Kötelezettségek fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban
Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vafgyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.
A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
Megjelenése a beszámolóban
A. Hátrasorolt kötelezettségek
- Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
B. Hosszú lejáratú kötelezettségek
- Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
- Átváltoztatható kötvények
- Tartozások kötvénykibocsátásból
- Beruházási és fejlesztési hitelek
- Egyéb hosszú lejáratú hitelek
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
C. Rövid lejáratú kötelezettségek
- Rövid lejáratú kölcsönök
- Rövid lejáratú hitelek
- Vevőktől kapott előlegek
- Kötelezettségek áruszállításből és szolgáltatásból (szállítók)
- Váltótartozások
- Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Kötelezettségek fogalma
Hátrasorolt kötelezettségek
Hátrasorolt kötelezettség minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe.
A kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni.
A kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeli eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú. A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
Értékelése: szerződéssel dokumentált könyv szerinti értéken.
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettség a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség, az alapítókkal szembeni kötelezettség, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettség.
Rövid lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is.
Hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek bizonylatai, analitikája
Mivel ezek nagyon hosszú lejáratúak (akár 20-25 év), analitikus nyilvántartásuk nagyon fontos.
A hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségekről külön-külön fajtánként kell nyilvántartást vezetni.
Nyilvántartásának formája kötetlen, de tartalmaznia kell
- a felvétel vagy kibocsátás időpontja
- a pénzintézet, illetve a kötvény tulajdonosok neve
- felvett vagy kibocsátott összeg
- törlesztések időpontja és összege
- tényleges törlesztések
Bizonylatai
- hitelkérelem
- hitelbírálat
- bankkivonat
A gazdasági események elszámolása
Hosszú lejáratú kötelezettségek állománynövekedései
- Kölcsönfelvétel (szerződés, bankszámlakivonat)
T 384. Elszámolási betétszámla
K 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsön - Kötvénykibocsátás (bankszámlakivonat, pénzintézeti szerződés)
T 384. Elszámolási betétszámla
K 443. Tartozások kötvénykibocsátásból - Beruházási hitelfelvétel (hitelszerződés, folyósítási értesítés)
T 455. Beruházási szállító
K 444. Beruházási és fejlesztési hitelek - Pénzügyi lízing (lízingszerződés)
T 455. Beruházási szállító
K 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettségek állománycsökkenései
- Kölcsöntörlesztés (bankszámlakivonat)
T 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsön
K 384. Elszámolási betétszámla - Hiteltörlesztés (hitelszámla-kivonat, jóváírási értesítés)
T 444. Beruházási és fejlesztési hitelek
K 389. Átvezetési számla - Éven belül esedékes törlesztőrészlet átsorolása (analitika)
T 451. Rövid lejáratú kölcsönök
K 441. Hosszú lejáratra kapott kölcsön
Aktív bankműveletek
A bank pénzkihelyezése a forgalomba, jövedelemszerzés céljából (ügyfelekkel szembeni követelés).
Fajtái
- hitelnyújtás: pénzeszközök, áruk és szolgáltatások átengedése meghatározott időtartamra, kamatfizetés ellenében és visszafizetési követelés mellett
- betételhelyezés: lehet jegybanknál vagy más bankoknál
- követelést megtestesítő értékpapírok vásárlása: kötvény, állampapír
- követelés megvásárlása
- váltó leszámitolás: a váltót a váltó tulajdonosa a lejárati határidő előtt eladja a banknak, ezért a bank leszámitolási kamatot számít fel
- faktorálás: az áruvásárlásból és szolgáltatásnyújtásból származó rövid lejáratú követelések megvásárlása
- forfetírozás: a közép és hosszú lejáratú követelések megvásárlása
- bankgarancia nyújtása, kezességvállalás
- bankgarancia nyújtása: olyan kötelezettség vállalás, amely szerződésen alapul, feltétel nélküli, visszavonhatatlan
- kezességvállalás: a biztosítékok egyik formája, amely kezességi szerződés alapján, járulékos kötelezettségvállalást jelent
- lízing: bérleti, hitelezési és kereskedelmi tevékenység egy időben történő megjelenése
- befektetések: tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok vásárlása
- bankközi hitelkihelyezés: más banknak, általában rövid lejáratú hitel nyújtása
- nemzetközi közvetlen hitelkihelyezés
- kettős deviza adásvétel
- bankhitel
- konzorciális hitel: több bank együttesen nyújt hitelt
- szindikált hitel
- klub hitel: előre meghatározott csoport nyújt hitelt
- tőkekivonás
A pénzügyi intézmények és főbb ellenőrzési feladataik, a tulajdonosi ellenőrzés
A hazai bankrendszer kétszintű, így az ellenőrzések is egymástól elkülönítetten jelennek meg az egyes szinteken.
A Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatai
Elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, alapvető feladatainak körében elősegíti a hitelintézetek prudenciális (ügyfelek érdekeit képviselő) felügyeletének megvalósítását.
A Bank mint az ország jegybankja a feladataihoz kapcsolódóan többrétű ellenőrzési tevékenységet lát el:
- a hatáskörébe tartozó, pénzkibocsátó tevékenysége kapcsán a Bank ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatokat
- vizsgálja a törvények által a hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, továbbá a jegybankelnök rendeleteinek megtartását. A jegybanki ellenőrzés keretében a MNB jogosult helyszíni ellenrőzésre, továbbá adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Jogszabálysértés, illetve a jegybanki előírások megsértésének megállapítása esetén a MNB köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. Az érintett szerv pedig köteles a megkeresés tárgyát képező ügyet érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatni.
A Bank feladatainak ellátása során együttműködik a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyeletével, melynek keretében a két szervezet adatokat és információkat egymás rendelkezésére bocsátja. A MNB elnöke az Országgyűlés előtt évente beszámol az intézmény tevékenységéről és monetáris politikájáról, de köteles az Országgyűlés eseti tájékoztatási igényének is eleget tenni.
A hitelintézetek ellenőrzései
A piacgazdaságban a hitelintézetek a fizetési forgalom lebonyolítása mellett hitelnyújtással, befektetési és értékpapírügyletekkel, továbbá letéti, deviza-, nemesfém ügyletekkel stb. is üzletszerűen foglalkoznak.
Az üzleti pénzintézeteknek feladata a pénzforgalommal és főként a hitelezéssel összefüggő ellenőrzés.
A hitelintézet (bank)
- mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra és az elszámolási forgalomra vonatkozó előírások megtartását, figyelemmel kíséri a bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek alakulását, továbbá ellátja a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglaltakat
- mint hitelező ellenőrzi az ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét és a hitel rendeltetésszerű felhasználását. A hitelintézet elsősorban a rendelkezésre álló adatok és információk alapján végzi az ellenőrzést, de helyszíni ellenőrzést is végez. A hitelintézetek ellenőrzési feladataikat a hitelkérelem benyújtásától kezdve, a hitelszerződés lejártáig látják el.
A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése
A következőkben a jogi személyiségű gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzésével ismerkedünk meg. A tulajdonosi ellenőrzést e társasági formák esetében a gazdasági társaság legfőbb szerve , a felügyelőbizottság, az auditbizottság és a választott könyvvizsgáló végzi.
A gazdasági társaság legfőbb szerve
A tulajdonosok jogaikat és kötelezettségeiket a társaság legfőbb szervének ülésein gyakorolhatják. A legfőbb szerv ülésein a tulajdonosok határozat formájában fejezik ki döntéseiket a hatáskörükbe utalt, illetve a társasági szerződésben rögzített ügyekben. A társaság legfőbb szervének fő funkciója, hogy döntéseket hozzon és beszámoltasson a tulajdonnal, a jövedelmezőséggel, a hosszabb távú stratégiai ügyekkel összefüggő alapvető kérdésekkel kapcsolatban.
A tulajdonosok azonban legtöbbször nem maguk irányítják a társaságot, hanem ezzel a feladattal a társaság ügyvezető szervét bízzák meg. Az ügyvezetés legtöbbször egy testület, mely vezető tisztségviselőkből áll, s elnevezése a társasági formától függ: kft-nél ügyvezetők, rt-nél igazgatóság, vezérigazgató vagy igazgatótanács, egyesülésnél igazgató vagy igazgatóság található.
