08. Megbízták Önt azzal, hogy készítsen összeállítást arról, mikor melyik közlekedési alágazathoz tartozó fuvarozási szolgáltatást érdemes igénybe venni. Melyek az egyes fuvarozási módok árképzésének jellemzői? Milyen szempontok alapján készíti el az össz

Információtartalom vázlata

• A közúti árufuvarozásban felmerülő költségek és a díjszámítás elemei
• A vasúti fuvarozásban alkalmazott díjszámítás rendszere
• A légi fuvardíjszámítás szempontjai
• A folyami fuvarozás díjszámításának elemei, a folyami kikötői díjszabások
• A tengeri fuvardíjszámítás módja
• A közúti-vasúti kombinált fuvarozási díjszabás
• A gyűjtőárus szállítmányozás díjszámításának módja
• Összehasonlítási szempontok és összehasonlítás
• Szállítmánybiztosítási módozatok

A közúti árufuvarozásban felmerülő költségek és a díjszámítás elemei (12p)
-    Bárhonnan-bárhova
-    Az árakat a piaci kereslet határozza meg., olyan, mint a tőzsde
Árpolitikát tekintve: „a piacon, olyan szolgáltatást tud nyújtani, amely megköveteli a nagy nyereséget”
-    Kisebb fuvarozó cégeknél kisebb a fuvar ár (nincs nagy telephelye, kevés kocsi, nem annyira biztonságos, nem beszélnek az alkalmazottak idegen nyelven)
-    Konkurencia és a piac jellege is befolyásolja (külső résztvevők alapján Sok= egymás alá licitálnak)
Árképzésnél a ktg-et meg kell határozni
1.    Önköltség (közvetve)
a.    Guruló ktg (megtett távolságtól függnek)
i.    (járművel kapcsolatos ktg-ek)
ii.    Fogyasztási norma (táv/üzemanyag aránya)
b.    Járművezetőjéhez kapcsolatos ktg. (idővel arányos ktg.)
i.    Munkabér, napidíj, szállás, vízumdíjak
c.    közvetett (fenntartási ktg.-ek pl. fix ktg-ek iroda bérleti díj, fütés, világítás..stb.)
KONKRÉT FUVARRA NINCS KONKRÉT FUVARDÍJ csak a gyűjtő fuvarozásnál
A vasúti fuvarozásban alkalmazott díjszámítás rendszere (12p)
A vasúti fuvardíjak lényegesen kisebb mértékben függnek a mindenkori fuvarpiaci helyzettől, mint pl. a közúti árufuvarozásban. A vasúttársaságok díjszabásokat hoznak létre, melyeket közzétesznek, és mindenkivel szemben ezeket, a feltételeket alkalmazzák. Ezektől eltérni csak az alábbi esetekben lehet:
•    Üzletpolitikai okokból (pl. bizonyos árucikk, bizonyos időben való szállítására (pl. búza aratáskor)) meghirdetett kedvezmények (kb. 5% lehet)
•    Refakcia (nagy mennyiségű szállítás esetére meghirdetett, kétoldalú szerződés alapján igénybe vehető) kedvezmények
•    Kétoldalú, bizalmas szerződés alapján igénybe vehető kedvezmények – ez utóbbi nem meghirdetett kedvezmény, vagyis csak egy adott fuvaroztató veheti igénybe a vasúttársasággal történt bizalmas megállapodása alapján (akár 30-40 % is lehet)
A vasúti szállítási díj megállapítása úgy történik, hogy a fuvaroztató a számára szóba jöhető díjszabások közül saját kalkulációja alapján kiválasztja a legkedvezőbbet

Díjszabások
1. Alap díjszabás Országonként különböző díj, esetenként parlament vagy kormány dönt felőle; kilométer- és súlykategóriánként meghatározott.
Pl. CÍM/COTIF országokban alkalmazott kategóriák (a feltüntetett árak nem valósak)

A díjak Euró/Tonnában (1000 kg) vannak megadva, regresszívek (a súly és a km növekedésével csökkennek)

(Az első esetben az első, a második esetben a második számítási mód kedvezőbb)
Nemzetközi szállítás esetén az alap díjszabási fuvardíj úgy alakul, hogy össze kell adni az egyes országokra eső díjakat.

