A szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás:

A közgazdaságtan egyik legfontosabb kérdése.
A társ. igényei korlátlanok, viszont az energia, nyersanyagok képzett munkaerő stb. adott időben szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre. Folyamatosan választani kell a szűkös lehetőségek között, ezért a közg.tan egyik legjelentősebb irányzata a racionális döntések, rac. Választások tudománya.

Gazd. kényszere:

A közg.tan arra keres választ, hogy mit termeljenek, hogyan és kinek.
A gazd. kényszere a gazdálkodás szűkössége miatt fennálló hiányérzet minimalizálása érdekében végzett tudatos cselekvés.

Termelési tényező: 

Az erőforrások milyen funkcióval vesznek részt a javak és szolgáltatások előállításában.

Munka:

Ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat

Természeti tényezők:

Földterület, erdők, vize, melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra

Tőkejavak:

Termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapírok

Vállalkozói szolgáltatás:

Az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, ill. kézségeit jelöli
Kizárhatóság és rivalizálás szempontjai szerinti csop.
Megkülönböztetünk magánjavakat, tiszta közjavakat és vegyes javakat.

Fogyasztásból való kizárás:

Célja a pazarló elhasználás megelőzése, a kizárás kedvezményezettjeitől történő pénzbeszedés révén elérhető bevételnövekedés.
3 szempontból kell mérlegelni:

1. technikai-szervezési szempontokból egyszerűen lehetetlen a kizárás lehetősége (műszaki ismeretek hiányossága)
2. pénzügyi racionalitás: kizárás technikai értelemben megvalósítható, de a költség és bevételvonzatok alakulása kérdéses
3. célszerűség: kizárás technikailag meoldható, és a költség-bevételi gazdaságossági számítások is a kizárásos rendszer mellett szólnak, akkor sem biztos a kizárásra vonatkozó döntés hozatala.

Fogyasztók közötti rivalizálás:

• tiszta magánjavak esetében: rezervációs ár meghatározásában mutatkozik
• rezervációs ár>aktuális piaci ár→ átmeneti túlkereslet a piacon (csúszópénz)
• vegyes javaknál: minőségi rivalizáció (Music Tv vagy Sky News műsora, ülök vagy állok a metrón, sor közepe vagy széle a moziban)
• túlzsúfoltság: fogyasztók számának növekedésével a szolgáltatást fogyasztó egyénekre jutó hasznosság csökken (sorban állás) Pl: szolgáltató érkezési sorrend helyett egyéb szempontot jelöl meg a fogyasztani szándékozók rangsorolására
• →adminisztrációs előnyök szerzése, véletlen lehetőségek kihasználása(felvételinél a felkészültség).

Tiszta magánjavak:

Egyénileg fogyasztjuk el, mindenki más ezen javak fogyasztásából ki van zárva. (Pl. a család napi élelmiszere, ruházkodása, stb.) Csak úgy juthatunk hozzá, hogy a piacon  pénzért megvásároljuk azokat, ami ezután fizikailag a birtokunkba kerül. Ha kevés van belőle, akkor csak magasabb áron tudunk hozzájutni. Az kapja, aki a többet fizeti érte →a fogyasztók versenyeznek egymással. Rivalizálás van a fogyasztók között a fogyasztásban ill. a fogyasztásért.

Tiszta közjavak:

Piacon kívüli megoldásokat kell keresni. Tiszta közjavaknál nem zárható ki a fogyasztásból senki, bármely személy fogyasztása nem csökkenti a rendelkezésre álló készletet. (úthálózat, oktatás, nemzeti védelem). A kisebb-nagyobb csoportok igényeit egyszerre elégítik ki közös szolgáltatás formájában. A fogyasztók nincsenek versenyhelyzetben.

Vegyes javak:

A javak szűkössége miatt versenyhelyzet van a fogyasztók között. A társ. Tagjai közösen fogyasztják. Nem célszerű a kizárás, de megvalósítható. Nem szükségszerű a rivalizálás.
Ilyen javak pl. a díjköteles javak.
A közjószág piacának parciális egyensúlya:

• S: piaci kínálati görbe
• Da+b: kettőjük egyesített keresleti görbéje
• E: egyensúlyi útmennyiség

Magánjószág és közjószág társadalmilag optimális mennyiségének együttes meghatározása:

• Van rivalizálás, kizárás: magán javak
• Nem szükségszerű és nem célszerű a kizárás: vegyes javak
• Nincs rivalizálás, és kizárás: közjavak
  

• O pont: társadalom K* közjószág, 2.fogyasztó M2 magánjószág mennyisége
• G: 1.fogyasztó M1 magánjószág mennyisége
• Pareto-optimális: M*= transzformációs görbe K* magánjószág nagysága