve az eddig használaton kívüli, vagy részlegesen használható reptereket, sportreptereket próbálják bevonni a használatba.
A Transzeurópai Hálózatok.
A folyosók teljes hossza:
- Helsinki - Tallinn - Riga - Kalinyingrád - Gdańsk és Riga - Varsó (550 km)
- Berlin - Poznań - Varsó - Breszt - Minszk - Szmolenszk - Moszkva - Nyizsnyij Novgorod (1.830 km)
- Berlin/Drezda - Wrocław - Katowice - Krakkó - Lviv - Kijev (1.640 km)
- Dresden/Nürnberg - Prága - Brno - Pozsony - Győr - Budapest - Arad - Craiova - Szófia - Isztambul
- Brno - Bécs (csak vasút)
- Arad - Bukarest - Konstanca
- Szófia - Theszaloníki (3.258 km)
- Velence - Trieszt/Rijeka - Ljubljana - Maribor - Budapest - Ungvár - Lviv - Kijev
- Bratislava - Zsolna - Kassa - Ungvár
- Rijeka - Zagreb - Budapest
- Ploče - Szarajevó - Eszék - Budapest (1.600 km)
- Gdańsk - Grudziadz - Torun - Zebrzydowice - Zsolna
- Grudziadz - Poznan
- Katowice - Ostrava - Brno (1.800 km)
- A Duna és elérhető az Északi-tenger a Rajna–Majna–Duna-csatornán keresztül
Magyar kikötői : - Győr-Gönyű,
- Komárom,
- Budapest-Csepel,
- Dunaújváros,
- Baja,
- Mohács (2.415 km)
- VIII Durrës - Tirana - - Skopje - Bitola - Szófia - Dimitrovgrad - Burgas - Várna (1.300 km)
- IX Helsinki - Viborg - Szentpétervár – Moszkva - Kijev - Ljubasevka - Chişinău - Bukarest - Dimitrovgrad - Ormenio - Alexandroupoli
- IX/a: Ljubasevka - Odessza
- IX/b: Kalinyingrád/ Klaipėda - Kaunas - Vilnius - Minszk - Kijev (6.500 km)
- X Salzburg - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Niš - Skopje - Theszaloníki.
- X/a: Graz - Maribor - Zágráb
- X/b: Budapest - Újvidék - Belgrád
- X/c: Niš - Szófia - Dimitrovgrad - Isztambul
- X/d: Veles - Bitola - Florina - Igoumenitsa
A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók”:
Magyarországon a TEN folyosók közül négy halad keresztül:
- IV. folyosó:
A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.
Berlin – Nürnberg – Prága – Pozsony – Bécs – Budapest – Konstanca – Szaloniki – Isztambul - V. folyosó:
- Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Szerbia felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú
Velence – Trieszt – Koper – Ljubljana – Budapest – Ungvár – Lvov – és leágazásként az V/b Rijeka – Budapest és az V/c Plocse – Szarajevó – Eszék – Budapest - VII. folyosó
- A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.
Duna - X. folyosó:
- A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.
X/b ágaként Budapest – Újvidék - Belgrád
A TEN-T hálózat magyarországi elemei.
A közutak teherbírása:
A közutak másik lényeges jellemzője a teherbírásuk, amit a tengelyterhelésükkel lehet jellemezni. A teherbírás korlátozása azért szükséges, mert a túlságosan nagy össztömegű járművek és az általuk okozott nagy tengelyterhelés rongálják és gyorsan tönkreteszik az utakat. Az utak építése előtt megtervezik a teherbíró képességüket, és ennek megfelelően határozzák meg az alapozásukat. Minél korszerűbb egy út, annál nagyobb a teherbíró képessége.
Egységesített EU- szabvány egyelőre még erre vonatkozóan nincsen, de az ajánlott méretnormákat elfogadták a tagországok.
Magyarországon az útvonalengedély-köteles az a jármű, amelynél:
- a jármű össztömege meghaladja a 40 tonnát
- a jármű tengelyterhelése meghaladja:
- egyes tengelynél a 10 tonnát
- útkímélő tengelynél a 11 tonnát
- kettős tengelynél, ha a két tengely egymástól való távolsága 2 méternél nem nagyobb, a 16 tonnát
- hármas tengelynél, ha a szélső tengelyek között a távolság 2,6 méternél nem nagyobb, a 22 tonnát
- hármas tengelynél, ha a szélső tengelyek közötti távolság 2,6 méternél nagyobb, a 24 tonnát
Ha a két tengely egymástól való távolsága 1 méternél kisebb a két tengelyt egy tengelynek kell tekinteni.
