18. Az eredményért, mint a bűncselekmény minősítő körülményéért való felelősség. A vegyes bűnösség.

15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
Szoros értelemben vett vegyes bűnösség akkor jön létre, ha az elkövető az alapesetet szándékosan valósítja meg, míg a minősített esetben meghatározott eredményre csupán gondatlansága terjed ki. Ekkor az egész magatartást mint szándékos bűncselekményt kell értékelni. A testi sértésre irányuló szándékos cselekmény esetén az elkövetőt nem gondatlanságból okozott, hanem szándékos testi sértés büntette miatt terheli a büntetőjogi felelősség akkor is, ha az eredmény tekintetében csupán gondatlanság állapítható meg.
A „legalább” kifejezésből az is következik, hogy a szándékos bűncselekmény minősített esete nemcsak azzal a feltétellel hatályosul, ha a minősítő körülményre gondatlanság terjed ki.
Az alapeseti tényelemekre és a minősítő eredményre kiterjedő bűnösségi alakzatok a következőképpen alakulhatnak:
a, A szándék az alapesetet is és a minősítő eredményt is átfogja
170§(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el.
A következményt a tettes tudomásul vette, azt kívánta vagy abba belenyugodott.
A szóban forgó bűncselekmény kísérlete sem kizárt; kísérlet, ha a maradandó fogyatékosság a tettes szándéka ellenére mégsem következik be.
 b, A szándék az alapeseti tényállási ismérvekre, a gondatlanság a minősítő eredményre terjed ki
(Ugyancsak maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés)
Lehetséges, hogy a tettes szándéka csak a testi sértés okozására terjed ki, a maradandó fogyatékosságot pedig gondatlanság fogja át.
Szándékon túli eredményű bűncselekmények kategóriája:
Jell.:    szándék – alapesetre terjed ki
    gondatlanság – minősítő eredményre terjed ki
    kizárt, hogy a szándék a minősítő eredményt is átfogja
SZÁNDÉKON TÚLI EREDMÉNYű BűNCSELEKMÉNY:
HALÁLT OKOZÓ TESTI SÉRTÉS
(Ha a tettes szándéka a halálos eredményre is kiterjed = EMBERÖLÉS)
c, A szándék átfogja az alapeseti tényállási ismérveket, a minősítő eredményre azonban sem a szándék, sem a gondatlanság nem terjed ki
Amennyiben a szándék csak az alapeseti tényállási elemeket fogja át, a minősítő eredményre pedig sem a szándék , sem  a gondatlanság nem terjed ki, a szándékos bűncselekmény alapesete szerint kell a cselekményt minősíteni.
d, A gondatlan cselekmény alapeseti tényállási ismérveit is és a minősítő eredményt is a gondatlanság fogja át
A gondatlan bűncselekmények következményei a véletlen folytán jelennek meg, az okozati láncot nem fogja össze tettes szándéka.
Lényege: Valamely megengedett cselekmény mellékkövetkezményeként jön létre a jogilag nem kívánatos eredmény.
Az alapeseti tényállási elemekre kiterjedő gondatlanság a minősítő eredményt is átfogja.
Minősítés: A gondatlan bűncselekmény minősített esete.
e, A gondatlanság a gondatlan bűncselekmény alapeseti tényállási ismérveire kiterjed, a minősítő eredményre azonban nem
A gondatlan bűncselekmény alapesete szerint kell eljárni
Előadás pl.:
1.    Ha egy terhes nőt hasba rúg valaki szándékosan, a szándéka pedig egyenesen arra irányult, hogy a magzatot elveszítse = NEM VEGYES BűNÖSSÉG
2.    A hasba rúgás következményeként a magzatot elveszíti az anya, de nem akarta az elkövető, hogy a magzat meghaljon = VEGYES
3.    Ha az elkövetés pillanatában, nem tudja az elkövető, hogy a nő terhes, mert esetlegesen annak alkatából erre nem lehet következtetni = NEM VONHATÓ FELELőSSÉGRE
SÉRTÉS = SZÁNDÉKOS, EREDMÉNY = GONDATLANSÁG