Európai Unió közösségi alapjainak ellenőrzése

A közösségi alapok kezelésére és ellenőrzésére az Európai Bizottság átfogó rendszert állított fel, mely azt hivatott igazolni, hogy a kedvezményezett állam a közösségi alapokkal megfelelően gazdálkodott, és az ellenőrzést is az előírások szerint követte nyomon.
A döntés értelmében:

  • közösségi alapokból finanszírozott programok és műveletek ellenőrzését a közösségi alapokban részesülő államok hatáskörébe kell utalni
  • fejleszteni kell az Európai Bizottság beavatkozását

Fentiek következményei a kedvezményezett államok számára az alábbiak:

  • ezt az új irányvonalat be kell építeni az alapokkal történő gazdálkodást és ellenőrzést biztosító rendszer láncolatának egészébe
  • a gazdálkodási eljárásmódokat oly módon kell optimalizálni, hogy azáltal az ellenőrzések minden szakaszában működőképesek legyenek

Új követelmények a közösségi alapokkal való gazdálkodás és azok ellenőrzése tekintetében

A pénzügyi ellenőrzésről szóló uniós jogszabály 3 kötelezettséget ír elő:

  1. A közösségi alapokkal való gazdálkodás ellenőrzését végző eszközrendszer megbízhatóságának erősítését.
  2. A kedvezményezett államok által végzett ellenőrzések mennyiségének növelését
  3. A végrehajtás alatt álló programok támogatását segítő közösségi alapok folyósítására irányuló kérelmek esetén a kiadások igazolását, illetve a programok lezárásakor a kiadásokat igazoló végső igazolás kiállítását.

Kapcsolódó alapelv:
az ellenőrzés fogalmának széleskörű elfogadása = jó pénzügyi gazdálkodás

Az átvilágítás

Az egyes európai országoknál szükséges egy bizonyos számú feladat elvégzése. E feladatok 3 egymástól elkülönülő, de mégis szorosan egymásba kapcsolódó funkciót foglalnak magukba:

  • a projektek programozását és elbírálását
  • a ténylegesen programozott projektek irányítását és nyomon követését
  • az országos szinten megvalósítandó ellenőrzést

Szükséges, hogy az állam a szervezés terén megfelelő intézkedéseket hozzon, eljárásmódokat határozzon meg.

Az átmenethez szükséges kötelezően elvégzendő feladatok

A közösségi alapokkal való gazdálkodás és annak ellenőrzése az alábbi feladatok elvégzését feltételezi:

  • Programozás terén: a javaslatok és projektek kidolgozása, a projektek elbírálása, a projektek kiválogatása, programozás, finanszírozás, kötelezettségvállalás
  • Irányítás és nyomon követés terén: tájékoztatás minden egyes szakaszról, és az egyes szakaszok szükség esetén történő befolyásolásának képessége
  • Ellenőrzés terén: az elvégzett szolgáltatás tényének megállapítása, a felmerült költségek igazolása, beható vizsgálat és ellenőrzés

Egy vezérlő monitoring-rendszer funkcionális alkotórészei.
Három funkció ellátását kell biztosítani:

  1. egy olyan funkciót, amely azonnal tájékoztatást biztosít:
    • a programozási egységokmányban jóváhagyott uniós hitelcsomag felhasználásának helyzetéről
    • a kiválasztott projektekről és azok pénzügyi kihatásairól
    • az uniós és/vagy országos segélyek odaítéléséről szóló döntésekről
    • az Európai Bizottság által már folyósított és bekönyvelt alapokról
    • az Európai Bizottságnál elbírálás alatt álló segélykérelmekről
  2. egy riasztásra és/vagy önellenőrzésre szolgáló funkciót
    • az alvó vagy hibás projektek felderítésére
    • az egyes országok állami kiadásainak azonosítására
    • az egyes műveletek ütemtervének betartására irányuló ellenőrzésre
  3. egy információ-visszajuttatási funkciót, amely
    • áttekintést és tájékoztatást nyújt a nyomon követést végző bizottság számára
    • menetközi és utólagos értékelésre ad lehetőséget.

