A családok „közérzetét” az is befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegekkel milyen sikerrel gazdálkodnak. Azonos jövedelmű háztartások is egészen eltérő eredményeket érhetnek el azáltal, hogy milyen módon gazdálkodnak bevételeikkel. Valamilyen formában minden család megtervezi, hogy jövedelmét mire fordítja.
A családi költségvetés a bevételek és kiadások szembeállítása egy adott időszakra vonatozóan.
A rövid és hosszú távú célok ellentmondása a családi költségvetésben
Helyes, ha a családok egy-egy hónapra vagy/és hosszabb időre terveznek, azaz készítenek költségvetést. Mindenféleképpen célszerű távlatokban gondolkodni, különösen akkor, ha a család nagyobb értékű javak megvásárlását vagy költségesebb szolgáltatás igénybevételét tervezi. Ezek elérése a családok többségénél tervszerű pénzbeosztást jelent, és bizonyos szükségletek, kielégítéséről ezért le kell mondaniuk.
A bevételek és azok felhasználásának megtervezése
Családi költségvetésünk elkészítésekor mindenekelőtt azokat a bevételeket kell számításba vennünk, amelyekre rendszeresen számíthatunk. Ide tartoznak a rendszeres munkavégzésből származó jövedelmek, valamint a társadalmi juttatások egy része pl.: a nyugdíj, családi pótlék, GYES, GYED. Munkavégző képességünk kihasználásával többletmunkát végezve valódi vagy kvázi bevételre tehetünk szert, de ilyenkor mindenképpen mérlegelni kell a ráfordítás és az eredmény iszonyát. Az előre nem látható vagy véletlenszerű bevételek lehetővé tesznek terven felüli kiadásokat is. A kiadások összetételének alakulását nagyon sok tényező befolyásolja. A családi jövedelem felhasználásának megtervezésekor mindenekelőtt azokat a kiadásokat kell számba venni, amelyek a mindennapi életvitelhez szükségesek. Azzal a jövedelemhányaddal gazdálkodunk viszonylag szabadon, amely e kiadások teljesítése után marad. Ezt a szabad rendelkezésű jövedelemrész diszponibilis jövedelemhányadnak nevezzük.
A diszponibilis jövedelemhányad nagyságát befolyásolja
- A családi összjövedelem nagysága
Minél nagyobb a család jövedelme, annál nagyobb jövedelemrész felhasználásáról dönthet szabadon. A társadalmi ill. létminimumon élő családok jövedelméből az alapvető szükségletek kielégítése után már nem is marad szabadon felhasználható rész. - Az alapvető termékek és szolgáltatások ára
Ha az alapvető élelmiszerek, ruházati cikkek, a közüzemi szolgáltatások ára az átlagjövedelemhez képest magas, akkor sok család kénytelen jövedelmének döntő részét erre fordítani.
A diszponibilis jövedelemhányad felhasználására vonatkozó családi döntések
A szabad rendelkezésű jövedelemrész felhasználásának megtervezésekor a családoknak rangsorolniuk kell az igényeiket. A döntést sok tényező befolyásolja:
- a háztartás tartós javakkal való ellátottsága
- a család hosszú távú gazdasági céljai
- a család életmódja, értékrendje
- a gazdaságos vásárlásra való törekvés
1. A háztartás tartós javakkal való ellátottsága
Ameddig egy család nem rendelkezik az igényeinek megfelelő bútorokkal, lakberendezési cikkekkel, háztartási gépekkel, addig jövedelméből általában jelentős részt erre fordít.
2. A család hosszú távú gazdasági céljai
Gyakran előfordul, hogy a család olyan cél tűz maga elé, amelynek anyagi fedezetét rövidebb-hosszabb ideig történő takarékoskodással tudja megteremteni.
3. A család életmódja, értékrendje
Azonos nagyságú szabad rendelkezésű jövedelemmel rendelkező családok jövedelemköltése is különböző lehet aszerint, hogy az adott család milyen termékek, és szolgáltatások vásárlását részesíti előnyben. A család életmódja, értékrendje befolyásolja az öltözködési, étkezési, lakberendezése, szabadidő eltöltési szokásokat, s ezzel összefüggésben a jövedelem felhasználását. A családok jövedelemelköltésükben nem tudják teljesen függetleníteni magukat a társadalmi normáktól, elvárásoktól. Sokan akár erejüket meghaladóan is megvesznek olyan termékeket, amelyek vásárlásánál nem a termék hasznossága, hanem a mások túllicitálása a vásárlás fő indítéka. Az ilyen fogyasztást presztízsfogyasztásnak nevezzük.
4. A gazdaságos vásárlásra való törekvés
Előfordulhat, hogy szabadon felhasználható jövedelmünk egy részét olyan előre nem tervezett vásárlásra fordítjuk, amellyel pénz- esetleg időmegtakarítást érhetünk el.