Beruházás:
- Az a tevékenység, amely a tőkejavak előállítására és beszerzésére irányul
- Beruházási kereslet: a beruházási tevékenységhez szükséges tőkejavak iránti kereslet (I)
- A beruházások egy része a termelés során elhasználódott tőkejavak pótlását, a tőkeállomány értékének és teljesítményének fenntartását szolgálja
- Pótló beruházás: termelés során elhasználódott tőkejavak új tőkejavakkal való cseréje. A pótló beruházás következtében a vizsgált időszakban a tőkeállomány nagysága nem változik, Ip
- Bővítő beruházás: tőkeállomány növekedését eredményezi, Ib
- I=Ip+Ib
- Mindegyik beruházási tevékenység végső felhasználás
- Pótló beruházás=amortizáció
NPV: a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés ráfordításainak a különbsége
Neoklasszikus beruházás:
- Nettó beruházás célja a tőkeállomány növelése
- A vállalatok akkor tervezik a tőkeállomány növelését, ha abból a profit növelésére számítanak
- A profit akkor nő, ha a tervezett beruházás következtében a bevétel nagyobb mértékben növekszik, mint ahogyan a költségek nőnek
- A beruházás nettó jelenértéke pozitív
- Belső kamatlába megegyezik a piaci kamatlábbal
- A beruházási kereslet nemzetgazdasági szinten a vállalatok profitmaximalizálásából vezethető le
- Azokat a beruházásokat érdemes megvalósítani, amelyeknél a tőke határtermelékenysége legalább akkora, mint a piaci kamatláb
Kamatláb:
- Beruházási kereslet másik meghatározó eleme a kamatláb
- Ha a kamatláb csökken, érdemes növelni a beruházásokat, mert a tőke határtermelékenysége meghaladja a piaci kamatláb nagyságát, ezzel növekszik a profit
- A kamatláb növelésével viszont minden beruházás nettó jelenértéke csökken, és lesznek olyan beruházások, amelyek megvalósítására már nem kerül sor, mert nettó jelenértékük negatívvá válik
- A kamatláb növekedésével a beruházások iránti kereslet csökkenni fog
- A bevétel olyan stabil, és előre látható, mint a fogyasztók jövedelme
- A gazdaságban mindig biztosított a potenciális kínálat melletti termelés, az árupiacon mindig a tervezett jövedelmmel azonos a tervezett kereslet
- A jövőbeni profit ára csak a reáltényezőktől függ
- A beruházási kereslet csak a reáltényezőktől függ
- Bármely piaci kamatláb mellett éppen annyi beruházást valósítanak meg, amennyinél a tőke határtermelékenysége megegyezik a kamatlábbal
IRR: az a diszkontráta vagy kamatláb, amely mellett a befektetés nettó jelenértéke 0.
Beruházási kereslet:
- A kamatláb monoton növekvő függvénye
- I → I(i), ahol ∆I(i)/∆i<0
- A beruházási keresleti függvény egyben a tőkekeresleti függvény
- Nagyságát a kamatláb határozza meg
Keynesi beruházás:
- A piaci kamatláb növekedésével a beruházási kereslet is csökken
- 2 eltérés a neokl.-tól: a piaci kamatláb nagyságát nem az árupiaci tényezők határozzák meg, és a beruházási döntésekben szerepet kap a bizonytalanság is
- a megtakarítások nagysága közvetlenü nem a kamtlábtól, hanem a jövedelemtől függ
- a kamatláb lakulása a megtakarítások összetételét határozza meg
- a kamatláb a pénz és tőkepiac egymásrahatásával határozódik meg
- a kamatláb az árupiactól, ezzel a reáltényezőktől függetlenül alakul
- várható jövedelem nem mérhető fel teljes biztonsággal
- a gazdaság csak véletlenül éri el a potenciális kibocsátás nagyságát, ezért a várható jövedelem csak bizonytalanul becsülhető fel+kamatláb is
- a vállalatok értékelése a tőkepiacon történik, a vállalati részvények és kötvények árfolyamának változásában tükröződik, ez függ az értékpapírpiaci spekulációtól
- a várható bevételek felmérése függ a vállalatok jövőre vonatkozó várakozásainak jellegétől(optimista:bevétel nő, pesszimista: csökken)
- beruházási döntéseket a várakozások is megtahározzák
Beruházási kereslet:
- a vállalati szektor tervezett beruházásainak nagysága a kamatláb és a várakozások függvénye I=I0+ai
- I → I(i,η)
- A beruházási kereslet a kamatláb növekedésével csökken, a várakozások javulásával pedig nő, azaz: I’(i,η)/i1<o, I’(i,η)/η’>0
- Rövid távon a vállalati szektor várakozásai exogének
- A beruházási keresletet adott várakozások mellett a kamatláb mozgása hat. meg