2. Köteléki díjszabások Vasúttársaságok egymás közti két- vagy többoldalú megállapodás alapján kedvezőbb, különböző típusú (pl. közös, globális, csomóponti) díjszabást is ajánlhatnak.
Közös díjszabás
A vasúttársaságok megállapodnak, hogy egységes tarifát állapítanak meg azokra a nemzetközi szállításokra, amelyek nem érintenek más országot. (a kiszámítási módhasonló az alap díjszabáséhoz, csak ilyenkor nem kell országonként külön kiszámolni a fuvardíjat, hiszen minden km ugyanannyiba kerül a teljes távon)
Pl. DB/MÁV díjszabás: Németország, Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Csehország megállapodása.
Globális díjszabás
A résztvevő vasúttársaságok megállapodnak, hogy meghatározott állomások között meghatározott fuvardíjat számolnak fel.
Pl. SNUG díjszabás: Svédország. Norvégia, Magyarország között

Az árak kéttengelyes vagonra vonatkoznak. (a négytengelyes ár a meghirdetett duplája)
Csomóponti díjszabás CÍM/COTIF
A résztvevő vasúttársaságok megállapodnak, hogy meghatározott határállomások között meghatározott fuvardíjat számolnak fel.
Az összes fuvardíj ebben az esetben az
•    a kiinduló állomástól a kiinduló határállomásig érvényes,
•    a csomóponti díj,
•    a rendeltetési határállomástól a rendeltetési helyig érvényes fuvardíj összege.

Az esetleges kedvezményeket úgy lehet igénybe venni, hogy
1.    a fuvarlevélen hivatkozni kell rájuk (szerződésszámmal),
2.    a fuvarlevél másodpéldányát a BEIG (MÁV Bevétel Ellenőrzési Igazgatóság)-hoz be, kell küldeni
3.    A BEIG utókalkuláció után visszatérít
Kiemelt ügyfelek eleve a kedvezményes árat fizethetik (rovatolásos kedvezmény).

A teljes fuvarköltségben a fuvardíj mellett megjelenhetnek a vasúttársaság egyéb szolgáltatásaiért (pl. lemérés, rakszerek, ponyva bérlése) fizetendő különdíjak is.

A folyami fuvarozás díjszámításának elemei, a folyami kikötői díjszabások (10p)
Folyami árképzés:
•    A dunai szakaszon a díjszabást, a Pozsonyi Egyezmény értelmében egységes díjszabással képzik.
•    a Duna menti országok meghatározzák milyen tonna / áron végzik a fuvarozást, mely függ
•    a távolságtól és a berakott áru tömegétől
•    hegymenettől vagy völgymenettől
•    az áruk értékétől (érték alapján különböző osztályokba sorolják az árukat, minél drágább annál magasabb díjszabás vonatkozik rá)

Kikötői díjszabások:
•    az áru kezelésével függnek össze (raktározás, árumozgatás, csomagolás, címkézés)
a raktározásnál napokra lebontva és az elfoglalt m2 alapján számolnak díjat
•    a fuvardíjon felül kell fizetni
•    az adott ország pénznemére vannak meghatározva

A nem Duna menti országok esetében:
•    Kétoldalú egyezmények szabályozzák
•    a fuvardíjat a piaci viszonyok is meghatározzák
•    nincs kötött díjszabás

A tengeri fuvardíjszámítás módja (10p)
A bérlő és a bérbe adó a piaci viszonyokat figyelembe véve alku alapján döntenek a hajó bérleti díjáról.
Az útvonalra szóló bérletnél a bérleti díj :
•    minden felmerülő ktg.-et tartalmaz (mert a bérlő egy adott útvonalra és rakományra veszi bérbe a hajót)
•    pontosan kiszámolható, hogy a bérbeadó mekkora önköltséggel számolhat
•    a bérlőnek a bérleti díjon felül a kikötői ktg.-eket is fizetnie kell

Időbérlet esetében:
•    a bérleti díj csak egy alapdíj
•    ezen felül üzemanyagköltséget, kikötői költséget, a személyzet bérét is fizeti a bérlő

Vonalhajózás esetén:
•    a konferenciák által létrehozott egységes díjszabása van
•    1 tonnára vagy 1 m3-re határozza meg a díjtételeket (ez a minimum mennyiség, tehát ha ennél kevesebb  akkor is ezt veszik alapul)
•    „W”- súly szerinti díjtétel (1 tonnára vetítve a díjszabást)
•    „M”- térfogat szerinti díjtétel (1 m3-re vetítve adja meg a díjszabást)
•    „W/M”- súly v. térfogat szerinti díjtétel 1 tonnára v. 1 m3-re (amelyik magasabb értéket képvisel  azután kell a díjszabást fizetni)

