Munkaerő- költség:
Az élőmunka igénybe vételéhez kapcsolódó összes költséget értjük, melynek elemei:
- Kompenzációs költség
- munkajövedelem
- kereset (pénzben és természetben fizetett díjazás, például: prémium)
- egyéb munkajövedelmek (lakhatási, étkezési támogatás)
- szociális költségek (társadalombiztosítási járulék, rehabilitációs hozzájárulás)
- munkáltató által kötelezően teljesített hozzájárulások, költségek
- kollektív szerződés, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, költségek
- munkajövedelem
- Szakoktatás, képzés költségei (pl.: nyelvtanulás támogatása, ösztöndíj)
- Egyéb munkaerőköltség (pl.: hirdetési díj, alkalmassági vizsgálati díj)
- Adók, támogatások
A keresettel kapcsolatos munkaügyi mutatók:
Bértétel: A munkaerő egy órára számított ára.
Nominálbér: Az az összeg, amelyet a dolgozó óránként kap. (a munkavállaló adott időpontban kapott bérének összehasonlítására alkalmas leginkább)
Reálbér: A maximál bér osztva az árak valamilyen mérőszámával. (akkor hasznos, ha a dolgozók keresetét abban az időszakban hasonlítják össze, amikor mind a nominálbérek, mind a termékárak változnak)
Bértétel * Ledolgozott időegység száma = KERESET
Időegységre jutó kifizetés
+ kiegészítő juttatások (természetbeni, vagy halasztott kifizetések) = ÖSSZJAVADALMAZÁS
+ Nem munkából származó jövedelem (kamat, osztalék, élelmiszerutalvány, munkanélküli segély) = JÖVEDELEM
A bérrendszer elemei:
Alapbér: általában a kereset legjelentősebb összetevője. Megállapításának szabályait a bértarifa határozza meg.
Pótlékok: Az általánostól eltérő munkafeltételek, a meghatározott időre szóló vezetői megbízások, az idegen nyelv ismeretanyagi elismerésére szolgálnak.
Prémium: az előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többletpénz.
Jutalom: a tevékenység komplex, utólagos értékelése alapján kapott többletbér.
Kiegészítő fizetés: a törvényesen le nem dolgozott munkaidőre (évi rendes szabadság, kiküldetés) járó bér.
Egyéb bér: a le nem dolgozott felmondási időre járó bér, újítási díj, másodállásban vagy mellékfoglalkozásban dolgozók bére.
Teljesítménykövetelmény: az a munkamennyiség, amit általában az alapbérért megkövetelnek. Többféle lehet, aszerint, hogy mire akarunk ösztönözni.
A bérforma a teljesítménykövetelménnyel együtt azt határozza meg, hogy mire ösztönözzünk és milyen konkrét módszerrel. A teljesítmény változását automatikusan követi-e a bér, és ha igen, milyen arányban, milyen szabályok szerint.
Munkaerőpiac:
Amely a dolgozókat allokálja a munkahelyek és a foglalkoztatási döntéseket összehangolja. A munkaerő szolgáltatásainak összes vásárlójából és eladójából áll. A piac lehet helyi és országos, attól függően, hogy a szereplői hol keresik egymást, de külső és belső is lehet.
A munkaerőpiac jellemzői: Mérlegelni kell:
- mit akarunk tenni
- mennyit termeljek
- milyen termelési technológiával
- milyen legyen a dolgozók szakképzettsége
- hol folyjon a termelés
Az eleve nem tökéletes munkaerőpiac néhány sajátos jellemzője:
- a munkaerő nem homogén termelési tényező, ez egyedi béreltérítő hatást válthat ki:
- kompenzációs bérkülönbség
- minőségi bérkülönbség
- a tőke és a munka nem helyettesíthető egymással korlátlanul
- korlátozott átláthatóság
- korlátozott mobilitási lehetőség
- a bérek korlátozott rugalmassága
- késleltetett reagálás
- a munkaadó és a munkavállalók közötti erőviszonyok, partnerkapcsolatok, megállapodások
- állami beavatkozás a feltételrendszer szabályozás
A munkaerőpiac státuszai:
A munkaerőpiac az a mechanizmus, ahol a munkavállalók és a munkaadók egymásra találnak.
Az idő múlásával bizonyos munkahelytípusok száma, típusa változik. A változástípusokat a gazdasági és társadalmi életben bekövetkező változások generálják.
A gazdasági és a társadalmi változások következtében új szakképzéseket kell szerezni, új szakmákat kell kialakítani, hogy a munkaerő piac egyensúlyba kerüljön.
A munkaerőpiacot érő hatások:
- demográfiai változások
- életkor, nemek aránya
- etnikai foglalkoztatás
- férfiak és nők közötti nettófoglalkoztatási különbség
- munkaadó toborzási és vezetési stratégiája
- szakmai képzésekre fordítható összeg
- javadalmazás szerkezete
A munkaerőpiac állapotjellemzői:
A munkaerőpiac állapota: a munkaerőpiac mennyiségi és minőségi jellemzői egyaránt fontosak az emberi erőforrással való gazdálkodás koncepciójának illetve eszközrendszerének kialakítása szempontjából
- mennyiségi jellemzők: a kereslet és a kínálat nagyságát, egymáshoz viszonyított arányát, illetve ennek eredőjeként a foglalkoztatás globális és strukturális színvonalát és a munkanélküliség arányát, jellemzőit. A munkaerőpiac elvárás-szintjét, vagyis a munkaerő-piaci béreket, elvárt munkafeltételeket, munkakörülményeket, juttatásokat értjük alatta.
- minőségi jellemzők: milyen általános érvényű kapcsolatok alakulnak ki a munkaerőpiac szereplői között, mennyire érvényesülnek szociális szempontok, a tiszta piaci hatásokat mennyire korlátozza esetenként a munkavállalókról való gondoskodás
3 alapvető modellt különböztetünk meg:- tiszta piaci modell
- gondoskodó vállalat modellje
- gondoskodás szabályozás modellje
A munkaerőpiac szabályozó eszközei:
- törvények, jogszabályok
- gazdaságpolitikai eszközök
- foglalkoztatáspolitikai eszközök
- elosztáspolitikai eszközök
- népesedéspolitikai eszközök
- oktatáspolitikai eszközök
- szociálpolitikai eszközök