A tárgyi eszközök fogalma, fajtái, jellemzői, szerepe a gazdálkodásban
Tárgyi eszközök megjelenése a mérlegben:
A. Befektetett eszközök
- II. Tárgyi eszközök
- Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12)
- Műszaki berendezések, gépek, járművek (13)
- Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (14)
- Tenyészállatok (15)
- Beruházások, felújítások (161, 162)
- Beruházásokra adott előlegek (352)
- Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (127-157)
Tárgyi eszközöknek azokat az anyagi (materiális) vagyontárgyakat (eszközöket) nevezzük, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetetten szolgálják legalább egy évnél hosszabb ideig. Használatuk során alakjukat nem változtatják, rendeltetésük többnyire állandó.
A tárgyi eszközök megjelenése a beszámolóban, értékcsökkenésének meghatározása, az amortizáció számításának módszerei
A tárgyi eszközök értékelési elvei
Bekerülési érték
- Terv szerinti értékcsökkenési leírás
- Terven felüli értékcsökkenési leírás
+ Terven felüli értékcsökkenési leírás
MÉRLEGÉRTÉK
+ Értékhelyesbítés*
- Értékhelyesbítés visszavezetése*
PIACI ÉRTÉK
* Értékhelyesbítés a beruházások kivételével valamennyi tárgyi eszközre elszámolható.
A terv szerinti értékcsökkenés meghatározható:
Értékcsökkenés: a tárgyi eszközök kopásának pénzben kifejezett értéke.
Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása.
Hasznos élettartam: az az időszak, mely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.
Maradványérték: az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várható realizálható értéke.
- időarányosan
- bruttó érték alapján (lineáris, degresszív, progresszív)
- nettó érték alapján (fix kulcs)
- abszolút összeggel
- teljesítményarányosan
- kisösszegű leírásként
Teljesítményarányos: a tárgyi eszköz életteljesítménye és az évenkénti kihasználás alapján kell megállapítani az elszámolandó értékcsökkenés összegét
Lineáris: évenként azonos összegű értékcsökkenést számolunk el
leírási kulcs = (1 / használati idő) *100
Degresszív:
- leírási kulcsot évenként egy szorzószámmal módosítják
- a használati időt szakaszokra osztják, és az értékcsökkenést az egyes szakaszokra külön megállapítják
Abszolút összegű: egy összegben határozzák meg az egyes évek elszámolandó értékcsökkenését, úgy hogy a használati idő végén nettó érték ne maradjon.
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés olyan eszközökre, melyek értéke évről évre nő.
Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni:
- ha a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci értéke
- ha a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökken, mert feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiányzik, rendeltetésnek megfelelően nem használható, használhatatlan
A tárgyi eszközök nyilvántartási rendszere, az állományváltozások bizonylatolás, főkönyvi elszámolása
A tárgyi eszközök analitikája
Azonosításhoz szükséges adatok:
- tárgyi eszköz megnevezése
- kapcsolódó főkönyvi számla száma, megnevezése
- eladó/szállító (saját előállítás) megnevezése, címe
- beszerzés/előállítás időpontja; gyártás éve
- leltári szám
- tárgyi eszköz tartozékai
- beszerzés, üzembe helyezés időpontja, pótlólagos beruházások, felújítások
- egyéb állományba vételi jogcím
Nyilvántartási adatok:
- értékcsökkenési leírás módszere
- változtatások időpontja
- terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága
- a használó költséghely és annak változásai
Állományi és értékadatok:
- bruttó érték (bekerülési érték), annak változásai
- tervezett maradványérték
- elszámolt terv szerinti értékcsökkenések, halmozott értékcsökkenés
- társasági adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés összege
- értékhelyesbítésre vonatkozó adatok
- tárgyi eszköz nettó értéke
Tárgyi eszközök főkönyvi elszámolása
Állománynövekedési jogcímek
Beszerzés (számla, vételi jegy)
T 161. Befejezetlen beruházások
K 455. Beruházási szállítók
T 466. Előzetesen felszámított áfa
K 455. Beruházási szállítók
Saját előállítás (nyilvántartási lap, beruházás karton)
T 161. Befejezetlen beruházások
K 582. Saját előállításű eszközök aktivált értéke
