Információtartalom vázlata
- Az Európai Unió közlekedéspolitikájának fő elemei.
- Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei.
- A Transzeurópai Hálózatok.
- A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók”.
- A TEN-T hálózat magyarországi elemei.
- Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a közlekedés kapcsolatrendszere.
Az Európai Unió közlekedéspolitikájának fő elemei
Az EU Közlekedési Minisztereinek Tanácsa 2001-ben közzétette a 2010-ig szóló közlekedéspolitika Fehér Könyvét.
Célkitűzések:
- társ. gazd., környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban lévő közlekedési rendszer létrehozása
- újonnan csatlakozó(ott) országok bekapcsolása
- perifériák jobb elérhetősége (páneurópai közlekedési hálózat)
Prioritások:
- regionális egyenlőtlenségek csökkentése
- szűk keresztmetszetek megszűntetése
- torlódások mérséklése
- közlekedési. módozatok közti egyensúly helyreállítása
- (Az ezredfordulón az Európai Unió 15 országában a személyközlekedési kereslet 82 %-át személygépkocsival, 6 %-át autóbusszal, 5 % át vasúton, 7 % át repülőgéppel, a teherszállítási igények 72 %-át tehergépjárművekkel, 13 % át vasúttal, 9% át belvízi hajózással, 6 %-át csővezetékes szállítással elégítették ki.)
- közl. pol. középpontjába a használókat állítani
- válasz a közl. globalizációjának kihívásaira
Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei.
2007-ben írta alá az Európai Bizottság és a magyar kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet., melynek része a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP).
A stratégiai céljai a versenyképesség támogatását, a környezeti fenntarthatóság javítását, a társadalmi-gazdasági és a területi kohéziót, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését szolgálják.
A közlekedés-fejlesztés területén hat prioritási tengelyt határoztak meg:
- Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása
- Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása
- A térségi elérhetőség javítása
- Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése
- A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése:
- a környezetbarát közlekedési módok: a vasúti és a vízi közlekedés preferálása
- a városi és agglomerációs (elsősorban kötöttpályás) közösségi közlekedés fejlesztése.
- Technikai segítségnyújtás (?)
A Transzeurópai Hálózatok. (röviden TEN – Transeuropean Networks) az infrastruktúra 3 nagy területén - közlekedés, távközlés, energia - az Európai Unióban található hálózatok fejlesztési programját jelenti. A Közösség elősegíti a nemzeti hálózatok összekötését és a rendszerhez történő csatlakozást, támogatja a kieső területek bekapcsolódását az Unió vérkeringésébe.
A TEN-T – a közlekedési TEN - a nemzeti hálózatok egységes, rendszer- és közösségi szemléletű kialakítását jelenti a különböző szállítási módok közötti optimális munkamegosztás és a különböző nemzeti hálózatok közötti átjárhatóságot biztosító műszaki harmonizáció figyelembevételével. Az Európa Tanács és a Parlament 1996-ban fogadta el a közlekedési TEN terveit, amelyek célként tűzik ki egy integrált szárazföldi, tengeri és légi közlekedési infrastruktúrahálózat létesítését az EU területén 2010-ig
A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók”
- 7-es: (Duna folyó)
- 4-es: (ÉNY-DK-re) (Hegyeshalom, Rajka- M1-es, M5-ös autópálya-Szeged- Röszke)
- 5-ös: (DNY-ÉK) (Ausztria felöl- M7-es, M3-as autópálya- Záhony felé)
- 10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba)
A TEN-T hálózat magyarországi elemei. (4p)
Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a közlekedés kapcsolatrendszere.
Az ipar, mezőgazdaság, és a szolgáltatások termelő ágazatok.
A termeléshez erőforrások szükségesek: anyag, energia, ember. Ezek rendelkezésre állásához, és a termékek eljuttatásához a fogyasztókhoz, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez nélkülözhetetlen a közlekedés.
A közlekedés lehetővé teszi az áruk, személyek, tőke áramlását, a kereskedelmet. Ugyanakkor a közlekedés erőforrásait a termelő ágazatok állítják elő és a kereskedelem közvetíti, a kapcsolat tehát kölcsönös, oda-vissza ható, egymást feltételező.
Az elérhetőség növeli a versenyképességet, vonzza a működő tőkét, orientálja a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozza a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret ad a munkaerő mobilitásának és lehetővé teszi többletjövedelmek realizálását a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén, így nélkülözhetetlen a gazdasági fejlődéshez.
A lakosság szolgáltatások iránti igényeit kielégítő központok elérhetőségének biztosításával közvetlenül is hat az ott élők életminőségére.
Magyarországon a közlekedés, szállítás állítja elő a GDP 6%-át. A közlekedési hálózatok építését és a járműgyártást is figyelembe véve minden tizedik munkahely a közlekedéssel kapcsolatos. A háztartások fogyasztásában a szállítási szolgáltatás részaránya 12%, a járművásárlási és személygépjármű üzemeltetéssel együtt 21%. A közlekedési infrastruktúra értéke mintegy ötöde az ország nemzeti vagyonának.
Globalizálódó világunkban a közlekedés kontinenseket, országokat, régiókat köt össze. Hazánkat bekapcsolja Európa és a világ vérkeringésébe. A közlekedés önmagában is globális rendszernek tekinthető, hiszen mindenféle konkrét politikai, gazdasági helyzettől függetlenül ezek a folyamatok a határoknál nem álltak meg.