Bár a tulajdonosok szabadon beszámoltathatják a megbízott ügyvezetőket, mindinkább előtérbe kerül a választott szervezetek révén végzett tulajdonosi ellenőrzés. Ennek szervezetei a felügyelőbizottság, az auditbizottság és a választott könyvvizsgáló. Tekintettel arra, hogy ezek a testületek a tulajdonosok érdekeit védik, megválasztásuk is a legfőbb szerv kizárólagos feladatát képezik.
A felügyelőbizottság
A felügyelőbizottság egy testület, mely a legfőbb szerv részére ellenőrzi az ügyvezetés tevékenységét. Létrehozásáról a társaság tulajdonosai döntenek. A felügyelőbizottság tagjait általában a legfőbb szerv választja.
A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. A felügyelőbizottság ellenőrzi a gazdasági társaság ügyvezetésének a tevékenységét. A tulajdonosok érdekeit szolgálja, hogy a számviteli beszámolót írásban köteles véleményezni, továbbá, hogy rendkívüli közgyűlés összehívását köteles kezdeményezni, ha úgy látja, hogy az igazgatóság tevékenysége jogszabálya, a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy sérti a társaság, illetve a részvényesek érdekeit.
A testület azon túl, hogy a vezető tisztségviselőktől, vezető állású dolgozóitól felvilágosítást kérhet, és a társaság könyveit, iratait megvizsgálhatja, munkájához szakértőt is igénybe vehet. A testület tagjait e minőségében a gazdasági társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatják.
Az auditbizottság
Nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében kötelező létrehozásuk, az igazgatótanács vagy a felügyelőbizottság független tagjaiból. Az auditbizottság intézményére legfőképpen a pénzügyi, számviteli jelentések tisztasága feletti felügyelet biztosítása miatt van szükség. Így ellenőrzési feladatai a számviteli törvény szerinti beszámoló véleményezésére, a választott könyvvizsgáló függetlenségének, valamint a társaság pénzügyi beszámolási rendszerének felügyeletére is kiterjednek.
A választott könyvvizsgáló
A tulajdonosi ellenőrzés szempontjából alapvetően a könyvvizsgálói tevékenység azon típusa bír jelentőséggel, amelynek célja megállapítani, hogy a gazdasági társaság számviteli beszámolója a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, továbbá, hogy az megbízható és valós képet nyújt-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
A hitel fogalma, csoportosítása, a hitelezési eljárás
Pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások határozott időszakra történő átengedése, visszafizetési, illetve visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, kamat ellenében.
Csoportosítása
Lejárat szerint
- rövid lejáratú
- közép lejáratú
- hosszú lejáratú
Tárgya szerint
- forgó eszköz hitel
- beruházási hitel
Fedezete szerint
- fedezet nélküli (bianko) hitel
- fedezettel bíró hitel
Visszafizetés forrása szerint
- árbevétel
- jövedelem
- egyéb
Hitelezési tartalma szerint
- üzleti feltételek alapján nyújtott hitel
- kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel
Hitelszerződés tartalma szerint
1. Pénzhitel
- személyi hitelek
- bianko hitel
- kis hitelek
- szezonális hitelek
- üzemvitel hitelek
- kezes hitel
- váltó leszámitolási hitel
- bianko hitel
- reálhitelek
- lombard hitel
- kézi zálog hitel
- cessziós hitel
- jelzálog hitel
2. Kötelezettség vállalási hitel
- okmányos meghitelezés (akkreditív nyitása)
- kauciós hitel: a bank kezességet vállal a hitelre (egyszerú kezesség, ha az adóson nem lehet, akkor rögtön hozzá fordulnak)
- elfogadvány hitel: a bank engedélyezi a váltó kiállítójának, hogy a váltó ellenében meghatározott összegig kifizeti az ügyfél számláját