Alapításkor, jegyzett tőke emelésekor apportként átvétel
T 161. Befejezetlen beruházások
K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség
Térítés nélküli átvétel, továbbá ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszköz (jegyzőkönyv)
T 161. Befejezetlen beruházások
K 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevétel
T 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevétel
K 483. Halasztott bevételek
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)
T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
K 966. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
Értékhelyesbítés (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)
T 127-157. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
K 417. Értékelési tartalék
Állománycsökkenési jogcímek
Terv szerinti értékcsökkenés (csak értékbeni változás - analitika)
T 571. Értékcsökkenési leírás
K 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
Terven felüli értékcsökkenés (csak értékbeni változás - kalkuláció)
T 866. Terven felüli értékcsökkenés
K 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
Értékesítés (számla)
T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 861. Értékesített tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
K 12-15. Tárgyi eszközök
Hiány, selejtezés, megsemmisülés (jegyzőkönyv)
T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 866. Terven felüli értékcsökkenés
K 12-15. Tárgyi eszközök
Alapításkor, jegyzett tőke emelésekor apportként átadás (társasági szerződés)
T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke
K 12-15. Tárgyi eszközök
Térítés nélküli átadás (jegyzőkönyv, szerződés)
T 129-159. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 128-158. Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
K 12-15. Tárgyi eszközök
T 889. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli ráfordítás
K 12-15. Tárgyi eszközök
Értékhelyesbítés csökkentése (kalkuláció)
T 417. Értékelési tartalék
K 127-157. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Az ellenőrzések fajtái, az ellenőrzések csoportosítása
Az ellenőrzés a vizsgálandó jelenségekhez, folyamatokhoz való viszonyától, tartalmától, bonyolultságától függően sokféle lehet.
Az ellenőrzéseket különböző ismérvek szerint csoportosíthatjuk:
- követelményrendszer
- megbízó
- ellenőrzés nagyságrendje
- ellenőrzés ideje, időpontja
- ellenőrzések gyakorisága
- ellenőrzés részletessége
Többféle követelményrendszer érvényesülését vizsgálhatjuk:
- Szabályszerűségi ellenőrzés
Annak megállapítására szolgál, hogy a vizsgált szervezet vagy szervezeti egység működése, tevékenysége megfelelően szabályozott-e, illetve, hogy a vonatkozó szabályozás érvényre jut-e - Teljesítményellenőrzés
Teljesítményelvárásokat vizsgál: a szervezet által ellátott tevékenységek, programok behatárolt részén a működés, illetve a források felhasználásának gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét.
Gazdaságosság: egy adott tevékenység megfelelő színvonalon való ellátása mellett felhasznált erőforrások költségének minimalizálása
Hatékonyság: egy adott tevékenység eredményei és az eredmény elérése érdekében felhasznált források közötti kapcsolat
Eredményesség: egy tevékenység tervezett és tényleges eredményének viszonya, azaz a tevékenység céljai megvalósításának mértéke
Attól függően, hogy ki a megbízó, illetve kinek a részére végzik az ellenőrzést megkülönböztetünk:
- Belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervvel áll munk- vagy megbízásos viszonyban. Az ellenőrzést a vizsgált szerv megbízásából és részére végzi.
- Külső ellenőrzést valamely külső szerv megbízásából és részére végzik. Az ellenőrzést végző személyek, szervezetek az ellenőrzött szervezettől függetlenek.
Az ellenőrzés nagyságrendje szempontjából lehet:
- Átfogó vizsgálat: egy szervezetre, egy komplett szervezeti egységre vagy tevékenység egészére irányuló ellenőrzés, mely keretében sor kerül a legfontosabb feladatok egymással összefüggő vizsgálatára. Ezeket az ellenőrzéseket képzett szakemberek végzik. Komplex képet nyújtanak a vizsgált szervezetről.
