{autotoc}
Piaci információk és értékesítési feltételek alapján kialakított termelés legfőbb tényezői a tárgyi eszközök, az anyagok és a munkaerő. A létszámgazdálkodás és a termelékenység alakulása meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából. A munkaerő foglalkoztatásának alapvető feltételeit törvény szabja meg.
A létszámgazdálkodás, létszámtervezés ellenőrzése
Az ellenőrzést a létszámtervek vizsgálatával célszerű kezdeni, ezért ellenőrizni kell:
- a tervezett létszámszükséglet mennyire áll összhangban a gyártott termékösszetétellel,
- melyek a megfelelő munkaerő biztosításának nehézségei,
- a vállalkozás munkaerő-gazdálkodása során és a létszámszükséglet megállapításánál megfelelő információs bázisra támaszkodott-e.
A szellemi és fizikai létszám vizsgálata
Az állományi létszám állománycsoportonkénti ellenőrzése:
- szellemi, ezen belül: műszaki, igazgatási, ügyviteli csoportok
- fizikai, ezen belül: közvetlen és közvetetten termelő csoportok
- a foglalkoztatott részmunkaidősök vizsgálata.
A szellemi létszámot a szakmai és minőségi összetétel szerint, másrészt mennyiségi szempontból célszerű vizsgálni. A minőségi a nyelvtudás, az iskolai és szakmai végzettség, illetve a gyakorlati idő. A szellemi létszámot munkaköri csoportonként ellenőrizzük, külön a műszaki és az igazgatási szervezetet. Az egyes csoportokon belül külön kell vizsgálni a szervezettől és a feladatoktól függő létszámot. A szellemi létszámmal történő ésszerű és takarékos gazdálkodás érdekében hosszabb időre szóló munkaprogramot célszerű készíteni, az intézkedések célszerűségének vizsgálatához.
Ki kell térni arra:
- műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére szervezett továbbképzésekről
- a korszerű irodafelszerelésekről, a gépesítésről,
- a munkaerő-szükségleti normatívák képzéséről és a munkaidő elfogadható kihasználásáról
- a munkaerő célszerű felhasználásáról.
A fizikai létszámmal a tervezés és a létszámgazdálkodás ellenőrzésének célja a termelő feladatokhoz szükséges számú, szakmai összetételű és képzettségű munkaerő jelenlétének és hatékony foglalkoztatásának biztosítása.
Arra kell kitérni:
- időben és területileg pontosan történt-e munkaidőszükségletének megállapítása
- a munkaerőállomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a technológiai, technikai színvonal követelményeinek
- megfelelő munkaidőkihasználást irányoztak-e elő
- mindezek biztosítják-e a feladat teljesítését és a munka termelékenységének növelését
A fizikai létszám alakulását a közvetlen és közvetett termelői létszám megoszlásában helyes vizsgálni. A munkaidőalap kihasználását ellenőrizve a munkaidőmérlegek vizsgálata révén tárható fel. Feltárhatjuk a látszólagos munkaerőhiány okait, az indokolatlan többletlétszámot, a létszám aránytalan elosztását.
A termelékenység vizsgálata
A termelékenység rendszeres és kívánatos mértékű növelése meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, elemzése és értékelése fontos feladat.
A termelékenység növekedése a termék és a technológia fejlesztésével, jobb minőségű, célszerűbb anyagok használatával, jobb létszámgazdálkodással érhető el. Ezért két szempontot helyes elkülöníteni: a létszám és a munkaidő felhasználása, illetve milyen módon és mértékben törekednek az élőmunkának gépi eszközökkel való hatékony kiváltására.
A termelékenységet elsősorban a fizikai termelőmunkára vetítve célszerű vizsgálni. A munkaidő felhasználása két részből áll: abból az időből, amikor a munkás termelőmunkát végez, és a veszteségidőből, amikor nem végez. A veszteségidők fogalmába a gépállást, a munka-, szerszám- vagy anyaghiányt soroljuk.
A termelési értéket elsősorban a termelőidő határozza meg, de a termelékenységi mutatót, illetve annak változását a veszteségidő növekedése vagy csökkenése is befolyásolja.
A veszteségidők okainak feltárásával a termelékenység növelésének számos belső tartalékát fedezhetjük fel. A tárgyi eszköz-, az anyag- és létszámgazdálkodásra a termelés műszaki előkészítésére és irányítására kell irányulnia a vizsgálatnak.