A bevételek forrása lehet:

1. munkavégzés
2. tulajdonhasznosítás
3. társadalmi juttatás
4. biztosítási szolgáltatás
5. egyéb, jövedelemforrás
6. hitelfelvétel

A munkavégzésből származó bevételek

A családok többségének jövedelme alapvetően munkából származik. Eszerint az alábbi, munkából származó jövedelmeket különböztetünk meg:

Munkaviszonyból származó jövedelem:

Ha a család valamely tagja egy cég vagy intézmény alkalmazottjaként dolgozik, elvégzett munkájáért fizetést kap.

Vállalkozásból származó jövedelem:

Ha egyéni vagy társas vállalkozásban személyesen közreműködik valamely, családtag, akkor jövedelmének egy része munkából származik.

Egyéb, munkából származó jövedelem:

Elképzelhető, hogy a család tagjai alkalmi munkavállalással, szellemi termékeik, szaktudásuk értékesítésével jutnak alkalmanként jövedelemhez.

A tulajdonhasznosításból származó bevételek

A munkavégzésből származó jövedelmen kívül bevételre tehet szert a család saját vagyona, tőkéje hasznosításával, melynek különféle formái lehetségesek.

Vagyonából vállalkozást hozhat létre, vagy vállalkozásához tőkével járulhat hozzá. Ebben az esetben lemond a befektetett vagyon pillanatnyi személyes célú felhasználásáról, hosszabb távú rendszeres jövedelem reményében.

Vagyontárgyi bérbeadásával (pl.: ház, nyaraló, gép) is jövedelemhez juthat a család, ez azonban feltételezi az adott vagyontárgy családi használatáról való ideiglenes lemondást.

Pénzeszközeit – kamat ellenében – ideiglenesen átengedheti a család. A kamat bizonyos jövedelmet jelent, ha a pénzünket valamely pénzintézetnél helyezzük el.

Ingatlanok, illetve egyéb értéktárgyak kedvező árváltozásnak kihasználásával is szerezhető többletjövedelem. Vagyontárgyakat (pl.: telek, lakás, ékszer, műtárgy) nemcsak személyes használat céljából vásárolhat a család, hanem azért is, hogy azokat egy későbbi időpontban kedvező áron értékesítve hasznot szerezzen.

Társadalmi juttatások

A modern társadalmakban az állam igyekszik az a lapvető szükségletek kielégítését mindenki számára biztosítani, ezáltal a társadalom tagjainak önhibájukon kívüli hátrányos helyzetét mérsékelni. Az állam feladata tagjainak létbiztonságát megteremteni. A társadalmi juttatások egy része pénzbeni, más része természetbeni juttatás.
A pénzbeni társadalmi juttatások a család pénzbevételének részét képzik, és szabadon felhasználhatók.
A természetbeni társadalmi juttatások elsősorban az esélyegyenlőség megteremtését célozzák.

Biztosításból származó bevételek

Számtalan eset adódhat a családok életében, amikor előre nem látható események miatt veszteség éri. Az elszenvedett veszteség biztosítások kötésével mérsékelhető. Fejlett piacgazdaságokban az állampolgárok önhibájukon kívüli hátrányos helyzetét sajátos biztosítási formák alkalmazásával is mérsékelik. A kötelező nyugdíj-, beteg- és munkanélküli biztosítások, fizetése alapellátást biztosít. A rendszeresen fizetendő biztosítási díj kiadást jelent, de kár illetve a jogosultság megszerzése esetén a biztosítási szolgáltatás pénzbeni vagy természetbeni bevétel a családnak.

Egyéb bevételek

A háztartási bevételeket esetenként képezheti a különböző szerencsejátékokon elért nyeremény, örökség vagy ajándék.

„Kvázi” bevételek

Nemcsak akkor élhet jobban a család, ha a munkaviszonyból vagy tulajdonhasznosításból származó jövedelme nő, hanem akkor is, ha kiadásokat spórol meg azáltal, hogy bizonyos munkákat otthon, házilagos kivitelezésben végez el. A háztartási munkák ésszerű megszervezésével is lehet spórolni.

Hitelfelvétel

Ha céljai megvalósítását az eddig megismert forrásokból származó bevételei nem teszik lehetővé, akkor hitelt is vehet igénybe a család. Ennek különböző formái lehetségesek:

1. áruvásárlási hitel
2. lakásvásárlási bővítési, felújítási kölcsön
3. személyi kölcsön
4. egyéb hitelfelvétel

A hitelfelvétel a család számára előrehozott fogyasztást tesz lehetővé. Figyelembe kell venni a család hosszabb távú anyagi teherviselő képességét.