- Témavizsgálat: egy időben több szervezetnél vagy szervezeti egységnél végrehajtott azonos tartalmú ellenőrzés, mely valamely előtérbe kerülő fontos tényhelyzetre irányul. Célja, hogy a vizsgált témában általánosítható következetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.
- Célellenőrzés: valamely körülhatárolt eseti kérdésre, egy-egy feladatra vagy részterületre irányuló ellenőrzés, amelyet általában egy szervezeti egységnél kell lefolytatni.
Az ellenőrzés időpontja szerint beszélhetünk:
- Előzetes ellenőrzés: megelőzi a vizsgálandó esemény bekövetkezését, a rendelkezések kiadását vagy működését. Gazdasági, műszaki vagy más esemény végrehajtását megelőzően hajtják végre
- Egyidejű ellenőrzés: menet közbeni ellenőrzés. Célja feltárni a végrehajtásban tapasztalható akadályokat, eltéréseket, hogy megfelelő időben intézkedni lehessen az akadályok megszüntetéséről.
- Utólagos ellenőrzés: a gazdasági, műszaki cselekmény, művelet, illetve tevékenység bekövetkezése után végzik. Az ellenőrzések döntő többsége az utólagos ellenőrzések közé tartozik.
Az ellenőrzés gyakorisága szerint lehet:
- Folyamatos: lényege, hogy az ellenőrzés folyamatosan, megszakítás nélkül követi az ellenőrzött tevékenységet
- Ismétlődő: a rendszeres ismétlődés jellemzi; a visszatérő, feladatok, tevékenységek vizsgálatát jelenti
- Esetenkénti: a szükségszerűen meghatározott ügyben felmerülő ellenőrzés
A vizsgálat részletességét tekintve lehet:
- Teljeskörű: minden esemény, tárgy, művelet vizsgálandó. Időigényes, ezért fontos ügyleteknél kivételesen alkamazzák. Rendszerint mintavételes vagy próbaszerű ellenőrzést végeznek.
- Mintavételes: valamilyen elv alapján kivesznek az ellenőrizendő sokaságból egy kisebb mennyiséget, részsokaságot és azt tételesen megvizsgálják.
- Próbaszerű: a sokaság egy-egy elemét emelik ki, és azt vizsgálják meg. Ügyelni kell arra, hogy az ellenőrzésbe bevont jelenségek, termékek stb. alapján a vizsgálat eredménye általánosítható legyen, vagyis tükrözze a valóságot
A tárgyi eszközökkel való gazdálkodás üzemgazdasági szerepe
A tárgyi eszközök alkotják a vállalkozások legfontosabb vagyoni bázisát. A tárgyi eszközök éveken át, több termelési folyamaton keresztül működnek.
A tágyi eszközök főbb csoportjai a következők:
- Ingatlanok közé tartozik a termőföld, a telek, az erdő, az építmények, az épületek, a használatukhoz szükséges felszerelések
- Műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolják a számítástechnikai eszközöket, de a szállítóeszközöket is.
- A beruházások csoportjába azok a fejlesztések tartoznak, melyek ingatlanok, gépek, berendezések létrehozásával, illetve vásárlásával kapcsolatosak, de még nem helyezték üzembe őket.
A tárgyi eszközök közül az ingatlanok, gépek, berendezések a vállalatok fontos erőforrásai, amelyek meghatározzák a termelési folyamat műszaki-technikai színvonalát, a termék minőségét, a munkaerő termelékenységét.
A tágyi eszközök a vállalkozás részéről jelentős tőkebefektetéseket igényelnek. Ezek bővétése, cseréje, a velük való gazdálkodás jelentős műszaki-gazdasági előkészítést, az eszközök folyamatos nyilávntartását teszi szükségesség, megvalósulási, átfutási idejük rendszerint hosszú.
A tárgyieszköz-fejlesztési stratégiát egyfelől azért tekintjük az innováció részének, mert egyenes folytatását jelenti az innovációs láncnak, a termék- és technológiafejlesztésnek. Másfelől e stratégia fontos tulajdonsága, hogy nehéz elválasztani a vállalat egészének stratégiájától, mivel a terméktechnológiai stratégiai döntés születik a szükséges tárgyieszköz-fejlesztésekről is.