Az utak űrszerelvénye:
A közutakon haladó járművek megengedhető legnagyobb méreteit meghatározza az utak űrszerelvénye: tehát az a tér, melyben a megrakott jármű biztonsággal közlekedhet.
Az út űrszerelvény méretei függnek az út felett épített hidak magasságától, a hidak szélességétől és esetleg magasságától, a sávszélességtől, az utak körüli fáktól és építményektől való távolságtól, a nagyfeszültségű vezetékek magasságától, a kanyarok sugarától stb.
Ezért szükséges a járművek méretnormáit meghatározni. Az EU-ban erre vonatkozó egységesítési törekvések is megfigyelhetők, de a teljes egységesítés még itt sem történt meg.
A javasolt jármű méretnormák a következők:
- hosszúság:
- jármű pótkocsi nélkül: 12 méter
- nyerges szerelvény: 16,5 méter
- pótkocsi szerelvény: 18,75 méter
- vontatójárműből és két pótkocsiból álló járműszerelvénynél: 22 méter
- szélesség: 2,55 méter
- magasság: 2,6 méter
A járműgyártók ezek szerint a méretek szerint tervezik és gyártják járműveiket.
A nyitott járművek nagyobb méretű áruk fuvarozására is alkalmasak. A méret- és tömegnormát megahaladó járművek közlekedéséhez az útvonalat azonban minden olyan országban ki kell jelöltetni, melyeken a jármű keresztül halad. Az útvonal-kijelölés során az adott ország útügyi hatóságai figyelembe veszik az utak méreteit és teherbíró képességét.
A közúti árufuvarozás eszközei:
Az EURO 3-as típusú járművek megengedhető legnagyobb károsanyag-kibocsátása:
- szén-monoxid: 1,5 gr/kWó
- szénhidrogének: 0,25 gr/kWó
- nitrogén-oxidok: 2 gr/kWó
- szilárd részecske: 0,02 gr/kWó
Kötelező:
- 2002. július 1-jétől 3,5 tonna teherbírás alatti és efeletti járművekre egyaránt.
- A zajcsökkenéssel kapcsolatos szigorításokra 2004 után ismét számítani lehet.
- Blokkolásgátló alkalmazása kötelező a nagykocsikra 2002. január 1. óta.
- Kötelező követelmény az azbesztmentes fékbetét is.
- Az üzembentartónak is érdeke, hogy minél kisebb fogyasztású motorokkal felszerelt, energiatakarékos járműveket üzemeltessen, mert így költséget tud megtakarítani.
Jelzések a járműveken:
- L- zajcsökkentett motor
- U- csökkentett károsanyag- kibocsátás
- G- EUR- 2 motor
- S- EUR- 3 motor
- E- energiatakarékos üzemelésű motor
- H- túlméretes rakomány
A nemzetközi közúti árufuvarozás leglényegesebb járművei a kamionok.
A normál kamionok bármilyen csomagolt áru továbbítására alkalmasak, melyek nemzetközi fuvarozása nem esik valamilyen szabályzat tiltása alá. (például ADR)
Az alábbiakban néhány jármű adatait ismertetem a teljesség igénye nélkül:
!!!!!!!!!!!!!!!!!
A speciális járművekkel különleges árutovábbítási igényeket is ki lehet elégíteni, így magasabb színvonalú szolgáltatást biztosíthat a vállalat a fuvaroztató számára, és még nagyobb hangsúlyt tud adni a közúti árufuvarozás azon előnyének, hogy árukímélő fuvarozási mód.
