Felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés

A fejezet felügyeletéért felelős szerv az államháztartási törvény szerint „pénzügyi ellenőrzést végez a fejezet költségvetésének végrehajtása tekintetében a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és alapoknál, továbbá a fejezet költségvetéséből, illetve az alap által nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználása, valamint a szerveknél egyéb szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás felhasználásának rendeltetés- és szabályszerűségének tekintetében”.
A kormány megalkotta rendeletét, amely a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek felügyeleti költségvetési ellenőrzését szabályozza. A rendelet az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználásának, a vagyonkezelés „rendeltetésszerűségének” és hatékonyságának, a központi és az intézményi költségvetési bevételek jogszerű kezelésének, továbbá a számviteli és bizonylati rend betartásának vizsgálati szempontjait határozza meg.
A felügyeleti költségvetési ellenőrzést a minisztériumok illetékes főosztályai, önálló osztályai vagy hivatalai végzik. Az ellenőrzési szervezet felügyeletét, irányítását miniszter vagy közigazgatási államtitkár látja el. Ennek keretében legalább 3 évenként „átfogó” ellenőrzést kell tartani.

A Magyar Államkincstár tevékenysége, ellenőrzési feladatai

A kormány 1995 júliusában hozott határozatot a Magyar Államkincstár létrehozásáról. A kincstárnak az a feladata, hogy elvégezze az államháztartás alrendszereinek pénzügyi műveleteit, azok költségvetésének végrehajtása során. Központi költségvetési szervként működik, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Szolgáltatásait az Áht. szabályozza.
A kincstár létrehozását alapvetően 3 cél határozza meg:

Ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és információszolgáltatási, továbbá ellenőrzési feladatokat lát el. Ez utóbbiak a következők:

Az Államkincstár fogadja a költségvetési szervek bevételeit, teljesíti a kiadásaikat, elvégzi a szükséges pénzforgalmi műveleteket, előkészíti a zárszámadást. E szolgáltatásokon kívül gondoskodik

A Kincstár a központi költségvetés nevében, a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból megelőlegezi, likviditási hitelt nyújthat a társadalombiztosítási alapoknak, az elkülönített állami pénzalapoknak és a helyi önkormányzatoknak. Feladatai ellátása során jogosult pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani. A Kincstár szolgáltatási körébe tartozó szervezeteket a módosított államház-tartási törvény kincstári kör kifejezéssel jelöli. E kör számára a kincstári szolgáltatások ingyenesek. A kincstári körbe tartoznak az alábbiak:

A kincstári körbe tartozó szervezetek egymás közötti fizetéseit a Kincstár átvezetéssel számolja el. Pénzforgalmi számláját az MNB vezeti. Ennek mindenkori egyenlege után az MNB a jegybanki alapkamattal egyező kamatot fizet. Tényleges pénzforgalom a kincstári rendszerben működő intézmények között nincs. A költségvetési fejezetek, címek, alcímek, a központi költségvetési szervek működési szabadságát a Kincstár nem korlátozza, és általában sem befolyásolja őket az állami feladatok ellátásában. A gazdálkodási döntéseket változatlanul az intézmények hozzák meg. A Kincstár a kötelezettségvállalások fedezetét vizsgálja, az utólagos finanszírozás révén automatikus, folyamatba épített ellenőrzést végez. Nincs joga a kötelezettségvállalások szakmai megalapozottságát felülbírálni, viszont feladata, hogy az előirányzatot meghaladó kifizetéseket megakadályozza.

Az állami vagyon kezelése

Az állam vagyonának egy része az államháztartáson belül, másik része az államháztartáson kívül található. A Ptk. szerint az állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam másnak átengedheti, egyes vagyontárgyát másra bízhatja. Ez utóbbi esetben a tulajdonosi jogok gyakorlója is más lesz. Az állam gazdálkodói vagyonának tulajdonosi jogát az ÁPV Rt., valamint a minisztériumok gyakorolják. Ez a vagyontömeg nem része az államháztartásnak, eltérően a kincstári vagyontól, amely a közfeladatok ellátására szolgál. A kincstári vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezeli. Az Áht. szerint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon az alábbi elemekből áll:

E vagyonról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik. Meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, illetve a használat, hasznosítás jogát átengedni csak versenytárgyalás útján lehet. Az Áht. szerint „kincstári vagyon az állami feladat ellátását szolgáló vagyon, amely a társadalom működését, a nemzetgazdaság céljai megvalósítását segíti elő”. A kincstári vagyonba tartozik:

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a kincstári vagyonról nyilvántartást vezet.

