Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések
- a kormány ellenőrzési feladatai
- a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
- a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége
- a ktgvetési ellenőrzés
- a felügyeleti jellegű ktgvetési ellenőrzés
- a Magyar Államkincstár
- a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése
- az adóellenőrzés és szervezetei
- a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
- a Szerencsejáték Felügyelet
- a fogyasztóvédelmi ellenőrzés
- a közraktárak állami felügyelete
- a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés
A ktgvetési ellenőrzés
A ktgvetési ellenőrzések a következőkre irányulnak:
- az előirányzatok gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására
- a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére és hatékonyságára
- a központi és intézményi ktgvetési bevételek jogszerű kezelésére
- a számviteli és bizonylati rend betartására.
A rendelet hatálya kiterjed:
- a fejezet felügyeletét ellátó szervekre, a TB igazgatási szervekre
- a Magyar Államkincstárra
- a ktgvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére.
A ktgvetési ellenőrzés szervezete
A fejezet felügyeletét ellátó szerv felügyeleti ktgvetési ellenőrzést köteles végezni, legalább 3 évenként átfogó ellenőrzést kell tartani. Felügyeleti ellenőrzésbe bevonhatja a felügyelete alá tartozó valamennyi önállóan gazdálkodó vagy részben önállóan gazdálkodó ktgvetési szervnél működő belső ellenőrzést.
A függetlenített belső ellenőrzés feladatait teljes, rész-, ill. osztott munkaidőben, vagy több ktgvetési szerv által közösen foglalkoztatott személy, továbbá külső szakértő is elláthatja. A ktgvetési ellenőrzés megszervezéséért, működéséért és annak szabályozásáért az ellenőrző szerv vezetője a felelős. A ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzési szervezet jogállását, feladatait és eljárási szabályait, a vezetői és a munkafolyamatba épített ellenőrzés ellátásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell előírni.
A ktgvetési ellenőrzés feladatai, eszközei
A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell:
- az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját
- az alap- és vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját
- a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását
- a tárgyi eszközök kihasználását, fejlesztését,
- a saját bevételek alakulását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését
- a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, a vagyon védelmét
- a befizetési kötelezettségek teljesítését
- a belső ellenőrzés rendszerét és hatékonyságát
- juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználását
- a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását és megvalósítását
- a nemzetközi segélyek, támogatások nyilvántartását és felhasználását
- a számviteli előírások betartását.
Vezetői ellenőrzés eszközei:
- a kötelezettségvállalási, utalványozási és aláírási jog gyakorlása,
- a vezetői döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai, pénzügyi-gazdasági és más információk,
- vezetők és dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása,
- munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés,
- munkaterven kívüli belső ellenőrzések.
- belső ellenőrzési rendszer folyamatos vizsgálata és fejlesztése.
A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie, rendelkeznie kell:
- az ellenőrizendő munkafázisok kijelöléséről,
- az ellenőrzés módjának meghatározásáról,
- a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg,
- hiányosság észlelése esetén a teendőkről.
A függetlenített belső ellenőrzés keretében a meghatározott feladatokat időszerűen kell elvégezni a szabályszerű gazdálkodás előmozdítása és a belső tartalékok feltárása céljából.
A ktgvetési ellenőrzések típusai
Az ellenőrzés lehet:
- átfogó, téma-, cél-, és utóellenőrzés,
- irányulhat a szabályszerűség és/vagy a hatékonyság vizsgálatára,
- lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan.
Átfogó ellenőrzés: szakmai folyamatok és a ktgvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzése.
Témaellenőrzés: adott feladatot egyidőben több ktgvetési szervnél indokolt ellenőrizni.
Célellenőrzés: a ktgvetési szervnél egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé.
Utóellenőrzés: előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálata.
Szabályszerűségi ellenőrzés: a jogszabályok, a belső szabályzatok megtartásának vizsgálata.
Hatékonysági vizsgálat: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni.
Előzetes ellenőrzésnek minősül, melyet:
- a Kincstár végez a kifizetéseket megelőzően,
- a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően,
- a döntéshozatal elősegítése érdekében.
Egyidejű ellenőrzés: amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni.
Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt és elvégzett ellenőrzés.
A ktgvetési ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje
Az ellenőrzés tervezése
Az ellenőrzési szervezetnek éves munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza:
- az ellenőrizendő szerveket,
- az ellenőrzés témáját, célját,
- az ellenőrzések típusának jelölését,
- az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését.
A munkatervet az ellenőrző szerv vezetője hagyja jóvá, attól az ellenőrző szerv vezetőjének engedélyével lehet csak eltérni.
Ellenőrzési program
Valamennyi ellenőrzést ellenőrzési program alapján kell végrehajtani, amelyet az ellenőrzést végző személynek belső használatra készült utasításként kell kezelnie. Az ellenőrzési programot az ellenőrzési szervezet vezetője vagy az általa megbízott ellenőr állítja össze.
A ktgvetési ellenőrzés végrehajtása
Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján dokumentációk alkalmazásával kell végrehajtani. A helyszíni vizsgálatot szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének, melyben tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról és formájáról, várható időtartamáról. Az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét a szerv vezetőjének. Ha a vizsgálat során hiányosságot vagy mulasztást állapít meg, melynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési, kártérítési ill. fegyelmi eljárást kell lefolytatni, akkor a felelős személy nevét és beosztását is meg kell jelölni.