Tőzsde:
Egy olyan koncentrált piac, ahol rendszeresen, meghatározott előírásoknak megfelelően, arra feljogosított személyek köre kereskedik árukkal és értékekkel, anélkül, hogy azok fizikai értelemben is jelen lennének és a fizetésre ténylegesen a kereskedés sorra kerülne.
Tőzsde típusai:
- Árutőzsde: mindig bizonyos tömegáruk cserlének gazdát, melyek bizonyos minőségi paraméterekkel rendelkeznek (gabona, cukor, olaj, gumi)
- Értéktőzsde: értékpapírok adás-vétele
1531-ben Antwepenben megalakul az árutőzsde. 1864-ben Budapesten is áru és értéktőzsde alakul, amely 1848-ig működik. 1987-től újra vannak tőzsdenapok, de igazából 1990-ben újra megindul a Budapesti Értéktőzsde.
A tőzsdei kereskedésnek 2 változata van:
- nyílt kikiáltás – lassan ez már kezelhetetlen lesz
- számítógépes, elektronikus kereskedés (forgalom növekedése, üzletkötések átláthatósága)
A tőzsdei ügyletkötésnek 3 típusa van:
- azonnali – promt ügyletek – gazdát cserél az áru vagy az értékpapír valóban, az akkor érvényes áron
- határidős – termin ügyletek – egy későbbi jövőbeni ügyletre vonatkozik, valódi áruszállítás nélkül az árfolyamnyereséget, vagy az árfolyamveszteséget egyenlítik ki az ügyfelek egymás között- likvidálás
- opciós ügylet: opciós díj ellenében jogot szereznek arra, hogy előre meghatározott áron és időpontban egy maghatározott árura akár eladóként, akár vevőként ügyletet köthessenek
Tőzsde szereplői:
- megtakarító: befektetési céllal jelenik meg, mint vevő
- eladó
- tőzsde tag, vagy tőzsde tag megbízottjai: ők közvetítik ezeket az ügyleteket, bizonyos szakmai és tőkekövetelményeket kell teljesíteniük. . A tőzsdetag nevében a bróker v. alkusz köt ügyletet.
A tőzsde legfőbb szerve a Közgyűlés. A legfontosabb döntéseket itt hozzák. Működési szabályzások, tisztségviselők megválasztása. A Közgyűlést a Tőzsdetanács hívja össze. Ez egy általános irányító testület. Tőzsdestratégiát készít, felveszi, kizárja a tőzsdetagokat.
Az általános ellenőrző szerv a Felügyelő Bizottság. A tőzsde gazdálkodását ellenőrzi. Különféle bizottságai vannak, pl.: Etikai Bizottság. A tőzsde oparatív irányítását a Tőzsde Titkárság végzi.
Árfolyam emelkedés – HOSSZ, árfolyam csökkenés – BESSZ.
Tőzsdeindex:
Egy adott tőzsde egészének hangulatváltozását jelzi. Mindig több értékpapír vagy áru árfolyam változása egyszerre jelenik meg, hogy mi volt az uralkodó tendencia. Ha nő, akkor optimista, ha csökken, akkor pesszimista nap. A súlyozott átlag adja ki az egész tőzsde hangulatváltozását, ez a tőzsdeindex. Pl.: BUX, DAX, NIKKEI, NASDAQ.
Tőzsdei megjelenés:
Előnye:
- sokszereplős piac, sok eladó és vevő, ezért nagy valószínűséggel lehet értékesíteni a fölkínált árut
- tőzsdei cégek folyamatos publicitást élveznek
- bizonyos presztízst, rangot jelent a gazdasági életben, előminősítést kell végezni, ez a feltétele a bekerülésnek (tőkeerő, gazdasági eredmények)
Hátrányai:
- árfolyamokra olyan gazdasági hatások is vannak, ami a vállalattól független pl.: háborús konfliktus, politikai döntés
- tőzsdei jelenlét sokkal nyilvánosabb működést követel, ezen cégeknek folyamatos információszolgáltatási kötelezettsége van
- potenciális felvásárlási célponttá válhat, nem válogathatja meg, hogy kik szerezhetnek tulajdont
- költségvonzata is van
Tőzsde elemzési iskolák:
- Technikai elemzők- vagy chartisták, a múltbéli események alapján mondanak prognózis a jövőre
- Fundamentalista elemzők, a jövőbeni adatok elemzésére építenek.
- Légvár építők, pszichológiai szempontokat helyezik előtértbe, mindig vannak a tőzsdén uralkodó irányzatok, divatosabb értékpapírok, ők a tőzsdei véleményt próbálják meg előre jelezni, önmagukat beteljesítő jóslat elvén alkot véleményt
- A vak majom követői irányzat, szerintük az árfolyam céltalanul bolyong, nem lehet és nem is érdemes előrejelzésekbe bocsátkozni,
Az értékpapírokat 4 szempont szerint csoportosítjuk:
- A hozzájuk fűzött jogok alapján:
- Követelést jelentő értékpapírok – itt hitelállomány áll a háttérben, kötvény, váltó
- Részesedést jelentő értékpapírok – tulajdonviszony áll a háttérben – beleszólhat a cég irányításába – részvény.
- Ár feletti rendelkezés joga – pl.: közraktárjegy, olyan hitel, melynek fedezete az adott áru.
- Hozam alapján történő csoportosítás:
- Kötött hozamú értékpapír – megvásárláskor tudom, hogy mennyi lesz a kamata
- Váltózó hozamú értékpapír – pl.: a részvény, megvásárláskor még nem tudom mekkora lesz a hozama.
- Átmeneti formák – részvényre átváltható kötvény, vagy az u.n. lebegő v. mozgó kamatozású kötvény – az átlag állampapír + 1 %
- Lejáratuk szempontjából:
- Rövid lejáratú – 1 évnél rövidebb futamidejű
- Közép lejáratú – 1-5 évig
- Hosszú lejáratú – 5 évnél hosszabb
- Lejárat nélküli, pl.: a részvény
- Átruházhatóságuk alapján:
- Bemutatóra szóló értékpapírok
- Névre szóló értékpapírok
- Rendeletre szóló (váltó)