Közlekedés:
Személyek, dolgok és gondolatok sajátos technikai eszközök igénybevételével történő tömeges, rendszeres és szervezett helyváltoztatása.
1825: vasút, Stephenson
1886: benzin
1903: repcsi, Wright fivérek
20.szd: autópályák, tengerjáró hajók
Egyéni (személyi) közlekedés:
- saját gépkocsi
- motor
- mi hat meg, pl. helyváltoztatás ideje
- egyéni igényekre legjobb
Tömegközlekedés:
- 9 fő fölött
- nagyobb létszámú utas befogadására
- szervezet, intézmény
- bárki igénybe veheti
- útvonal – idő, előre közlik
- menetrend
1. Távolsági:
- Interkontinentális
- Kontinentális (Eu.)
- Országon belüli
2. Környékbeli (helyközi): 50 km
- Elővárosi
- Városi/ helyi
Problémák:
- mennyiségi: jármű
- minőségi: kényelem
Egy üdülőterület földrajzi fekvése szoros összefüggésben van a közlekedési helyzettel. Ennek az adottsági körnek legfontosabb eleme az időtényező. Fontos, h egy fogadóterület megközelítését szolgáló közlekedési rendszer technikai színvonala milyen, milyen gyorsan lehet megközelíteni és milyen közlekedési eszközökkel.
A fogadóterület közlekedési adottságai: a közlekedési lehetőségek kiépítettségének színvonala, technikai korszerűsége, gyorsaság és kényelem, biztonság és pontosság, különösen a tömegközlekedés szempontjából az ifo vonzástényező fontos elemei.
Egy terület idegenforgalmának aktivitása nagyban függ a közlekedéstől.
Korunk idegenforgalmának egyik jellegzetessége: mozgó (körutazó) turizmus:
- sokszori helyváltoztatás
- a turisták az útvonalat az idő és a fáradtságtényező függvényében választják meg
- az ún rohanó turizmus kialakulását a közlekedési eszközök fejlődése tette lehetővé
A közúti közlekedés az idegenforgalmi helyváltoztatásban az élre került.
A kedvező természeti, környezeti adottságokkal rendelkező potenciális fogadóterületek ifo feltárása a közúti közlekedés feltételeinek biztosításával kezdődik.
A közúti közlekedés kiegészítő adottság, de önmagában is vonzerő lehet (szép vonalvezetésű, kényelmes autópálya, szép környezetben).
Autósturizmus:
- körutazásos ifo, több országot is érint
- hétvégi kiránduló tur
- második lakásos tur
Vasút: ifo szempontból a legtöbb országban csökkenő tendenciát mutat
Légiforgalom: rohamosan nőtt, világviszonylatban az utasforgalom 10%-át teszi ki
Hajó:
- menetrendszerű hajójáratok: csökkenés (tengeri és folyami közlekedésben is)
- luxus tengeri és folyami körutazások népszerűsége megnőtt
- vízparti üdülés vonzerejét növelik a hajós kirándulások (tengerpart, folyami)
Nemzetközi turizmus:
- fejlődését nagyban elősegítette az autósturizmus népszerűsége, az autók számának növekedése
- sok új ifo fogadóterület bekapcsolása (autó)
- tömeges ifo áramlásának irányai, ún tranzitvonalak: a közúton lezajló ifo áramlás útvonalai, amelyek a nagy küldő és fogadóországokat kötik össze; É-ról D-re (hidegtől melegre), Ény, DK-i irány
- fontos: korszerű jelrendszer, korszerű úthálózat, határátkelők gyors áteresztőképessége, autós ellátó – kiszolgáló hálózat, autós pihenők, elszállásolási lehetőségek, könnyen érthető infók, közúti rendészet megfelelő színvonala
Magyarországon:
- Mo földrajzi fekvésénél fogva kedvező helyzetben van a nemzetközi közlekedés szempontjából: fő áramlási folyosók irányában helyezkedik el
- Magyar közlekedési hálózat tükrözi a főváros és vidék közötti munkamegosztást: Bp.: ipar, külker, belker
Közúti –és vasúthálózat:
- Bp. központú: fővárosból sugarasan futnak a fő közlekedési vonalak
- útjaink minősége a közepesnél jobbnak mondható, főleg a tranzitforgalom ellátásával kapcs intézmények (benzinkút, stb.) sokat fejlődtek
Hidak:
Szekszárdi Duna-híd
