26. A polgármester, alpolgármester jogállása; a tisztség megszűnésének anyagi és eljárásjogi szabályai

Polgármester:
A polgármester jogállását, alapvető feladat- és hatáskörét az Ötv., a Ptv. és a képviselő-testületek SZMSZ-ei határozzák meg.
Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
A polgármester főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3 000-nél több lakosú községben a polgármesteri tisztség csak főállásban tölthető be.
3 000-nél kevesebb lakosú községben főállású és társadalmi megbízatású is lehet a polgármester. Főállású akkor, ha főállású polgármesterként választották meg.
A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület megváltoztathatja, de erre a megbízatás időtartama alatt csak egyszer kerülhet sor-ehhez a polgármester egyetértése is szükséges.
A főállású polgármester jogviszony választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony. A főállású polgármester munkáltatója a képviselő-testület, amely gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat.
A társadalmi megbízatású polgármester és a képviselő-testület között azonban nem jön létre foglalkoztatási jogviszony. A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét-figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási viszonyára-a képviselő-testület határozza meg.
A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, a munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt, nyilvános ülésen. /Általános önkormányzati választás esetén az alakuló ülésen, időközi választás esetén a részvételével zajló első képviselő-testületi ülésen/ A polgármester korlátozás nélkül, többször is újraválasztható.
A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [Ötv. 7. § (1) és (2) bekezdése] a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
Az 1990-től létrejött önkormányzati rendszer egyik visszatérő konfliktusforrását jelentette a polgármester és a jegyző hatásköreinek átfedése, ezek egyértelmű átfedésének meg nem teremtése. Erre figyelemmel az 1994-es szabályozás a polgármester „irányítási” jogkörét igyekszik kiemelni, míg a jegyzőnél jobbára a „vezetési” funkciókat említi.
A polgármester tehát: a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. E körben:
•    A jegyző javaslatainak a figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
•    Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
•    A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
•    A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
•    Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
Alpolgármester:
A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
Az alpolgármestert jelölést követően, titkos szavazással, minősített többséggel kell megválasztani. Az alpolgármester személyére csak a polgármester tehet javaslatot. A polgármester által nem javasolt személy alpolgármesternek nem választható meg. Egy alpolgármester választása kötelező-a folyamatos munkavégzés biztosítására.
A gyakorlatban az SZMSZ határozza meg, hogy a képviselő-testület hány alpolgármestert választ. Ha csak egy alpolgármester megválasztására kerül sor, annak elsőrendű feladata a polgármester helyettesítése lesz. Főállású alpolgármester a 3 000-nél több lakosú önkormányzatnál választható az Ötv. 37. § (3) bekezdése értelmében. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.- Feladatait lásd: 26. tétel
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére az SZMSZ rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének módjáról.
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség megszűnésének esetei
A módosított Ptv. 2. § (1) bekezdése értelmében a polgármester tisztsége megszűnik:
a)      az új polgármester megválasztásával;
b)      az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;
c)      a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával;
d)      halálával;
e)      a tisztségről történő lemondással;
f)       az összeférhetetlenség kimondásával;
g)      sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének napjával;
h)      választójoga elvesztésével;
i)        a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének napjával;
j)        ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.
A módosított Ptv. 2. § (3) bekezdése értelmében a polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:
a)      a tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján;
b)      közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.
A polgármester e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. A polgármester e tisztsége az írásbeli nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.
A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője írja alá, a jegyzőkönyv tartalmát a belügyminiszter rendeletben határozza meg. A 2. § (5) bekezdése szerinti összeg akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása nyolc munkanapon belül megtörtént. A nyolc munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az átadó polgármester e tisztsége megszűnésének időpontját, az átadás-átvétel, illetőleg a jegyzőkönyv készítésének időpontját és helyét, valamint a jelenlévők nevét;
b) az átadó polgármesternél lévő ügyek iratainak a felsorolását, az azokat tartalmazó mellékletre utalással, valamint a polgármesternél lévő minősített iratokat a titkos ügykezelési szabályoknak megfelelő tételes felsorolásban;
c) a polgármester munkáltatói jogkörébe tartozó, folyamatban lévő ügyek iratainak felsorolását;
d) az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan:
1. tájékoztatást az önkormányzat aktuális pénzügyi helyzetéről, a tartozásokról és követelésekről,
2. tájékoztatást az önkormányzat hitelállományáról;
e) a polgármester birtokában lévő hivatali bélyegzők felsorolását, lenyomatát és a szigorú számadású nyomtatványok felsorolását;
f) a polgármester személyes használatára szolgáló eszközök és azok iratai (mobiltelefon, számítógép, számológép, személygépkocsi stb.) felsorolását;
g) az irodai berendezés leltár szerinti számbavételét;
h) a személyesen használt és másnál nem leltározott jogszabálygyűjtemények, szakkönyvek és más kiadványok felsorolását;
i) tájékoztatást a folyamatban lévő tárgyalásokról;
j) a jelenlévők által az átadáshoz feltétlenül szükségesnek tartott egyéb tényeket és megállapításokat;
k) tájékoztatást a folyamatban lévő peres ügyekről;
l) az átadó polgármester, az átvevő polgármester, a jegyző és a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője aláírását, ahol az átadásban a Pttv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott más személy az átvevő, annak aláírását.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésével egyidejűleg át kell tekinteni a következő dokumentumokat:
a) a gazdasági programot, valamint az adott választási ciklust érintő költségvetési koncepciókat, költségvetési és zárszámadási rendeleteket, valamint az éves és féléves beszámolókat;
b) az önkormányzat aktuális (éves) vagyonmérlegét és a vagyonkataszterét;
c) az önkormányzati társulásokra vonatkozó megállapodásokat;
d) a polgármester által aláírt szerződéseket, kötelezettségvállalásokat.
Az aktuális adatokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Amennyiben az adatok mennyisége ezt indokolja, külön mellékletként csatolható a jegyzőkönyvhöz.
3.    § A jegyzőkönyvet öt példányban kell elkészíteni, s abból egy-egy példányt az átadónak, az átvevőnek, a jegyzőnek, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, valamint az irattárnak kell átadni.
(26/2000. (IX.27) BM rendelet)
Az alpolgármester tisztsége megszűnik:
a)      az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek;
b)      amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésén új alpolgármester megválasztásával,
c)      az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával;
d)      halálával;
e)       a tisztségről történő lemondással;
f)       az összeférhetetlenség kimondásával;
g)      sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének napjával;
h)      választójoga elvesztésével;
i)        a képviselő-testület feloszlatásának kimondását követően új alpolgármester megválasztásával;
j)        tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének napjával;
k)      ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.