Az elvégzett szolgáltatás tényének megállapítása

Az uniós segélyek odaítéléséről szóló döntések meghozatalakor egy állami szinten kijelölt országos szervnek ellenőrzést kell végeznie, amely a dokumentumok megtekintéséből és/vagy a helyszínen végzett ellenőrzésekből áll, és arról hivatott meggyőződni, hogy:

  • fizikai értelemben a projekt csakugyan kivitelezésre került-e
  • valóban megtörtént-e a bevételezett összeg által fedezett kiadások
  • a művelet az előírtaknak megfelel-e

A kifizetés feltétele egy technikai, számviteli és pénzügyi jellegű igazolás kiállítása, amelyhez a következő ellenőrzések elvégzése szükséges:

  • a kiadásokat igazoló dokumentumok ellenőrzése
  • a bevételek ellenőrzése  
  • annak ellenőrzése, hogy a kiadások és bevételek egyeznek-e a programozott finanszírozási tervvel.
  • annak vizsgálata, hogy létezik-e egy önálló analitikus könyvelés
  • annak ellenőrzése, hogy az uniós segélyben részesülők megőrzik-e a könyvelési dokumentumokat

Technikai vizsgálat

A technikai vizsgálat során annak ellenőrzése folyik, hogy megtörtént-e a leszámlázott szolgáltatások teljesítése, és hogy azok megegyeztek-e az előírásokkal.
A vizsgálat területei:

  • a társfinanszírozással fedezett beruházások, tanulmányok megléte
  • összehasonlítás az eredeti fizikai mutatókkal
  • annak ellenőrzése, hogy létrehozták, illetve fenntartották-e azokat a munkahelyeket, amelyeket az eredeti kérelem is megfogalmaz

A közösségi alapokból finanszírozott programok értékelése

Célkitűzések:

  • Szakmai, etikai célok: számot kell adni az adminisztratív és politikai vezetőknek, valamint az állampolgároknak
  • Gazdálkodási célok: javítani kell a gazdálkodás eszközrendszerét
  • Döntési célok: a kivitelezési minták pénzügyi korrigálása, programozott műveletek megfelelő korrigálása, a projektek fizikai értelemben történő korrekciói
  • Tanulás, adottságok felhasználása: partneri közreműködés, a program elsajátítása

Az értékelés folyamata:

  • A programok előkészítésének értékelése: a kiinduló helyzet, a célkitűzések, a stratégia, a kifejlesztett eszközök felmérése
  • Az előrehaladás értékelése, a programok megvalósulásának vizsgálata: a munkálatok előrehaladtának értékelése, a programok megfelelő korrigálása, a döntéshozók megfelelő vezérlési eszközzel való ellátása
  • Értékelő mérlegek készítése: a hatékonyság értékelése, az eredményesség értékelése

A kockázatok vizsgálata

Az uniós alapokból társfinanszírozott projekt számos kockázatnak van kitéve, ezért kell elvégezni azok vizsgálatát.
A kockázatoknak az európai uniós alapokból finanszírozott programok esetében 3 fő kategóriája van. Ezek:

  • a minőségbeli elégtelenség kockázata: ami az európai programokat eltérítheti az eredeti tárgyuktól
  • pénzügyi kockázat: amely példát adhat az állami és/vagy európai hitelek helytelen felhasználására
  • annak kockázata, hogy nem tartják be az európai és/vagy országos jogszabályokat

A társfinanszírozásban részesülő projekt ki nem elégítő minőségével és annak elbírálásával járó kockázatok lehetnek:

  • technikai kockázatok
  • a kedvezményezettektől eredő kockázatok pl: a végső kedvezményezett nem képes megvalósítani a projektet

A pénzügyi kockázatok lehetnek:

  • a pénzügyi tervet valamely szereplő miatt nem zárták le
  • a költségeket nem megfelelően állapították meg
  • a kedvezményezettek számláinak nem megfelelő átláthatósága
  • túlfinanszírozás

Szabályossági, jogszerűségi kockázatok:

  • az érvényesített programozási dokumentumokban megállapított rendelkezések be nem tartása
  • az európai szabályozások be nem tartása pl: közös agrárpolitika