Aggregált keresletnek:

  • nevezzük azt a termék- és szolgáltatásmennyiséget, amelyet  a gazdasági  szereplők adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni.
  • Az árszínvonal változása miatt bekövetkezett keresletváltozást az aggregált keresleti függvénnyel írjuk le.
  • Ennek képét AD-görbének is nevezik.

Neoklasszikus modell:

  • A reálbér mozgása mindig biztosítja az egyensúlyt a munkapiacon. Adott technológia és változatlan tőkeállomány mellett ebből határozódik meg a kibocsátás. YF(K.N).
  • Mivel a foglalkoztatottság nem változik, a kibocsátás sem. Szóval bármi is történik az árszínvonallal ez nem hat ki a kibocsátás és jövedelem szintjére, az aggregált kínálat független az árszínvonaltól.
  • Az árupiaci egyensúly úgy alakul ki, hogy a kamatláb mozgása biztosítja az egyenlőséget a megtakarítási szándék és a beruházás között: S(i)=I(i)
  • A megtakarítás, a beruházási kereslet és a kormányzat pénztőkeigénye határozza meg az egyensúlyi reálkamatlábat
  • Ha az államot harmadik gazd-i szereplőként is figyelembe vesszük, akkor a kormányzati vásárlások keresletnövelő, az adók pedig keresletcsökkentő tényezőként jelennek meg. Az adók nagysága konstans, hiszen a jöv. nagysága adott.
  • A pénzpiac egyensúlyát az árszínvonal mozgása teremti meg.
  • Az aggregált keresleti fgv. az egyes árszintekhez rendeli hozzá a reáljövedelem különböző értékeit, tehát a kibocsátás egyes értékeit a pénzpiacon keresztül kapcsolja össze az árszínvonal különböző értékeivel.
  • Pénz szerepe semleges. Állam passzív. Nincs bizonytalanság. Minden piacon egyensúly van.
  • L=(M/P)
  • Nd(W/P)=Ns(W/P)

Aggregált kereslet:

Agregált Kereslet

Egyensúly:

Egyensúly

Keynesi modell:

Aggregált keresletnek:

  • nevezzük azt a termék- és szolgáltatásmennyiséget, amelyet  a gazdasági  szereplők adott árszínvonal mellett meg akarnak vásárolni.
  • Y*:egyensúlyi jövedelem, i*:kamatláb
  • Árszínvonal Po-ról P1-re megnő, csökken a reálpénzállomány → LM lefelé tolódik → jövedelem csökken
  • Árszínvonal Po-ról P2-re csökken, nő a reálpénzmennyiség → LM lefelé tolódik → jövedelm nő

Keynesi

Egyensúly:

  • Az árupiaci kereslet a fogyasztási keresletből, a beruházási keresletből és az állam által támasztott keresletből tevődik össze.
  • Az árupiaci kereslet adott kormányzati vásárlások és adott kamatlábak mellett meghatározható.
  • A kamatláb a pénzpiacon a reáljövedelem alakulásától függ.
  • Az áru- és pénzpiac kölcsönhatásából kialakuló kibocsátás meghatározza a foglalkoztatottságot, ami az árszínvonalat determinálja.
  • Ez, valamint a nominálpénzmennyiség találkozik a reálpénzkereslettel. Így alakul ki a pénzpiacon a kamatláb, amely a beruházási kereslet meghatározó eleme. Így a 3 piac összekapcsolódik.
  • Yd=Co+^c(Y-To-zY+TR)+Io-ai+Go

Egyensúly 2