- rembours hitel (okmányos elfogadvány hitel): az okmányos meghitelezés és az elfogadvány hitel ötvözése (az akkreditív nyitása azzal a feltétellel történik, hogy meghatározott összegig az ügyfél váltóit elfogadja)
Hitelfelvevők köre szerint
-
vállalati hitel
- nyitott hitelkerettel nyújtott hitel
- rulirozó hitel
- forgó tőke hitel: forgó eszköz finanszírozásra szolgál
- hosszú lejáratú hitel: nagyobb beruházásoknál
- áthidalási hitel: valamilyen eszközszükséglet kielégítésére
-
fogyasztói hitel
- részletfizetéses hitel
- rulirozó hitel
- hitelkártyához kapcsolódó hitel
-
jelzálog hitel
- hosszú lejáratú hitelek: építési hitelek, bankoknak nyújtott hitelek
Pénztömeg nagyságára gyakorolt hatás szerint
- jegybanki hitel
- kereskedelmi banki hitel
- bankközi hitel
Hitelezés feltételei
- saját forrás aránya
- kamatláb
- lejárati idő
- lebonyolítási hitel
- kamatfizetési kötelezettség
- költségfizetési kötelezettség
- hitelbírálati díj
- szerződéskötési díj
- szerződésmódosítási díj
- kezelési költség
- rendelkezésre tartási jutalék
- késedelmi kamat
- biztosítékok
Hitelezés alapelvei
- céljelleg: mindig meghatározott célra adható hitel
- hitelképesség: a bank, a hitel nyújtásakor mérlegeli a vállalkozás fizetőképességét (nem egyenlo a fizetőkézséggel)
- fedezeti elv követelmény: legalább két visszafizetési forrás álljon rendelkezésre
- saját forrás kiegészítésének elve: a vállalkozásnak hitelfelvételkor saját forrással kell rendelkeznie és eloször azt kell felhasználnia
- lejárati elv: minden hitelt meghatározott időtartamra nyújt a bank
- kamatfizetési elv: a hitelek után meghatározott mértékű kamatot kell fizetni
Hitelképesség követelményei
- a vállalkozás jövedelmezően gazdálkodjon
- folyamatosan termeljen
- rendszeresen értékesítsen
- fizetési kötelezettségeit teljesítse
Hitelezési eljárás
Tartalmazza
- a bankügylet szabályzata (általánosan)
- a hitelszerződés tervezet (konkrétan)
Folyamata: kérelem benyújtása ----- eljárás ------ utolsó részlet visszafizetése
Szakaszai
- kapcsolatfelvétel a bankkal
- a hitelezési normatív feltételek megismerése
- a hitelkérelem benyújtása
- hitelbírálat
- hitel engedélyezése
- szerzódés megkötése
- hitel folyósítása
- hitellel kapcsolatos ellenőrzés
- kölcsön visszafizetése
A hitelkérelem benyújtása
Mindig írásban
- formanyomtatványon
- kötetlen formában
Tartalma
- kérelmező adatai
- hitelcél-indoklás
- összeg
- lejárati idő
- törlesztés gyakorisága
- biztosítékok
- kérelmező vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete
- egyéb adatok
- saját forrás
- dátum, aláírás, pecsét
- melléklet
Kérhető
- azonnali hitel felvételre
- hitelkeretként
Htelbírálat
1. Előkészítés
- formai ellenőrzés
- tartalmi ellenőrzés
2. Informáciszerzés forrásai
- ügyfél
- bank
- más gazdálkodó szerv (külső forrás)
- egyéb állami intézmény (külső forrás)
3. Adós minősítés
Cél: az adós kockázatainak felmérése, a hitelképesség megállapítása
Részei
- az objektív értékelés: különböző pénzügyi mutatók számítása (pl. tőkeellátottság, adósságszolgálati mutató)
- szubjektív értékelés
Folyamat lépései
- előszúrés
- alapminősítés
- tényleges hitelképesség vizsgálata
- végső minősítés
- fedezet értékelés
4. Kockázat mérséklés
Hitelkeret: meghatározzák, hogy max. mekkora összegű hitel nyújtható
- országos hitelkeret
- ágazati hitelkeret
- ügyfeli hitelkeret
Hitelfedezet
- közvetlen hitelfedezet
- közvetett hitelfedezet
5. Hitel biztosításának adottságai a bank részéről
6. Döntésre történő előterjesztés