A termelési kapacitás fogalma, meghatározásának módszere
A vállalat teljesítőképességét elsősorban a tárgyi eszközök, de ezen belül is a gépek, berendezések kapacitása határozza meg. A termelési kapacitás a termelőberendezések teljesítőképességének olyan határértéke, mely korszerű termelésszervezés és gazdaságos működtetés mellett érhető el. A kapacitás mértékét általában az a termékmennyiség fejezi ki, melyet a termelőberendezéseken egy év alatt elő lehet állítani.
Befolyásoló tényezők:
- termelőberendezések száma
- kapacitás norma
- a termelőberendezések időalapja (üzemidő)
A kapacitásnorma kifejezhető teljesítménynorma vagy időnorma formájában. Teljesítménynorma azt mutatja meg, hogy egységnyi idő alatt a termelő berendezésen mennyi termék állítható elő, az időnorma pedig azt, hogy mennyi idő szükséges valamely termék előállításához egy adott termelőberendezésen.
Kapacitás kiszámítása: K = (Gsz * H) / N, ahol
K = termelési kapacitás termékmennyiségben
Gsz = termelőberendezések száma
H = termelőberendezés időalapja
Ni = kapacitás időnorma (pl. idő/db)
Beruházások
A beruházás olyan műszaki-gazdasági tevékenység, mely tárgyi eszközök létesítésére, a tárgyieszköz-állomány bővítésére irányul.
A beruházási folyamatban ellátandó tevékenységek az előkészítés megkezdésétől a létesítmény teljes üzembe helyezéséig tartanak.
Az előkészítés és a megvalósítás konkrét tartalma, tevékenységei jelentős mértékben függnek a beruházás céljától, nagyságától, sajátosságaitól.
A vállalkozás életében egyre többször fordul elő, hogy a napi rutinfeladatokon kívül egyedi feladatokat kell megoldani. Gondoljunk csak a ma már nélkülözhetetlen tendereztetésre, közbeszerzési pályázatokra stb. Ilyen egyedi feladatnak tekinthető pl. az új termék kifejlesztése, a technológiai újítás vagy az új telephely létesítése (beruházás). Az ilyen természetű, egyre szaporodó kihívásokra adható egyik lehetséges válasz a vállalkozások részéről az egyedi feladatok projekteken keresztül történő megvalósítása.
A projekt egyedi feladat megvalósítására létrehozott csoport, mely elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló költségvetése van, tagjai különböző szervzetekből jöhetnek.
Az üzemfenntartás funkciója, alapvető formái
Az üzemfenntartás rendeltetése a vállalatnál a tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása. Az üzemfenntartás a tárgyi eszközök működőképességén keresztül gondoskodik a termelés fenntartásáról
- rendszeres ellenőrzés,
- karbantartás, javítás, felújítás,
- pótlólagos korszerűsítések útján.
A rendszeres ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy a gépek, berendezések, épületek állaga az üzemfenntartás tervezése érdekében nyilvántartható legyen.
Karbantartás, javítás, felújítás tevékenységei kétféle módon valósulhatnak meg:
Hibajavító karbantartás keretében megvárják a meghibásodást, majd ezt követően végzik el a szükséges munkálatokat.
A megelőző karbantartás a megválasztott időpontok függvényében többféle is lehet:
- felülvizsgálat utáni
- naptári időszakonként végzett
- használati idő szerinti
- műszaki paraméterek alapján végzett
- tervszerű megelőző (TMK)
A javítás célja a tárgyi eszköz minőségének lehető legteljesebb visszaállítása. A javítás a hiba mértékétől függően lehet: kis, közepes és nagyjavítás.
A felújítás során a gép átfogó, általános javítása, generáljavítása valósul meg. Valamennyi gépi berendezés új állapota és első általános javítása (felújítása), illetve két általános javítása közti időt karbantartási (felújítási) ciklusnak nevezzük.