Ro-Ro hajókra vonatkozó díjszabás:
•    az ide vonatkozó díjtételek folyóméterben vannak megadva
•    a számítás alapja a közúti v. a vasúti fuvareszköz hossza

Lumpsum (egység) díjak:
•    A fuvardíjakat 1 „egységre” vetítve számolja fel
•    Pl. autószállítmány Tokióból Hamburgba,1500 $ autónként (egységenként)→figyelmen kívül hagyva annak súlyát és méretét
Konténer fuvardíj:
•    egy db 20’ vagy 40’ konténer bruttó tömege alapján számolják (8 tonna, 8-16 tonna, 16-22 tonna súlyhatárok között)
Pótlékok felszámolása:
•    CAF – árfolyampótlék (meghatározhatják %- ban, v. egy összegben)
•    BAF – üzemanyagpótlék (meghatározhatják %- ban, v. egy összegben) de létezik:
-    Jégpótlék
-    Háborús pótlék
-    Zsúfoltsági pótlék stb. is.

A közúti-vasúti kombinált fuvarozási díjszabás (6p)
Függ a megtett távolságtól a díjszabása
-rakomány egység bruttó súlyától
- a közúti fuvarozó egységen elfoglalt hosszúságától
CÍM/UIIR –nek saját díjszabása van (Nemzetközi Huckepack társaságok egyesülete) irány vonatokra felépítve.
1.    kiséretlen: forgalomban Európai kikötőkbe indítanak
a.    (Hamburg, Bréma, Rotterdam, Koper)
b.    És nagyobb csomópontokba: Ljubjana, Bukarest, Isztambul Teszaloniki (4-es és 10-es folyósó)
c.    Eu. Csomópontok, h megkönnyítsék a forgalmat
Magyarországon 3 ilyen csomópont van, ahol lehet rakodni
a.    BP/ BILK
b.    Sopron
c.    Szeged/ Kiskundorozsma
Általában a díjtételek euróban vannak meghatározva, az elfoglalt hossz és a Bruttó tömeg alapján konkrét díjszabás adható
2.    kisért RO-la díj Euróban kerülnek meghatározásra
a.    1 kamion= 1 egység határozza meg a fuvardíjat az adott útvonalon
b.    Lehetőség van return RO-la jegyre, h vegye meg az irányvonatra a jegyét, így kedvezményt kap (kb. 25%-kal kedvezőbb a ktg., de 1 hónapon belül vissza kell jönni ugyanabból az irányból
c.    Magyaro.-n 3 hely: Bp, Sopron, Szeged és mennek  Wales, Ljbjana (10 folyósó), Isztambul felé
TEU-ra vonatkozó díjszabás bonyolult (konténeres) %-os táblázatokban (coefficins) határozza meg.
-    Az eredeti vasúti díjszabás az alapja. =távolság, súly alapján(berakott tömeg), ez módosul a coefficiens díjtáblázat %-val (általában csökkeni szokott) pl. vasúti díj*0,6

Az IATA határozza meg a díjtételeket, bizonyos relációkban adott díjtételek között
(feladási ország pénznemében és mindig kg-ra vagy térfogatra számolva (Mo. Ft/kg.)
Tömeg és térfogat arányában: 1kg/6dm3
-    Ha a térfogat ennél több, akkor térfogat után kell fizetni a díjtételt (visszaszámítják a kg-ból)
-    Áru értéke alapján, aminél számításba kell venni a kg-ot
-    1kg/1000 USD Ha e felett van az áru, akkor +100%-os pótlékot kell fizetni
I)    Normál db. Árudíjszabás
1)    Minimum fuvardíj: az az összeg, amelyet a legkisebb áru esetén is meg kell fizetni pl. 10. 000Ft
2)    Normál díjtétel: pl. 500Ft/kg (5kg*500= 2500, de alacsonyabb, mint a minimum így a minimumot kell fizetni
3)    Mennyiségi kategóriák
a)    A berakott tömeghez igazítja a fuvardíjakat
b)    Pl. 45 kg feletti 300Ft/kg vagy 100 kg feletti 200Ft/kg
II)    Specifikus díjtételek ugyan úgy épülnek fel, mint az előzőek, csak bizonyos áru fajtákra vonatkoznak
-    Kóddokkal vannak ellátva
-    Normál díjszabás mellett más fuv. Díjfizetésre kötelez minket
III)    Osztály díjszabás %-os eltérést jelöl bizonyos áru fajták esetében
-    Pl. holtestek esetében +200 % vagy. Folyóiratok esetében -70% ahol a normál díjtételnek a 70%-át kell kifizetni
IV)    Egyéb ktg.
-    Fix ktg.
-    Speditőr ktg
-    Légi fuvarlevél kiállítási ktg
-    Árukezelési ktg (hűtés, raktározás, külön páncélszekrény)