Komáromi
Mária Valéria – híd (Esztergom – Párkány)
Dunaföldvár
Tervek:
Újpest – Szentendre
Dunaújváros
Mohács
Közúthálózat:
M1: Bp.- Tatabánya – Komárom – Győr – Hegyeshalom – Nickelsdorf
M2: Bp. – Parasapuszta – Sahy (Szlovákia)
M3: Bp. – Gyöngyös – Hatvan – Miskolc
M4: Bp. – Záhony (Románia)
M5: Bp. – Röszke
M6: Bp. – Dunaújváros – Pécs – Barcs (Szerbia)
M7: Bp. – Székesfehérvár – Siófok – Nagykanizsa – Letenye (Horváto)
M8: Székesfehérvár – Várpalota – Jánosháza
Forgalom:
- ifóra jellemző a közúti, főleg autóbusz-forgalom
- fontos lenne, h a leginkább környezetszennyező módokat viszatereljék a vasútra
- cél: kombinált közlekedési módok fejlesztése
- RO-LA: gördülő országút (vasúton kamion)
RO-RO: hajón a kamion
Vasút:
- Bp. központú
- sugaras
- fő vasútvonalak mentén haladnak a közútvonalak is, ez probléma
- hiányoznak a transzverzális összekötő vonalak
- 7700 km vasúthálózat
- 20 kisvasút
- normál nyomtávú (régen széles)
- problémák: pályák 40 %-án sebességkorlátozás kell a rossz minőség miatt
- csak 30 % villamosított
- vasútjaink 15%-a még mindig 2 vágányú
- az emberek 20%-a ingyen utazik
- 2 cég: pályavasút (üzemeltetési feladatok, állami feladat a fenntartás)
üzemeltető vasút: MÁV
- legkorszerűbb: Intercity: minden megyei jogú várost érintenek
- tur jelentőségű vasutak: Nosztalgia Vasút, idényjellegűek, pl.
Börzsönyi Kisvasút (főidényben Királyrétig)
Balaton (Csisztapuszta – Balatonszentgyörgy)
Gemenci erdei kisvasút
Vízi közlekedés:
- Mo tenger nélkül is nagyhatalom volt a Duna tengerjáró hajók gyártásában (80as években: MAHART, 21 tengerjáró)
- Ifo vonzerő: Bp. – Bécs szárnyashajó, Balatoni sétahajózások
- fejlődő ágazat: yacht – turizmus, konferenciahajók, rendezvényhajók
- állandóan hajózható belvizi utak: 1302 km (40 %: Duna, 30%: Tisza)
- időszakosan hajózható utak: 386 km (Sió, Ferenc – csatorna, Tisza felső szakasza, Maros, Dráva, Keletii-főcsatorna)
- Duna 1840-től szabad nk viziút
- Kikötők kiépítettsége nem megfelelő, pl. Csepeli Nemzeti Szabad Kikötő
Bp.- Esztergom: rendszeres járat, kirándulóforgalmat bonyolít
Gemenci erdő, Baja, Mohács, Paks: időleges kirándulóforgalom
Tisza: nincs rendszeres hajóforgalom
Balcsi: kirándulóforgalom jellemző, komphajó
Velencei-tó: nincs jelentős forgalom
Tisza-tó, Abádszalók: kirándulóforgalom
Légi közlekedés:
- kp a budaörsi repülőtér volt, 1950-től: Ferihegy
- sok vidéki nagyváros felé volt belföldi légi közlekedés, pl. Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs; ma: Sármellék, Debrecen
- 1986: Ferihegy II
- szezonalitás: nyár (charter járatok), tél (D-re charter)
- 1993: Bp. – New York: 1. interkontinentális vonal
- járműállomány: Boeing, Fokker
- repcsiforgalom: 3% (közúti: 90%, vasút: 5-6%)
- MALÉV: több mint 30 ország több mint 40 városába közlekedtet járatokat
- repülőgépparkok száma alacsony, a repterek fogadóképessége kicsi
- turistaszezon kezdetekor fellendülés
- regionális reptérfejlesztési tervek:
Kecskemét (cél: polgári fogadás)
Taszár (cél: polgári fogadás)
Debrecen (katonai, tur célokra is kéne használni)
Sármellék (légibázis, Keszthely, Hévíz forgalmát növelné)
Balatonkiliti (füves repülőtér, magángépek leszállítását szolgálja)
Nyíregyháza (füves, beton, kisgépek fogadására)
Békéscsaba (füves, polgári kisgépek)
Pécs (füves, kisgépek, Harkány forgalmát szolgálná)
Eszék
1. Észak-Magyarország
2. Tisza-tó
3. Észak-Alföld
4. Dél-Alföld
5. Budapest-Közép-Dunavidék
6. Közép-Dunántúl
7. Nyugat-Dunántúl
8. Dél-Dunántúl
9. Balaton
A Magyar Turizmus Rt. regionális igazgatóságai a RIB-ek Regionális Marketing Igazgatóságaiként végzik a munkájukat.
