A pénzügyi rendszer feladata:
Hogy a gazdaságban keletkező szabad tőkét juttatja el a megtakarítások felhasználóihoz. A keresleti oldalt és a kínálati oldalt kell összekötni.
Megtakarítók → Megtakarítások felhasználói
Közük lévő kapcsolat lehet: (pénzügyi közvetítések két típusa)
- Közvetlen tőkeáramlás: megtakarító pénze közvetlenül a megtakarítás felhasználójához kerül, nincs közvetítő intézmény, megtakarító dönti el, hogy ki legyen a pénze felhasználója
M.F. (pénzt kap) ↔ M (elsődleges papírt kap)
helyszínei: tőzsde, értékpapírpiac - Közvetett tőkeáramlás:
M.F.: Elsődleges papír pénz ↔ közvetítő intézmény
M.: Másodlagos papír pénz ↔ közvetítő intézmény
Közvetítő intézmény dönti el, hogy kihez kerül a pénz, ebbe a megtakarító már nem szólhat bele.
Helyszínei:
- Monetáris közvetítő intézmények (betét elhelyezés)
- Nem monetáris közvetítő intézmények (biztosító társaság,
befektetési alap, nyugdíjpénztár)
Megtakarítónak figyelembe kell venni:
- pénz időértékének elve: mai forint mindig értékesebb a befektető számára mint egy holnapi forint, infláció (jelenérték, jövőérték)
- biztonságos forint mindig értékesebb a befektetőnek, mint egy kockázatos forint
A pénzügyi piacokat 2 részre oszthatjuk:
- pénzpiac – rövid lejáratú – 1 éves ügyletek
- tőkepiac – hosszú lejáratú – 1 évnél hosszabb ügyletek
A tőkepiac:
pénzformában időző tőke, a pénztőke piaca
- tőkefelszívási vagy megtakarítási piac
kínálati oldala:- működő ipari tőke
- befektetésre váró új tőkék optimális nagyság eléréséig a bankban
- egyszámlán mozgó forgótőke egy-egy része
- mg.-i kistermelők termelési tartalékai
- háztartások pénzmegtakarításai
- passzív beruházók betétjei (kamatjövedelemmel is megelégedők)
- a tőkekihelyezési vagy felhasználói piac
keresleti oldala:- tőkét kereső vállalatok
- tőkét kereső vállalatok
A tőkefelszívási piac keresleti oldala és a kihelyezési piac kínálati oldala ugyanazon bankrendszerből áll. Kétszintű bankrendszer alsó szintjén álló kereskedelmi bankokon keresztül valósul meg.
Kamatrés (bank haszna):
- tőkekihelyezési piacon kialakult kamatláb- aktív kamat (hitelkamat)
- felszívott tőke betéti kamata – passzív kamat (betét kamat)
E kettő különbsége a bank haszna.
Betét kamat:
Különbözik egymástól a kamatok mértéke, mert a bankok többre becsülik a tartós betéteket, mert ezeket helyezhetik ki nyugodtan hosszú lejáratú hitelekre. Ezért ezek kamata emelkedő, míg a bármikor felvehető bankbetét kamata alacsony.
Hitel kamat:
Tőkekihelyezési kamatlábak erősen differenciáltak, mértékük függ:
- kihelyezés időtartamától
- kockázattól (ezt csökkenti a fedezeti elv, ingó, ingatlan megterhelése)
- követelés likviditásától ( bankok szívesen fektetik pénzüket kamatozó államkötvénybe, mert ezek bármikor eladhatók a tőzsdén)
Biztosítók
Kockázati források:
- spekulatív kockázat: maga a kockáztató idézi elő, azért mert kimenetele lehet pozitív, vagy negatív pl.: üzleti kockázat
- tiszta vagy kárkockázat: mindig az egyén akaratától, döntésétől függetlenül létezik, mindig kedvezőtlen kimenetelű
- Sok veszélyforrás jöhet szóba
- társadalmi vagy emberi okok
- természeti okok
- gazdasági tényezők
- technikai fejlődés negatív következményei
Kockázat csökkentés lehetőségei:
- prevenció – kockázat megelőzése
- tartalékképzés, tartalékolás: egyéni vagy intézményesített – biztosítás a klasszikus intézményesített forma
Biztosítás:
A kockázatfelosztás módszerén alapuló pénzalap képzés, a hozzájárulást fizető tagok (veszélyközösség) jövőbeni, esetleges felmérhető szükségleteinek kielégítése céljából.
(Tartalékképzésen alapuló, kompenzáció típusú magatartásforma intézményesített formája.)
Biztosítások alapja a nagy számok törvénye, megfigyelés, mekkora az esélye annak, hogy az adott esemény bekövetkezik, ennek alapján kell a veszélyközösségnek fizetni.
Biztosítások csoportosítása:
Tárgya szerint:
- személyi biztosítás
- vagyon biztosítás
Károk jellege szerint:
- kár biztosítás: térítés a kár nagyságától függ
- összeg biztosítás: előre megállapodott összeg kerül kifizetésre