Információtartalom vázlata
- A push (nyomásos) és a pull (szívásos) gyártási és disztribúciós rendszerek jellemzői
- Az elosztási rendszerek osztályozása
- A DRP végrehajtásához szükséges információk
- A tervezés menete
- A DRP, a gyártási vezérprogram és az MRP kapcsolata
A logisztika alapcélkitűzés:
- a készletek minimális szinten történő tartása mellett a megrendelő igényeinek a maximális színvonalon történő kiszolgálása.
A teljesítéséhez szükséges a készletek magas forgási sebessége a termék és információáramlás nagyfokú hatékonysága. Csak akkor lehetséges, ha az előrejelzések pontosak, mert csak ebben az esetben tudunk magas szintű fejlett integrált tervezési módszereket alkalmazni.
A tervezési módszerek:
I) MRP az anyag szükséglet tervező olyan módszere, mely a termelés igényeihez optimalizálja a beszerzéseket. Folyamatosan biztosítja az anyagszükséglet meghatározásával a termelés folyamatosságát, ennek köszönhetően a biztonsági készleten felül nem tárol felesleges készletet és csak éppen az adott termeléshez szükséges anyagokat, tartja készleten.
II) DRP az elosztási erőforrás tervezés, mely az MRP funkcióit használja fel a disztribúciós folyamatokban.
1) meghatározza a termék útját a gyártástól a fogyasztásig annak érdekében, hogy minimalizálja az átfutási időt és a költségeket.
2) A DPR mint elosztási rendszeren belül két rendszert különböztetünk meg.
- PUSH (nyomásos)
- PULL (szívásos) irányítási rendszert
I) A PUSH nyomó elvű
1) Nyomásos termelésirányítási tervezési módszer, amely a prognosztizált megrendelési adatokra épül fel. Az értékesítési tervből indul ki a Push rendszerben a tervező és elkészíti a meglévő készletek alapján az alap és segédanyagok, alkatrészek megrendelését, illetve elvégzi azok beszerzését. Gondoskodik a késztermékek tárolásáról és fölkeresi a piacon a vevőket és értékesít.
2) Hátránya:
a) nagy az átfutási idő
b) nagy raktári készlet halmozódik fel
c) Nagy a tőkelekötés
d) kicsi a forgási sebesség
e) nagy az átfutási idő
f) nagy a vesztesége a vállalatnak
g) Ezért ezt a módszert nagyon ritkán használják.
II) PULL (szívásos) tervezésirányítási rendszer (többnyire ezt használják)
1) Hátránya:
a) konkrét megrendelésű alapokon alkalmazható (tehát ha megrendelték az árut, csak akkor készítik el)
(1) A beérkezett megrendelésekhez irányítják a termelést. A meglévő készleten lévő anyagokból lehet megkezdeni a termelést, és utána pótolni kell, ha elfogy. A gyártás végeztével azonnal kiszállítandó az áru.
2) Előnye:
a) forgási sebesség nő
b) a termék átfutási ideje minimumra csökkenthető
c) a készletek nem halmozódnak fel, így nem jelent tőkelekötést a vállalat számára
d) nagyobb kapacitás kihasználással minimálisra szorítható a költség.
e) a vevő kiszolgálási színvonal pedig magas szinten biztosítható.
A PULL típusú rendszerek teljesen automatizálhatóak a folyamatok áttekinthetőek és irányíthatóak.
Megkülönböztetünk még KANBAN rendszert, amelyet a Japán Toyota cég fejlesztett ki.
Elve:
• termeld meg ma azt, amit tegnap felhasználtál
Lényege a rendszernek
• hogy soha ne igényeljünk a gyártáshoz szükséges anyagnál több anyagot
• soha ne igényeljük korábban, mint szükséges lenne
• soha ne termeljünk több terméket, mint amit értékesíteni tudunk, vagy felhasználni tudunk
• csak minőségileg megfelelő alapanyagokat és alkatrészeket használjunk fel a gyártáshoz
• általában napi vagy még annál is kisebb anyagokat gyártsunk le, illetve egyenletesen terheljünk le minden területet az ellátási, folyamatirányítási láncban.
Ellátási rendszerek osztályozása
Három fő csoportra osztható.
1. Direkt elosztási rendszerek. Ebben az esetben a vevő közvetlenül a gyártótól szerzi be a szükséges terméket
2. Indirekt elosztási rendszer. Ahol a gyártó központi raktárakat vesz igénybe az áru tárolásához, és onnan elégíti ki a fogyasztókat.
3. Flexibilis elosztási rendszer. A kettőnek az összekapcsolása a direkt szállításokat összekapcsolja a közbenső raktári pontokon történő elosztással.
Ezek az elosztási rendszerek lehetnek gyártók által felügyelt rendszerek ez a direkt elosztásban, érvényesül.
Kereskedő (A gyártó) az áru sorsával nem foglalkozik, hanem a Nagyker-re vagy a Kisker-re bízza, akik átalakítják az értékesítési hálózatot
A DRP és MRP elhelyezkedése az ellátási láncban
• a termelő vállalat fő működési folyamatait határozza meg és alakítja ki, ennek alapján készíti el a gyártási vezérprogramot.
• az információt az ellátásban a kereslet managment adja és ezek előrejelzései alapján, tervezi meg a gyártási vezérprogramot a vállalat.
A gyártási program meghatározza
• a beszerzést
• az MRP anyag szükséglettervezést
• majd meghatározza a késztermékek elosztását, vagyis a DRP-t
A DRP meghatározza a termék útját a gyártótól a fogyasztóig, megszervezi a kiszállításokat
- direkt módon vagy
- indirekt módon
És létrehozza a vevőszolgálati tevékenységet, amelyekkel gyorsítja, segíti a fogyasztók általi felhasználást.
Koordinálja az
• teljesítéseket
• szervízhálózatot
• reklamációs ügyek intézését
• számlázást