Az idegenforgalom mindazon kapcsolatoknak és jelenségeknek az összessége, amelyek az idegenek utazásából és tartózkodásából erednek, amennyiben a tartózkodás célja nem letelepedés v állandó tartózkodás, kereseti lehetőség miatt.

Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk: egy emberi magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen- pszichikai és fizikai hajtóerőkre hallgat, vmint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.

A turizmus magában foglalja a személyek lakó-és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, vmint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.
„Turizmus alatt egyrészt az emberek vmennyi állandó életvitelükön és munkarendjükön (lakás és munkahely) kívüli helyváltoztatását értjük függetlenül azok motivációitól, időtartamától és célterületétől.
A turizmus másrészt az emberek helyváltoztatásával kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, vmint szolgáltatások együttese.”

A turizmus rendszere a környezethez való kapcsolódása miatt nyitott rendszer.
Nemcsak a környezete befolyásolja, hanem a rendszer is befolyásolja a környezetét.
A legfontosabb a közgazdasági környezet, mivel főleg a közgazdasági adottságok, a lakó-és munkahelyen kívüli helyváltoztatások, az utazás, pihenés, stb. iránti szükséglet teszi lehetővé a hatékony, a piacot befolyásoló kereslet kialakulását. A turizmusra pozitívan ható közgazdasági tényezők: reáljövedelem növekedése, jobb jövedelemelosztás, stabil valutahelyzet, kedvező konjunktúra-helyzet.
Az idegenforgalom fejlődése szempontjából tényleges jelentősége van a társadalmi rend fejlődésének, a mai társadalmi rend létrejötte a modern turizmus kialakulásának előfeltétele volt.
A turizmus az emberi együttélés egyik megnyilvánulási formája, amelyet döntően a politikai elhatározás és magatartás határoz meg. A turizmus közvetve v közvetlenül politikai funkciókat tölt be és impulzusokat ad a politikának.
Technológiai környezet: a turizmus fejlődésére eddig a közlekedéstechnika fejlődése volt döntő hatással, a jövőben a kommunikációs technikának lesz nagyobb szerepe.
A turizmus függ a természeti adottságainál fogva vonzó környezettől. Az idegenforgalomnak az ökológiai környezettől való függősége sokkal nagyobb, mint a többi gazdasági ágazaté. A táj lerombolása ugyanis hosszabb-rövidebb időn belül a turizmus tönkretételéhez vezet.

• Makrogazdaság = nemzetgazdaság helyzete

• az ország gazdasági helyzete fontos, hogy a turizmus megfelelően fogadó legyen (elemzése: mutatószámok)
• GDP, az ifo 12-13 %-ban részesedik belőle
• Reáljövedelmek (nőnek => több diszkrecionális jövedelem)
• infláció
• munkanélküliség
• gazdasági növekedés (külföldi érdeklődés is nagyobb lesz)
• költségvetés egyenlege
• folyó fizetési mérleg

• Általános gazdasági szabályozás

• számvitel
• pénzforgalom
• deviza
• vámeljárás
• külkereskedelem
• munkaügyi szabályok
• piaci verseny
• fogyasztóvédelem
• árszabályozás

• Közteherviselés szintje

• adó
• TB
• egyéb, jogszabályokban meghatározott befizetések

• társadalmi rend fejlettsége (demokrácia, köztársaság)
• piacgazdaság
• helyi lakosság szociális helyzete, kultúrája, hagyományai, szokásai, életmódja, stb.
• közbiztonság

• Infrastruktúra (út, telefon, Internet, számtech, ipar fejlettsége, közlekedés, technika)

• társadalom formája
• politikai berendezkedés stabilitása
• gazdaságpolitika
• közlekedéspolitika
• településfejlesztés

• természeti adottságok (víz, talaj, levegő), ökoturizmus felé haladni

• Az ókortól terjedt el a sportrendezvényeken való részvétel miatti helyváltoztatás szokása: i.e. 776: Olimpiai Játékok ; gyógyturizmus, zarándoklat; 1. utazó: Hérodotosz
• A rómaiak támogatták a különböző célokból (nyári lakhelyváltoztatás, fürdők és termálforrások) történő helyváltoztatást. Kontinentális úthálózat katonai célból való kiépítése.
• A középkorban csak a tisztviselők, az inasok, a diákok és a zarándokok utaztak: röghöz kötöttség. Utak Jeruzsálembe, Rómába.
• Az igazi áttörés a felvilágosodás korában következett be: Rousseau (vissza a természetbe), a költők és írók (Byron, Goethe) gondoskodtak arról, hogy a természet iránti érdeklődés tovább folytatódjon. További ösztönzést kapott az idegenforgalom az európai közlekedési rendszerek fejlődésével és a gazdasági jólétre pozitívan kiható iparosodással. Ekkor a turizmus olyan jelenséggé változott, amelyet egyre szélesebb néprétegek érhettek el. (Thomas Cook: egész világot átfogó csoportos utak szervezése)
• Angolok: alpinizmus, téli sport népszerűvé tétele
• Hegyi vasutak, Gotthard, Simplon, Lötscher
• Szállodák: Svájc (1859 interlakeni Schweizerhof, Caesar Ritz)
• Felső réteg: fr v olasz riviérán, termálfürdőkben; dunai monarchia. Polgári nyaralás; középosztály: vidéki menedékhely
• Újkor: szekér – postakocsi
• Ipari forradalom: gőzhajó, gőzmozdony, vasúthálózat; közlekedés ipari városok, majd tengerpart és város között.
• 1903: Wright fivérek, repcsi
• A turistaáradat egyre nagyobb követelményeket támasztott a szállással szemben, kialakultak a szállodák, amelyek iparszerűen, pénz ellenében fogadták a turistákat.
• A fejlődő ifo számára törést jelentett az 1. vh, amely után a kereslet szerkezete teljesen megváltozott, több helyen új kereslet jelentkezett a szolgáltatások iránt. Bevezették az útlevelet.
• A következő lépcső a motorizált járművek közlekedésének kezdete, amely további keresletet váltott ki: egyrészt az utazási kedv ösztönzésével (hamarabb elérhető útacélok), másrészt az autós turizmusnak megfelelő kínálat kialakításával (motelek).
• A 2. vh. után felgyorsult a korábban megkezdődött változás. Demokratizálódott az ifo.
• A WTO szerint a jövőben egyre több lesz az emberek diszkrecionális jövedelme és ezt egyre gyorsabban akarják elkölteni. Új és speciális formák jelennek meg a turizmusban, a fogyasztási magatartás is meg fog változni: megnő a turisták ökológiai tudata. Erősödnek a modern technika térhódításai, a különböző számítógépes foglalási rendszerek.
• 1963: ENSZ konferencia Rómában, látogató és turista fogalmának a meghatározása
• 1975: WTO megalakulása
• 1980: Manilai Nyilatkozat
• 1989: Hágai Nyilatkozat
• Fejlődés megszakadt 2001. szept. 11-e miatt.
• Világturizmus WTO szerint:

• 3,4 billióról 10 év alatt 7,2 billióra nő a bevétel
• Munkahelyek: 1995: 212 millió, 2005: 212+125 = 337 millió lesz
• Beruházások: 1995: 701 milliárd dollár
• Évi átlag 6,8 %-os növekedés lesz
• Nemzetközi turista érkezések: 399 milliárd dollár lesz a bevétel
• Földrészek aránya: Európa: 58 %, Amerika: 1950: 29,6%, 1995. 19,7%
• MO: vizitőr (látogató)szám: bevétel mindig pozitív volt, ma: 10-11%-a a GDP-nek