Címzett fizetésnél: a feladótól akkor veszik át az árut, ha bemutatón a vevőtől a ktg vállalási nyilatkozata
A légitársaság vállalhat házhozszállítást, ekkor a légi társaság ügynöke intézi a házhoz szállítást

Gyűjtőárus fuvarozás
I)    Közúti akkor alkalmazunk, ha amit továbbítani szeretnék, de az áru nem tesz ki 1 teljes fuvar eszközt.
1)    átadom 1 gyűjtő speditőrnek, aki azt vállalja, h tárolja az én küldeményemet addig, amíg össze nem jön neki az a küldemény mennyiség, ami megtölti az adott fuvar eszközt
a)    az áru több más áruval van együtt fuvarozva,
b)    többször kerül átrakásra az út során,
c)    magasabb az átfutási idő, hosszabb a tárolás
2)    menetrendet hoznak létre (különböző relációkban határozzák meg)
3)    Díjszámítása: súly és térfogat arányában határozza meg. 1m3=330kg (ahány m3*330kg, ami után kell fizetni)
a)    Minimális mennyiség: 100kg/ (általában max. 1000 kg-ig határozzák meg utána alku tárgya)
b)    Külön kell fizetni a szolgáltatások díját (raktározás, csomagolás, címkézést, vámkezelést)
4)    FCR okmányt kell kitölteni (speditőr átvételi elismervény)
5)    FCT okmány speditőr tölti ki, amikor már fuvarozásra feladta az árut
II)    Tengeren túli az elhajózó kikötőben gyűjtik össze a db árukat, amelyek azonos érkezési kikötőbe indulnak
1)    Konténerizálják: egységrakományt képeznek belőle (térfogat v. súly –ban legyen megrakva)
2)    Díjszámítása: tonna/m3 tengeri szakaszon súly v. térfogat alapján határozzák meg.
III)    Vasúti: a db árus vasúti forgalomba tartozik az 5 tonna alatti küldemények, kerülnek továbbításra

Szállítmánybiztosítás: a feladott rakomány biztosítása a fuv. Idő alatt. (az áru tulaja dönti el, akar –e kötni) paritás is
A biztosító társaságok az áru értékétől teszik függővé (speciális vagyonbiztosítás)
Ajánlattétel az áru adataival együtt (csom mód, megnevezés, adatait, értékét)= 3 díjtétel meghatározása ez alapján
A All risks= minden kockázatra (sajátos természetéből eredő, lopás, ki-be tárolás, visszmajor, teljes és részkár)
B WA =with average nem minden fuv.-ból (rész és teljes kár, nincs= lopás, sajátos ter. Eredő)
C FPA= free particular average nem minden fuv.-ból, kizárólag csak teljes kárra térít nincs benne: lopás, vízikár, rakodásból keletkező, részkárok
Ezrelékben határozza meg= áruérték+10 %-a*bizonyos ezrelékkel= a biztosítási díj
Kiegészítő biztosítás (az a sem fedezi csak alappal együtt köthető)
IWC háborús kockázat (polgárháború, forradalom, kalóztámadás)
SRCC- sztrájk, fosztogatás, egyéb zavargásokból keletkező károk
TPND- lopás, dézsmálás, elvesztés, ki nem szolgáltatás
„Wall to Wall” faltól falig =kiállítási, vásári áruk esetében, nem csak a fuv. Idő alatt biztosítja a küldeményt, hanem kiállítás alatt is.
Bizonyítékot állít ki a társaság, amit a Banknak kell benyújtani (akkreditíves) fedezeti igazolás vagy kötvény (értékpapír)
Kárkeletkezésnél abba kell hagyni az átvételt= telefon a kárbiztosnak=hol mikor, milyen kár= (vagy kimegy vagy, sem) fotó, videó+jegyzőkönyv=folytatható a pakolás, majd ezután vizsgálják be a címzett az árut, h mekkora a kár és ki javítsa ki= kárszla kerül kiadásra
Fotó+videó+jegyzőkönyv+fuvarokmányok+vámokmányok+eredeti áruszámla+fedezeti igazolás (v. kötvény)