{autotoc}
A külkereskedelem ellenőrzési feladatai
A külkereskedelem a nemzetgazdaság speciális tevékenysége, fogalmán az áruk és szolgáltatások országok közötti cseréjét értjük. Feladata az, hogy az országot bekapcsolja a nemzetközi munkamegosztásba, és biztosítsa az ebből származó előnyök kihasználását. A külkereskedelem segítségével növelhető a nemzetgazdaság hatékonysága. A gazdaságosság növelésének alapvető feltétele a termelés volumenének növelése, ami szűk belső piac esetén exporttal biztosítható. A külkereskedelmi munka speciális volta az ellenőrzési munka módszereire is kihat.
A külkereskedelmi tevékenység és sajátosságai
Tv határozza meg a külker. tevékenységet, így hatálya alá tartozik:
- az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma
- a nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés és szakosítás
- a külföldi gazdasági vállalkozások
- a külföldiek magyarországi kereskedelmi tevékenysége.
Az áruforgalom iránya szerint megkülönböztetünk export, import és reexport ügyleteket.
Exportügylet: belföldön termelt árunak és szolgáltatásnak külföldön történő értékesítése.
Importügylet: külföldön vásárolt áru és szolgáltatás behozatala.
Reexport ügylet: külföldön vásárolt árunak ugyancsak külföldön történő értékesítése.
A külkereskedelmi tevékenységet végző belföldi vállalkozás gondoskodik egyrészt a külföldi vevők igényeinek megfelelő áruk gyártásáról, másrészt a kedvező elhelyezési lehetőségek feltárásáról, a piackutatásról, a megszerzett piacok megtartásáról. Az áruk árát a kereslet és a kínálat mindenkori viszonya, valamint a következő tényezők határozzák meg:
- a vevő országnak a fő piacok áraihoz viszonyított árszintje
- a fuvarparitás
- a fizetési kondíciók
- a deviza neme és árfolyama
- az ügynök.
A külkereskedők és a termelők közötti elszámolási kapcsolatok
A külker. tevékenységet végző vállalkozások és a belföldi termelők kapcsolatai a következő elszámolási formákban valósulnak meg:
- saját számlára bonyolított export, import és reexport ügylet formájában
- bizományi szerződés alapján
- ügynöki megbízás alapján.
Sajátszámlás ügyletek: a vállalkozás megvásárolja az árut, és a saját kockázatára értékesíti azt, vállalva az ügylet során felmerülő ktg-ek finanszírozását. Az adás-vétel általában áralku során jön létre a termelő és a külker. tevékenységet végzők között.
Bizományi ügyletek: a bizományi szerződés megkötésével a megbízó, a belföldi partner azzal bízza meg a külkereskedést végzőt, hogy díjazás ellenében saját nevében, a megbízásban foglalt feltételekkel, a megbízó javára külkereskedelmi szerződést kössön. A bizományi ügylet irányulhat export- vagy import tevékenység ellátására.
Ügynöki megbízás: az ügynök előre meghatározott jutalék ellenében közvetíti az ügyletet, összehozza a partnereket.
A külkereskedelmi ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények
A külker. tevékenység ellenőrzése során a vállalkozás üzleti tevékenységét kell elsősorban bírálni. A vállalkozás ellenőrzését megkönnyítik a vállalkozás adataiból számított komplex mutatók. (jövedelmezőségi mutató) A külker. tevékenységre külső tényezők is hatnak (integrációk, a konjunktúra alakulása). A nemzetközi árucsere forgalomba való bekapcsolódás a külker. vállalkozások esetében a vezetőktől, a munkatársaktól az áruismeret mellett sokoldalú külker. ismeretet követel. A külker. tevékenység végzése során jelentős a külső körülmények hatása, fokozottabban kell figyelembe venni a bizonytalansági tényezőket. Az ellenőrnek szüksége van üzleti ismeretekre, közgazdasági felkészültségre, a vizsgált szerv által képviselt álláspont több oldalról való ellenőrzésére. Központi feladata végső soron a forgalom növelésére, az árak javítására, a hatékonyság növelésére irányuló tevékenység eredményességének megítélése.