A saját tőke ellenőrzése
Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozónál. Itt kell kimutatni az értékhelyesbítésekkel azonos összegű értékelési tartalékot is.
A saját tőke – a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett- jegyzett tőkéből, a tőke-tartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.
A jegyzett tőke ellenőrzése
A vizsgálat során meg kell győződni arról, hogy itt mutatták-e ki
- az rt-nél, a kft-nél, egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőkét, a létesítő okiratban meghatározott összegben
- más gazdálkodónál a jegyzett tőkét a létesítő okiratban meghatározott, vagy a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott összegben
- a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozó által a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott vagyont.
Vizsgálandó továbbá, hogy itt mutatták-e ki az alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cég-bíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként.
Vizsgálat megfelelő módszere a tételes ellenőrzés.
A tőketartalék ellenőrzése
Vizsgálandó, hogy a tőketartalék növekedéseként számolták-e el
- az rt-nél a részvények kibocsátásakori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet
- az előző bekezdésen kívüli vállalkozónál a tulajdonosok (tagok) által az alapításkor, elletve a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét
- a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben
- a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét
- a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy időben.
Vizsgálandó, hogy a tőketartalék csökkenéseként számolták-e el
- a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból
- a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget
- a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét
- a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét
- a jogszabály alapján a tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.
A tőketartalékot tételes módszerrel indokolt vizsgálni.
Az eredménytartalék ellenőrzése
Vizsgálandó, hogy az eredménytartalék növekedéseként számolták-e el
- az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés során feltárt, az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítást is,
- a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben
- a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot
- az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét
- a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – de korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét
- a jogszabály alapján az eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, illetve az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egy időben.
Vizsgálandó, hogy az eredménytartalék csökkenéseként számolták-e el
- az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségével, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) eredményeit csökkentő módosításokat is,
- a jegyzett tőke emelésére felhasznált szabad eredménytartalékkal
- az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegével
- az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatra, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeggel
- a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített pótbefizetés összegével a pénzmozgással egyidejűleg
- a tőkekivonással megvalósított jegyzettőke-leszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék-kivonás összegével
- a jogszabály alapján az eredménytartalékba szemben átadott pénzeszközökkel, illetve az eszközök értékével, ha a pénzmozgás, illetve az eszközmozgás megtörtént.
Az eredménytartalékot teljes körű ellenőrzési módszerrel indokolt vizsgálni.
Lekötött tartalék ellenőrzése
A lekötött tartalék a tőketartalékból illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetések összegét foglalja magában. Az ezzel kapcsolatos vizsgálati feladatok:
A tőketartalékból átvezették-e
- a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, illetve a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot.
Az eredménytartalékból átvezették-e
- a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértékét, illetve a visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több
- az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése miatt, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt megfizetendő társasági adónak megfelelő összeget
- az alapítás, átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget
- az aktív időbeli elhatárolásként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és a kapcsolt céltartalék különbözetének összegét
- a lekötendő tartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet
- a gazdasági társaság tulajdonosainál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét, ill.
- a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot.
Lekötött tartalékként számolták-e el a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetések összegét, továbbá a fejlesztési célra a nyereségből adómentesen képzett alapot.
A lekötött tartalékot tételes ellenőrzési módszerrel indokolt vizsgálni.
Az értékelési tartalék vizsgálata
A számviteli politikában megjelölt eszközök piaci értéken történő értékeléséből származó értékhelyesbítés összegét értékelési tartalékként kell kimutatni. Vizsgálandó, hogy az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változott-e. Az értékelési tartalékból a saját tőke többi elemét nem lehet kiegészíteni, vagy arra kötelezettséget vállalni. Ennek betartását kiemelten kell vizsgálni.
Az értékelési tartalékot és az értékhelyesbítéseket ugyancsak tételesen indokolt vizsgálni.
A mérleg szerinti eredmény ellenőrzése
Az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamataira igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, kamatozó részvény kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény a MSZE. Az ellenőrzés során tételesen vizsgálandó az elszámolás helyessége.
Kötelezettségek ellenőrzése
A kötelezettségek „azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénz-értékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz valamint a kincstári vagyont képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.”
A kötelezettségek fajtái: hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek.
A kapcsolatos ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek közül hátrasorolt kötelezettségként mutatták-e ki minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és amelynek szerződés határozza meg a felhasználását, továbbá amelynek törlesztése a tulajdonosok előtti utolsó helyen áll és az eredeti (5 éven túli) lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
Vizsgálandó, hogy hosszú lejáratú kötelezettségként mutatták-e ki
- a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönt és hitelt a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával
- a pénzügyi lízing miatti kötelezettséget és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket.
Ellenőrizendő továbbá, hogy az egy évnél rövidebb ideig fennálló kötelezettségek a rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből az egy éven belül esedékes törlesztőrészleteket. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartoznak: a vevőtől kapott előleg, a szállítók, a faktoring tartozások, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, a kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.
A kötelezettségek ellenőrzésekor megkülönböztetünk belföldi és külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket.
A forintban kimutatott kötelezettségek ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy azokat a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben mutatták-e ki a mérleg tagolása szerint. Kiemelten vizsg.
- a pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettséget a szerződés szerinti összegben, illetve a törlesztett részletekkel csökkentett összegben mutatták-e ki
- ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél, akkor a visszafizetendő összeget a kötvénykibocsátások, egyéb kötelezettségek vagy váltótartozások között mutatták-e ki
- a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatták-e ki a valódi penziós ügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási árát, továbbá a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét
- a vevőtől kapott előlegeket a befolyt összegben szerepeltetik-e addig, amíg annak terhére elismert terhére teljesítés nem történt, váltóval kiegyenlítették, vagy áruval rendezték
- az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, áfát is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben mutatták-e ki addig, amíg a kötelezettséget pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással ki nem egyenlítették, illetve le nem írták
- a váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben mutatják-e ki
- a hitelt, a kölcsönt a ténylegesen folyósított, ill a törlesztésekkel csökkentett összegben mutatják-e ki, egyéb kötelezettségeket a könyvekben és a mérlegben az elszámolt összegben mutatják-e ki.
A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek ellenőrzésekor a könyv szerinti adatoknál vizsgálandó, hogy a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken vették-e fel a könyvekbe. Az üzleti év végi értékelésének ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy
- a mérlegben a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken mutatták-e ki
- a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, ill. a törlesztésekkel csökkentett deviza forintra átszámított összegben mutatták-e ki
- a vevőtől devizában kapott előleget forintban számított összegben mutatták-e ki
- az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó – áfát tartalmazó – devizában teljesíten-dő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszeg forintárfolyamra átszámított értékben mutatták-e ki mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással vagy a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítettek, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták
- a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek forintra átszámított értékén mutatták-e ki
Az egyéb kötelezettségek közül a költségvetéssel szembeni tartozásokat kell részletesebben megvizsgálni: szja-t, áfát, fogyasztási adót, kereskedelmi adót, földadót, társasági adót, a munkaadói- és munkavállalói járulékot, továbbá az önkormányzatoknak fizetendő helyi adókat, valamint a központi alapokba történő befizetéseket, a közfonti műszaki fejlesztési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulást, stb. Az adókat és hozzájárulásokat az érvényes jogszabályok alapján az adók bevallásával, az adóhatóságokkal egyeztetve kell vizsgálni.
A ki nem fizetett és fel nem vett bérek összegét, a tb kötelezettséget, a VPOP-val, a biztosítóval és egyéb szervezetekkel szembeni tartozásokat ugyancsak kiemelt figyelemmel indokolt vizsgálni.