A 7 tervezési – statisztikai régióban működnek a fent megnevezett RMI-k, míg a Balatoni és a Tisza – tó vonatkozásában a regionális turisztikai projekt iroda.
A legismertebb hazai idegenforgalmi szakmai szövetségek, egyesülések
és néhány ismert rövidítés
- Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetsége (IMOSZ)
- Magyar Fürdővárosok Szövetsége
- Magyar Szállodaportások „Aranykulcs” Egyesülete
- Magyar Szállodaszövetség (MSz)
- Magyar Természetbarát Szövetség (MTSz)
- Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR)
- Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISz)
- Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége (MISz)
- Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége (MISzSz)
Turisztikai Célelőirányzat
Þ Forrása: Költségvetés
(+ önkéntes adományok, korábbi hitelek visszafizetése)
Þ Célok: → innováció a turizmusban
→ idegenforgalmi vállalkozások humán erőforrás + informatikai fejlesztése
→ kis és középvállalkozások segítése
→ idegenforgalmi ágazat hatékonyságának és bevételeinek emelése
→ idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelése
→ új munkahelyek teremtése
→ vidékfejlesztés
Þ Jogcímek: → megvalósíthatósági tanulmányok, rendezési tervek…
→ terület és termékfejlesztés, környezetvédelem
→ beruházások, infrastruktúra
→ marketingmunka
→ rendezvények támogatása
→ szakemberképzés
→ MT. Rt., OIB, pályázatkezelő szervek működési költségei
Þ Támogatás:
→ A támogatásból kizártak pl. csődeljárás, felszámolás alatt álló
szervezetek,
→ köztartozás esetén,
→ korábbi pályázati kötelezettség nem teljesítése
Þ Támogatás formái:
→ vissza nem térítendő támogatás
→ visszatérítendő támogatás
→ kamattámogatás
Þ Pályáztatás szabályai:
A rendelet részletesen előírja
- formanyomtatványok
- igazolások
- pályázati díj
- határidők
- elbírálási rendszer
- nyertes pályázat esetén: a szerződéskötés
pénzfolyósítás
teljesítményigazolás
elszámolás
A turizmus gazdasági jelentősége:
- a GDP 4,5 %-át adja, igy fontos szerepe van a gazd-ban
- Mo-n kb. 300-350 ezer ember dolgozik direkt módon az ifo-ban, több mint 1000 utazási vállalkozás működik
- az ifo:
→ vállalkozásélénkítő,
→ területfejlesztő,
→ innovációfejlesztő hatással bír,
→ húzóágazatnak számít
- ezenkívül kihivást jelent a helyi szolgáltatókkal szemben:
→ ezeket minőségileg + mennyiségileg fejlszteni kell
- kihívást jelent az infrastruktúra fejlesztére és a környvédelemre
- támogatja a helyi termékek előállítását
Az 5 legfontosabb hatása a turizmusnak:
- fizetési mérleg javítása - kiegyenlítési
- foglalkoztatási - jöveledemtermelési és elosztási
- termelési és értékesíti funkció