A magyar mezőgazdaság számára legfontosabb speciális fuvareszközök:
- élőállat- szállító szerelvények
- folyékony árut szállító tartályszerelvények
- élelmiszerek (például bor, sör, tejtermékek)
- ipari anyagok (például olaj, etilén)
- ruhaszállító szerelvények
- hűtőszerelvények
- konténerszállító alváz
- személygépkocsit szállító járművek
- trailerek: nagy tömegű vagy nagy terjedelmű áruk fuvarozására alkalmas közúti járművek, melyeknek három fő típusát is megkülönböztetik:
- könnyű trailerek <40 tonna
- közép trailerek 40-45 tonna
- nehéz trailerek 101-216 tonna
A közép és nehéz trailerek üresen is útadókötelesek a legtöbb országban. Megrakott állapotban, mint az az utakról szóló fejezetben látható volt, túllépik a megengedett útterhelési normákat, ezért engedély- és útadókötelesek.
A nemzetközi közúti fuvarozási engedélyek szerepe az árufuvarozásban:
Nem csak technikai kérdés, de a járművek korszerűségével is összefügg az engedélyek rendszere a nemzetközi közúti árufuvarozásban.
Ezt a kérdést két oldalról kell megközelíteni:
- Ki végezhet nemzetközi közúti árufuvarozást?
- Mely országban végezhet nemzetközi közúti árufuvarozást?
Nemzetközi közúti árufuvarozási (tevékenységi) engedély:
A közúti közlekedési törvény az EU-szabályozást figyelembe véve szabályozza ma Magyarországon, hogy milyen feltételekkel kaphat valaki „tevékenységi engedélyt” nemzetközi közúti árufuvarozásra.
A feltételek:
- szakmai feszültség (megfelelő vizsgák letétele, korhatár, vezetői gyakorlat)
- a vállalkozás „jó hírneve”
- pénzügyi feltételek (meghatározott összegű garancia letétele, felelősségbiztosítás megkötése)
A járművel kapcsolatos műszaki előírások természetesen az EU- normákhoz igazodnak. Jelenleg 4800 db nemzetközi közúti árufuvarozási engedély van a vállalkozóknál, aminek a változtatása a fuvarpiac megítélése alapján nem tűnik indokoltnak.
A CEMT (Európai Közlekedési Miniszterek Tanácsa) olyan többoldalú engedélyek kiadásáról döntött, mely a tagországok területén felhasználható.
Az európai államok természetesen tiltották a harmadik országos fuvarozást, vagyis azt, hogy az adott országból árut vigyen egy másik ország fuvarozója harmadik országba: tehát a fuvarozó sem a feladó, sem a címzett országában nem bejelentett vállalat.
Ugyanígy tiltották az úgynevezett kabotázst is, tehát azt, hogy országuk két pontja között másik ország fuvarozója belföldi árutovábbítást végezzen.
A magyar fuvarozók jelenleg kétoldalú és CEMT engedélyekkel is rendelkeznek.
Ez utóbbiak járműre adhatók és feltételeik között szerepel egyre nagyobb arányban az, hogy EURO III. előírásoknak megfelelő legyen a jármű.
Az engedélyeket Magyarországon az Érdekegyeztető Fórum eloszlási elve alapján a Közlekedési Főfelügyelet osztja el a fuvarozók között. Az a leglényegesebb szempont, hogy a korszerű járművekkel rendelkezők, valamint azok részesüljenek előnyben, akik az engedélyekkel minél nagyobb árutömeget fuvaroznak el, tehát jól kihasznált, oda- vissza úton rakott járművekkel közlekednek. Ehhez jó fuverszervezés, és a szállítmányozókkal való szoros kapcsolat elengedhetetlen.
Ha az engedélyek elfogynak például év vége felé, akkor magyar jármű már nem mehet Európába, még akkor sem, ha még lenne elfuvarozandó magyar áru. Ha egy országtól kevés engedélyt kapnak a magyar fuvarozók, akkor olyan útvonalon fuvarozzák az árukat, amely megkerüli a szűk keresztmetszetet jelentő országot, például Franciaországba, Szlovákián, Csehországon és Németországon át, nem pedig Ausztrián keresztül. Ezért lényeges szempont, hogy minél több korlátlan felhasználtságú engedélyhez jussunk, és azokkal megfelelően tudjanak gazdálkodni a fuvarozók.
Az elosztás szempontjai:
- a jármű EURO II vagy III legyen,
- hogyan használta fel az igénylő az előző évi engedélyeit (engedélyfajtánként),
- a „kurrens” engedélyek iránti igény mértéke mekkora.