A fizetési mérleg egy ország más országokkal, azaz devizabelföldiek és devizakülföldiek között egy adott időszakban lebonyolított nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek és tőkemozgással kapcsolatos műveleteinek könyvelési nyilvántartása. A fizetési mérleg a nemzetközi kereskedelmi és tőkemozgási műveletek kettős könyviteli leírása, aminek következtében mindig nulla egyenlegének kell lennie. A fizetési mérleg egésze akkor aktív, ha az adott időszak devizabevétele meghaladja a devizakiadást és akkor passzív ha az adott időszak devizabevétele kisebb, mint a devizakiadás.

A fizetési mérleg tételeit három nagy csoportba sorolták:

  1. Folyó tételek, amelyek közé tartoztak az áruk mozgásából és szolgáltatásokból eredő devizabevételek és kiadások
  2. Tőkemozgási tételek
  3. Egyenlegező tételek, amelyek közé tartozott a hivatalos tartalékok változása és a tartalékváltozást kiegészítő kölcsönfelvétel vagy kölcsönyújtás.

A fizetési mérleg fő részei:

  • folyó fizetési mérleg, amely a „látható” és a láthatatlan” folyó tételeket tartalmazza
  • tőkeforgalom mérlege, amely az adott ország külső követelésállományában és külső tartozállományában bekövetkezett változásokat tartalmazza.

A folyó fizetési mérleg legfontosabb részei:

  • külkereskedelmi mérleg, amely az exportot és az imprtot foglalja magába. Egyenlege passzív, ha az adott időszakban behozott áruk devizakiadása nagyobb mint a kivitt áruk devizabevétele; fordított esetben aktív az egyenleg.
  • a folyó tételek tartalmazzák még az áruforgalmon kívüli fizetéseket is, amelyek különböző szolgáltatásokból származhatnak.

Konertibilitás – deviza átválthatóság

Az országok közötti elszámolásoknak 2 alapvető formája ismert:

Bilaterális fizetési forgalom – bilaterális klíring

Olyan nemzetközi fizetések összessége, amelyben a két ország között keletkezett tartozások és követelések csak ugyanezen két ország viszonylatában használhatók fel.

Multilaterális fizetési forgalom – multilaterális klíring

Több oldalú pénzügyi kapcsolat. A multilaterizmus esetében az egyik országgal szembeni követelés az elszámolási körökhöz tartozó bármelyik országban folyamatosan felhasználható.

Teljes konvertibilitás – fizetési mérleg minden tételére kiterjed
Korlátozott konvertibilitás – ha csak a folyó tételekre terjed ki
Külső konvertibilitás – csak a valutakülföldiekre vonatkozik
Belső konvertibilitás – a valutabelföldiekre is vonatkozik
Jegybanki konvertibilitás – csak a jegybankra vonatkozik
Részleges konvertibilitás – meghatározott arányban lehetséges az átválthatóság