A céltartalékok ellenőrzése
A céltartalékokkal kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a vállalkozó az adózás előtti eredmény terhére szükséges mértékű céltartalékot képzett-e a múltbeli illetve a folyamatban lévő ügyletekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, függő kötelezettséget, a korengedményes nyugdíjat, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget és a környezetvédelmi kötelezettséget.
Vizsgálandó továbbá, hogy:
- a vállalkozás a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, továbbá a devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét időbelileg elhatárolta-e
- az üzleti év végén az így elhatárolt, halmozott összegek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hi-tel teljes futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzett-e
- amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben a céltartalékot növelték, illetve csökkentették-e.
A képzett, illetve képzendő céltartalékokat teljes körűen szükséges ellenőrizni.
Az aktív időbeli elhatárolások ellenőrzése
Az aktív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban vizsgálandó, hogy aktív időbeli elhatárolásként számolták-e el a mérlegben
- az üzleti év fordulóapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el (pl.folyóirat előre történő fizetése)
- az olyan járó árbevételeket, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el (utólag lehet számlázni)
- - a ténylegesen csak a mérleg fordulónapja után megjelenő pénzbevételeket, melyek az elszámo-lási időszakot illetik meg (pl. utólag esedékes bérleti díj)
- az olyan kötelezettségeknél, amelyeknél a visszafizetendő összeg nagyobb a kapott összegnél (pl. váltónál) a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti éve(ke)t terhelő összeget
- a kamatbevételekkel szemben elszámolt, a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki
- a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből az időarányosan a tárgyévre jutó részt
- a forgóeszközök között kimutatott értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, illetve a vásárolt vételi opció díjának összegét, ha az számottevő és az értékeléskor várhatóan megtérül
- a tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt, szerződés szerinti összegét (halasztott ráfordításként kimutatva)
- a devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét (a nem realizált árfolyamveszteséget).
Az aktív időbeli elhatárolásokat tételes módszerrel indokolt ellenőrizni.
A passzív időbeli elhatárolások ellenőrzése
A passzív időbeli elhatárolásokkal kapcsolatban vizsgálni kell, hogy itt mutatták-e ki
- a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételt képezi (pl. előre fizetett bérleti díj)
- a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráford1tást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban vált ismertté, vagy kerül számlázásra (pl. posta, villanyszámla)
- a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget
- a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát
- a kötelezettségek ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget
- a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti veszteség jellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.
Vizsgálandó továbbá, hogy a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatták-e ki a rendkívüli bevételként elszámolt
- fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét
- elengedett, valamint 3. személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettségek terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik
- térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) érté-két, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.
A passzív időbeli elszámolásokat teljes körű, tételes módszerrel indokolt ellenőrizni.