Merkantilizmus
Az ókori gazdasági és gazdaságelméleti feljegyzések után az első összefüggő elméleti és gazdaságpolitikai rendszer a merkantilizmus, amelynek hatása a 16.századtól figyelhető meg.
A merkantilizmus egy sajátos elméleti rendszert és az arra épülő gazdaságpolitikát jelenti.
Jövedelemelméletükben egyértelműen a forgalomban, a kereskedelemben jelölik meg a gazdagság forrását.
- belső forgalomban nem nő a nemzet gazdasága, csak átcsoportosulnak a javak
- külkereskedelemben gyarapszik a nemzet gazdasága: ha egy ország rendszeresen több árut ad el külföldön, mint amennyit külföldről vásárol, akkor külkereskedelmi mérlege aktív lesz . A kiviteli többlet ellenértéke arany formájában áramlik az országba.
A merkantilizmus tehát az aranyat tekinti a gazdagság megtestesítőjének, amin minden megvásárolható.
Kiemelt szerepet kap az ipar és háttérbe szorul a mezőgazdaság.
Korai merkantilizmus:
a 16. sz.-ban szinte állandósultak a háborúk, melyek nem kis anyagi ráfordítást igényeltek, ezért volt fontos az arany szerepe. Zsoldos hadseregre volt szükség, ami tetemes pénzkiadást jelentett. Az államok jelentős gazdasági szerephez jutottak.
- Importok tiltása,
- nemesfém kiviteli tilalom
Fiskális vámokat szabtak ki, melyek mögött semmiféle gazdaságpolitikai megfontolás nem volt, csak a kincstári bevétel növelése, illetve a behozatal megakadályozása
A korai merkantilizmusnak a szakasza annak a fokozatos felismerésével zárult, hogy minden országnak nem lehet aktív külkermérlege, illetve, hogy rendszeresen eladjanak valamit egy országnak, attól az országtól előbb utóbb vásárolni is kell.
A késői merkantilizmus:
Export növelése elsősorban az ipari termelés növelését kívánta meg.
- Iparcikkek exportjának növelése érdekében később megengedik az ipari nyersanyagok importját.
- Védővámok alkalmazása, áruféleségekként meg kell fontolni a vámtétel nagyságát, hogy az adott cikk a hazai termelést védje
- Lakosság számának növekedését a nemzetgazdaság növekedésének egyik feltételeként kezelték, → népesség növekedését célzó betelepítések
Spanyol merkantilizmus:
A nemesfém beáramlás a legjobban Spanyolországba történik – közép amerikai hódítások során rabolt arany és ezüst kincsek, de a spanyol gazdaságpolitika nem képes ezt az ország felvirágoztatására fordítani.
Spanyolországnak nincs polgársága, ezért nincs spontán fejlődő ipara és kereskedelme sem. (uralkodók bigott katolicizmusa kiűzik az országból az iparos mórokat és a kereskedő zsidókat)
V.Károly és II.Fülöp kiépíti ugyan a hadiipari és hajóépítő állami manufaktúrák rendszerét, de kielégítetlen marad a gazdagodó nemesség luxusigénye.
1550-től feloldják az importtilalmat és a pénzkiviteli tilalmat, az ipar fejlesztése elmarad, az aranya csak átáramlik Spanyolországon, az ország folyamatosan elszegényedik. A gyarmati nemesfémforrás elapadása után Spanyolország Európa egyik legszegényebb országa lesz.
Angol merkantilizmus:
Éppen ellentéte a spanyol fejlődésnek. A polgárság gazdagodását szolgálja, nem az állami tulajdonban lévő manufaktúrákat fejlesztik, hanem okos törvényekkel a polgárok gazdagodását segítik elő.
Cromwellnek – Hajózási törvény: megtiltja, hogy az angol kikötőkbe idegen hajókon szállítsanak árut, megtörve ezzel Hollandia szállítási tengeri hegemóniáját.
Thomas Munn – Angol Kelet-Indiai Társaság igazgatója
Meggyőzte az angol parlamentet, hogy engedjen évi 30.000 fontot kitevő aranypénzt Indiába vinni. Indiai kikötők és termelő-berendezések modernizálásával egyre több feldolgozásra alkalmas értékes nyersanyag áramlott Angliába.
Európában Anglia jutott el elsőként az ipari kapitalizmus küszöbéhez.
Francia merkantilizmus:
Colbert nevéhez fűződik. Céltudatos gazdasági intézkedést hajtanak végre, új iparágakat fejlesztenek, (szőnyeg, gobelin, tükör, selyem) és az ipari eljárások tanulmányozására külföldre küldenek szakembereket. Népesedéspolitikát folytatnak – népességszaporodás, kivándorlási tilalom, több gyermek nevelésére serkentő adókedvezmények. De itt sem fejlődik ki a polgárság. Colbert állami manufaktúrákat szervez, főként a spanyol piacra termelő textil, hintó, gobelintermelő ipari üzemeket. Állami tulajdonban lévő manufaktúrák nem működtek hatékonyan.
Fiziokratizmus
Francia országban a Colbert által alkalmazott gazdaságpolitikát nem voltak képesek tovább sikeresen folytatni. Francia ország elvesztette a kereskedelmi háborúkat, vesztes marad a spanyol örökösödési háborúban és a hétéves háborúban is.
Az ipar és a kereskedelem széthullik, a mezőgazdasági termelés kerül a fiziokratizmusnak nevezett gazdasági elméleti irányzat középpontjába.
Turgot és Quesnay bírálják a merkantilizmust.
- Állami szabályozástól mentes gazdaságot képzeltek el, állam csak jogi keretet adjon.
- Gazdagság forrása a termelésben és nem a forgalomban keresendő, egyedül a mezőgazdaságot tekinti a gazdagság és minden egyéb jövedelem forrásának. Az iparban nem gyarapodnak a javak, csak átalakulnak, ellentétben a mezőgazdasággal.
- Mezőgazdaságban keletkezik a földbirtokos osztály jövedelem a földjáradék. A mezőgazdaságban dolgozók munkáját segíti a természet, így több terméket hoznak létre, mint saját fogyasztásuk. Ez a többlet a munkát hatékonyabbá tevő természeti tényezőnek, a földnek a birtokosáé, annak jogos jövedelme.
- Csereelmélet: az áru cserearányát termelési költségeik aránya határozza meg.
- Kamatelmélet: egy bizonyos nagyságú pénztőke évi kamatát úgy lehet meghatározni, hogy azon összegen mekkora földet lehetne vásárolni és ennek a földnek mekkora az évi járadéka.
A rosszul alkalmazott merkantilista gazdaságpolitika tönkretette Franciaország gazdaságát. A gazdaság feudális keretek közötti fejlődését a fiziokraták nem helyeslik, tőkés mezőgazdaságot képzelnek el. A földtulajdonosoktól a bérlők mint tőkés vállalkozók bérlik a földet és nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. A fiziokraták számára a tőkés nagybirtok és a vállalkozók kezében lévő ipari üzemek jelentik a gazdaság jövőjét, „természetes rendjét”.
Anglia: területén kimarad a fiziokratizmus korszaka, mert az erős polgárság, a fejlett ipar és kereskedelem a merkantilista gazdaságpolitika ideje alatt a 18. sz.-ra eljutott a kapitalizmus küszöbére.