A bevételek megjelenési formái

A családi bevételek döntő része pénzbeni jövedelem, azonban a családtagoknak jövedelmük egy részét természetbeni járandóságként is kaphatják. Emellett azonban a munkából és egyéb forrásból származó jövedelem is lehet természetbeni járandóság.

A bevételek nagyságát meghatározó tényezők

A családi bevételek nagyságát több tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak:

1. a kereső, illetve jövedelemmel rendelkező családtagok száma,-
2. a család tagjainak teljesítménye,
3. a munkaerőpiac helyzete,
4. a meglévő felhalmozott vagyon nagysága,
5. az elosztásra vonatkozó társadalmi elhatározás.

A kereső családtagok száma:
A keresők és eltartottak száma, aránya, valamint, a rokoni segítség igénybevételének lehetősége eltérő az egyes családoknál.

A család tagjainak teljesítménye:
A család egyik fontos erőforrása tagjainak munkavégző képessége, melyet hasznosíthatnak munkahelyükön és otthon a háztartásban. A munkavégzés fizikai és szellemi erőkifejést jelent. A munkahelyen végzett munkamennyisége, és minősége döntően meghatározza az elérhető jövedelem nagyságát. A háztartásban végzett munka eredménye pedig kvázi bevételt jelent.

A munkapiac helyzete: 
A piaci viszonyok befolyásolják az egyéni jövedelmet. Ha ugyanis valaki olyan szakmában tevékenykedik, ahol munkaerő-felesleg alakult ki, az ő munkája is „leértékelődik”. Ez csökkenti az elérhető jövedelmet, esetleg munkanélküliséghez vezethet.
Azon szakmák ahol nagy a munkaerő iránti igény, az elérheti jövedelmek is nagyobbak.

A meglévő felhalmozott vagyon nagysága:
A háztartásokban, családokban felhalmozott vagyon lehetőséget teremthet többletjövedelem megszerzésére.

Az elosztásra vonatkozó társadalmi elhatározás:
Minden társadalomban vannak olyan szükségletek, melyek kielégítéséről az állam gondoskodik. Az ehhez szükséges pénzt az állam döntően a gazdálkodó szervezetek és a lakosság által fizetett adókból biztosítja.

A jövedelem nagyságának mérőszámai

Bruttó és nettó jövedelem

Bruttó jövedelem: az összes pénzjövedelem levonások nélkül.
Nettó jövedelem: A különböző levonásokkal csökkentett, ténylegesen kézhez kapott jövedelem.

A bruttó jövedelemből levonásra kerülő rész, nem más, mint az állampolgárok hozzájárulása a társadalom közös kiadásaihoz, valamint a társadalmi juttatásokhoz.
Jelenleg a bruttó béreket terhelő levonások:

1. a személyi jövedelemadó
2. a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
3. munkavállalói járulék

Mértéke évente változó lehet.

A személyi jövedelemadó (SZJA)

Ezt az adót minden állampolgárnak fizetnie kell az összes adóköteles jövedelme után, ezzel hozzájárul a közös szükségletek kielégítéséhet.

A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék

Minden munkavállaló jövedelmének meghatározott 5-a egy elkülönített állami pénzalapba kerül. Ebből fedezi az állam a nyugdíjasok járulékát, valamint az egészségügyi kiadások egy részét.

Munkavállalói járulék

A munkába állók hozzájárulása a munkanélküliek járadékának fizetéséhez.

Nominál- és reáljövedelem

A családok összes pénzjövedelmét nomináljövedelemnek – azaz névleges jövedelemnek nevezzük. Reáljövedelemnek nevezzük a nomináljövedelem tényleges értékét. A reáljövedelem alakulása egyirányú a nomináljövedelem, és ellentétes irányú az árak változásával.

Átlagjövedelem, társadalmi és létminimum

Az átlagjövedelem: társadalom egészére vagy különböző társadalmi csoportokra, rétegekre számított egy főre jutó jövedelem.

A társadalmi minimum: olyan összegű jövedelmet jelent, amely az alapvető szükségletek kielégítésén túl lehetőséget nyújt az adott társadalomban tömegigénnyé vált javak és szolgáltatások elfogadható színvonalú fogyasztására.

A létminimum: a társadalmi minimumnál alacsonyabb jövedelem, amely csak a folyamatos életvitellel kapcsolatos alapvető szükségletek igen szegény mértékű kielégítésére nyújt lehetőséget.
A létminimum, valamint a társadalmi minimum alatt élők számának kialakulás összefügg az ország gazdasági fejlettségével.