Fiskális és monetáris politikai intézkedések hatása és annak következményei a makrokeresleti görbére (AD):
Költségvetési (vagy fiskális) politika:
Célja az árupiaci kereslet módosítása, a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek felhasználásával. A költségvetési politikát a kormány alakítja ki és valósítja meg.
- A kormányzati vásárlások: G0, a transzferkifizetések: TR és az adóztatás: T0 a kormány költségvetésének elemei.
- Ezek a költségvetési tételek az IS-görbe helyzetét befolyásolják. Mindez változatlan árak mellett történik, az árupiaci kereslet változása az AD-görbének az IS-görbével azonos irányú eltolódását eredményezi.
- YD = C0 + ĉ(Y – T0 – zY + TR) + I0 – ai + G0
Az IS-görbe jobbra tolódik, és az aggregált kereslet is nőni fog: AD ↑, ha:
- A kormányzati vásárlások nőnek: G0 ↑
- Adó csökken: T0 ↓
- Transzferek nőnek: TR ↑
Mindhárom hatására ugyanaz a folyamat játszódik le:
- nő a jövedelem: ΔY ↑ → pénzkereslet is nő: L1(Y) ↑ →a pénzpiacon túlkereslet alakul ki →
- Y↑→ pénz kereslet ↑→ pénzpiaci túlkereslet→ i ↑→ beruházás ↓→ kiszorítási hatás
- Aggregált kereslet↑ (P változatlan)→ aggregált kínálat↑→ árszínvonal↑→ csökken a forgalomban lévő pénz reálértéke → túlkereslet a pénzpiacon→ i↑→ beruházás↑→ kiszorítási hatás
- → a kamatláb nő: i ↑ → a beruházás csökken: I ↓
- ↓
- kiszorítási hatás
- ↓
- ↓
- aggregált kereslet nő: AD ↑ ( változatlan árszínvonal mellett: P0 ) → aggregált kínálat is nő: AS ↑ →
- → árszínvonal nő: P ↑ → csökken a forgalomban lévő pénzmennyiség reálértéke: MPN ↓ →
- → túlkereslet a pénzpiacon → kamatláb nő: i ↑ → beruházás csökken: I ↓
- ↓
- kiszorítási hatás
Monetáris politika:
A forgalomban levő pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolja nemzetgazdasági folyamatokat. A monetáris politika a központi bank hatáskörébe tartozik.
A monetáris politika hatására a következő folyamat játszódik le:
- Az LM-görbe lefelé tolódik, az aggregált kereslet viszont nőni fog: AD ↑, mert:
- A forgalomban lévő pénz nő: M ↑ → reálpénzkínálat is nő: M1S/M0 ↑ ( változatlan árszínvonal mellett:
- P0 ) → pénzpiacon túlkínálat lesz → gazdasági szereplők értékpapírokat vesznek → árfolyam
- emelkedni fog: PV0 ↑ → kamatláb csökken: i ↓ → beruházás nő: I ↑ → a jövedelem is nő: Y ↑.
- Aggregált kereslet nő: AD ↑ (változatlan árszínvonal mellett: P0 ) → aggregált kínálat is nő: AS ↑ →
- →árszínvonal nő: P ↑→ pénzkínálat csökken: ( M1S/P↑) ↓→ kamatláb nő: i ↑→ beruházás csökken: I↓
- ↓
- (kiszorítási hatás)
A fiskális és monetáris politika eredményessége:
A monetáris politika önállóan, a költségvetési politikától függetlenül is kedvezően hat az összkeresletre és ezen keresztül a jövedelemre és a foglalkoztatásra. Különösen fontos a kamatlábcsökkentő hatása: ugyanis ez lehetővé teszi, hogy a költségvetési politika kiszorító hatását mérsékelje, ellensúlyozza. Ebből joggal vonható le az a következtetés, hogy a gazdaságpolitika irányítóinak együttesen kell kezelniük a költségvetési és monetáris politikát, egymást kiegészítve és összehangolva.
A monetáris politika hatásának bizonytalansága keynesiánus elmélet szerint:
A monetáris politikát bizonytalanabb keresletszabályozó eszköznek tartják, mint a költségvetési politikát, mert:
- A pénzkibocsátás hatása a kamatlábra nagymértékben függ a pénzpiaci folyamatoktól, ahol a spekulációs pénzkereslet reagálása kiszámíthatatlan.
- Létezik egy likviditási csapda: egy alacsony kamatláb van, és arra számítanak, hogy onnan nem fog tovább csökkeni a kamatláb.
- Várakozások: A várakozások szerepe az árupiaci kereslet változásában jelentkezik: a kamatláb csökkenése csak akkor növeli a beruházási keresletet, ha a profitkilátások megfelelőek. Nagyon kedvezőtlen profitvárakozások esetén a kamatláb hiába csökken, a beruházási kereslet nem vagy csak csekély mértékben változik, ezért az árupiaci kereslet, s ezzel az egyensúlyi jövedelem sem változik érezhetően.
A fiskális és monetáris politika eredményessége a neoklasszikus, illetve a monetarista elméletben:
A neoklasszikus modellben a pénzmennyiség megváltoztatása a reálfolyamatokat nem érinti, így a monetáris politika hatására legfeljebb a kereslet nominálértéke nőhet. Ez pedig inflációhoz vezet.
Ugyanakkor a neoklasszikus modellben a kínálat adott, s ehhez alkalmazkodik a kereslet, vagyis az árupiacot befolyásoló keresletorientált gazdaságpolitika a kereslet szintjére nem hat, legfeljebb annak szerkezetét változtatja meg.