A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kormányzati feladat, amelynek végrehajtása a belügyminiszter közreműködésével a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok révén történik. A közigazgatási hivatalok által végzett törvényességi ellenőrzés – amely utólagos ellenőrzés – az önkormányzati döntésekre irányul és azok jogszerűségére terjed ki. Az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséhez tartozik különösen:

Az ellenőrzés megállapításai kapcsán a közigazgatási hivatal az önkormányzatok jogszabálysértő döntéseit nem változtathatja meg és nem helyezheti hatályon kívül, a végrehajtásukat padig nem függesztheti fel. A törvényességi ellenőrzésnek ezekben az esetekben csak figyelemfelhívásra, törvényességi észrevételre vagy felhívásra, indítványozásra, kezdeményezésre van lehetősége.

A felügyeleti ellenőrző szervek ellenőrzési lehetőségei, hatáskörei

A végrehajtó hatalom nevében számos intézmény, hatóság lát el felügyeletet valamilyen társadalmi tevékenység fölött. Ezek jellemzően szakhatósági ellenőrzést végeznek. Könyvünkben csak azokat az állami felügyeleti ellenőrzési tevékenységet mutatjuk be, amelyek szorosan kapcsolódnak a pénzügyi és gazdasági ellenőrzési rendszer valamelyik eleméhez. Ezek a következők:

E felügyeletek működését szabályozzák.

Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete

Szerencsejáték Felügyelet 

A Szerencsejáték Felügyelet országos hatáskörű szerveként a pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. A Felügyelet tevékenysége az ország területén lebonyolított valamennyi szerencsejáték engedélyezésére, a játékokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatokra és az ellenőrzésre terjed ki.
Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi, hogy a tevékenység megfelel-e a jogszabályoknak, a játéktervnek és a felügyeleti előírásoknak.
Az ellenőrzési tevékenység az engedélyezés előtti ellenőrzéskor, a helyszínen és a pénzügyi kötelezettségek ellenőrzése során valósul meg.
A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és a felügyelőségek ellenőrzik a kereskedelmi tevékenységre és a minőségre vonatkozó előírások érvényesülését a fogyasztói érdekvédelem és a minőség védelme érdekében. A Felügyelőség és a felügyelőségek ellenőrzik különösen:

A Felügyelősség feladata továbbá az országos méretű vizsgálatok szervezése és a felügyelőségek munkájának összehangolása. A Felügyelőség feladatai ellátásához vizsgáló laboratóriummal rendelkezik, amely elvégzi, illetve elvégezheti a fogyasztói panaszokkal kapcsolatos vizsgálatokat. A Felügyelőség a fogyasztók széles körét érintő vizsgálatok eredményét és tapasztalatait jogosult nyilvánosságra hozni.

Közraktárak Állami Felügyelete

Közraktárak állami felügyelete. A közraktár Rt. formában működő gazdálkodó szervezet, amelynél árut helyezhetnek letétbe megőrzés céljából. A közraktárak felügyeletét a mindenkor illetékes szakminiszter látja el, aki a közraktározási tevékenységet engedélyezi és folyamatosan ellenőrzi.

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség és annak területi szervei, a megyékben és a fővárosban működő munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek a munkabiztonsági, munkaügyi és egyes munkaerőpiaci hatósági ellenőrzéseket látnak el az államigazgatási eljárás általános szabályainak megfelelően. Az ellenőrzés alapvetően hivatalból történik, azonban egyes, törvényben szabályozott esetekben bejelentés alapján is végrehajtható. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

A munkaerőpiaci ellenőrzés elsősorban a munkanélküli ellátásokra való jogosultság vizsgálatára, valamint különböző munkaerőpiaci programok, támogatások felhasználására terjed ki törvényességi, szabályszerűségi és részben célszerűségi szempontoknak megfelelően.
A munkaerőpiaci ellenőrzés kiterjed

A felügyelőség adja ki az egyéni védőeszköz-minősítő bizonyítványt.
Az ellenőrzéseket a Főfelügyelőség a megyei és fővárosi szervezetében működő munkavédelmi és munkaügyi főfelügyelők, illetve felügyelők útján látja el.
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében jogosult

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti feladatával a 10a tétel foglalkozik.