A munkagazdaságtan:
A munkaerőpiac szervezetével, szervezettségével, kimenetelének vizsgálatával foglalkozik. Középpontjában a magatartást befolyásoló tényezők állnak, amelyek személytelenek és az emberek széles csoportjaira érvényesek.
- Pozitív gazdaságtan: Olyan magatartáselmélet, mely feltételezi az emberekről, hogy kedvezően reagálnak a hozamokra, és negatívan a költségekre. Skinner szerint a növekedést a büntetések és a jutalmazások alakítják. A büntetés az elszalasztott lehetőség, mely költségvonzattal jelentkezik. A jutalom a nyereség, mely lehet pénzbeli és nem pénzbeli hozam.
- Racionalitás: Az emberek a céljaik elérése érdekében következetességre törekednek. Következetesség: a cél hasznosságának maximalizálása.
- Normatív gazdaságtan: Kétféle ügyletet foglal magába.
- Pareto hatékonyság: önkéntes, kölcsönös előny, elve az ilyen ügyletek létrejöttének megkönnyítése.
- Kötelező ügylet: ezen az ügyleten több fél is veszít, újraelosztó jellegű.1 ügylet akkor kaphat egyöntetű, megfelelő támogatást, ha az ügyletben szereplő valamennyi fél nyert. Egyesek nyertek, de senki sem veszített. Egyesek nyertek, mások veszítettek az ügyleten, de a nyertesek teljes mértékben kártalanítják a veszteseket.
Az emberi erőforrás munkaügyi vonzatai:
- A munkaerőpiacon a termelésre épülő vállalkozásokat a tudásra épülő gazdasági folyamatok váltják fel.
- Az önszervező munkacsoportok kiszorítják a Taylori munkamegosztásra épülő szervezeteket.
- A tudásra épülő gazdasági szemléletmód elterjedése megkérdőjelezi a korábbi értékelési módokat.
- Az emberi tőke egyre nagyobb meghatározó szerepe. Az emberi tőkébe beruházni kell (képzés, továbbképzés) az ehhez szükséges ráfordításokat a bevételekből finanszírozzuk.
Az EEF sajátos tulajdonságai:
- Kemény jellemzők: A munka-erőállomány összetétele (nem, kor, végzettség, jövedelem, juttatás nagysága)
- Lágy jellemzők: Képességek, készségek, tudás
A munkaerőpiac akkor van optimális pontban, amikor a kereslet és a kínálat megegyezik egymással.
Ettől eltér, amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat, ilyenkor túlfoglalkoztatottság alakul ki, vagyis több munkaerőt keresnek, mint amennyit kínálnak.
Szintén az egyensúlyitól eltérő, amikor a munkaerő kínálata nagyobb, mint a kereslet, ilyenkor alakul ki a munkanélküliség.
A személyügyi kontrolling 3 adathalmazzal dolgozik: létszámadatokkal, bér és költségadatokkal, és munkaidő adatokkal.
A legfontosabb feladatai:
- Személyi költségek számítása
- Költségnemek tervezése
- Személyügyi intézkedésekkel kapcsolatos gazdasági elemzések
- Hatékonysági vizsgálatok személyi tevékenységek körében
- Információk begyűjtése, ellenőrzése, továbbítása
- Beszámolók, jelentések készítése
A személyügyi kontrollingnak 4 részterülete van:
- Költség kontrolling
- Gazdasági kontrolling
- Eredmény kontrolling
- Stratégiai kontrolling
Költség kontrolling: Információ a személyügyi funkciókról, lényeges eleme az eltérések okainak vizsgálata.
Gazdasági kontrolling: a rendelkezésre álló források és eszközök hatékony felhasználását, megtérülését elemzi.
Eredmény kontrolling: A gazdaságosságot vizsgálja, számszerűsíti a személyügyi tevékenységek hatását.
Stratégiai kontrolling: Jövőorientált, feladata a célok eléréséhez szükséges emberi erőforrás-potenciál hatékony biztosítása.
A személyügyi kontrolling 4 alapvető eszközzel dolgozik:
- tervezési rendszer
- beszámolási rendszer
- mutatószám rendszer
- információ-ellátási rendszer