A hitel engedélyezése
- a cenzúra bizottság dönt, a döntési határidő 5 nap
- a döntés határozatba foglalása
A szerződés megkötése
- a bank szerződési ajánlatot tesz (írásban)
- kérelemmel megegyező
- kérelemtől eltérő (egyeztetés)
- szerződés tényleges megkötése
- szerződés tartalma
- szerződő felek adatai
- hitelnyújtás feltétele: hitelösszeg, kamatláb, futamidő, törlesztés, biztosítékok
- szerződés jogi előírása: szerződő felek jogai, kötelezettségei, jogszabályra történő hivatkozás
- igazoló rész (dátum, aláírás, pecsét)
- szerződések fajtái
- hitelszerződés (keretszerződés)
- kölcsönszerződés
Hitel folyósítása
Módjai
- készpénzben
- pénzforgalmi számlán történő jóváírás
- hitellevél kiadása
- hitel közvetlenül a tartozás kiegyenlítésére történő átutalása
Hitelkamat és jutalékok felszámítása
- jutalék, biztosítási díj (beleszámít a hitelköltségbe)
- kezelési költség
- hitelkamat
- prolongálási költség
- késedelmi kamat
A prolongálási költség és késedelmi kamat nem számít bele a hitelköltségbe, csak meghatározott esetekben alkalmazzák.
Hitellel kapcsolatos ellenőrzések
Tartalma
- hitel felhasználásának ellenőrzése
- kölcsön gondozása
Feladatai
- a cél megvalósításának ellenőrzése
- kockázat menedzselés
- fedezet ellenőrzése
- fedezet alapja szerint
- minőségi osztályozás szerint: elsődleges vagy másodlagos
- hitelgondozás (hitelmonitoring) feladatai
- kölcsön rendeltetésszerű használatának folyamatos követése
- az adós pénzügyi helyzetének folyamatos fegyelemmel kísérése
- jogi biztosítékok meglétének meghatározott rendszerességgel történő vizsgálata
- hiteltörlesztés és kamatfizetés rendszerességének ellenőrzése
- fedezet ellenőrzése
- kockázatviselés
- tartalékképzés
- általános tartalékképzés
- kockázati tartalékképzés
- hitel minősítés
- problémamentes (késedelem 3 és 30 nap közötti)
- külön figyelendő (31 és 60 nap közötti késedelem)
- átlag feletti (61 és 90 nap közötti)
- kétes (91 és 180 nap közötti)
- rossz (180 nap feletti késedelmet jelent)
- tartalékképzés
Ellenőzés módszerei
- okmányok alapján
- helyszíni ellenőrzés
Negatív tapasztalatok esetén a szerződés felmondása és a hitel azonnali visszafizetése.
Az ellenőrzést végző személy a hitelügyi előadó.
Hitel visszafizetése
Módjai
- készpénzben
- átutalással
Gyakorisága
- havonta
- negyedévente
- félévente
- évente
Formái
- szerződésben előírtak szerint
- előtörlesztési lehetőség
- prolongálási lehetőség
Hiteladminisztráció
- ügyiratkezelés
- számítógépes nyilvántartás
- hitel folyósításának teljesítése
- hitellejáratok érvényesítése
- hitellel kapcsolatos költségek elszámolása az ügyfél felé
- információ szolgáltatás
A logisztika fogalma, a logisztikai tevékenység részei. A logisztikai szolgáltatás színvonalát befolyásoló tényezők köre, azok tartalma
Alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó informáicók származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósulási folyamata a vevői elvárásoknak való megfelelés szándékával.
Lényege
- megfelelő termék
- megfelelő minőségben
- megfelelő állapotban
- megfelelő helyen
- megfelelő időben
- megfelelő felhasználónál
- megfelelő költségen
A logisztikai rendszer részei
- beszerzési logisztika: a vállalat számára szükséges anyagok, alkatrészek, stb. külső forrásokból történő biztosítása, vagyis a folyó termelés anyagi inputjainak beszerzése
- termelési logisztika: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatokat oldja meg
- értékesítési logisztika: a vevői igények kielégítésének technikai lebonyolítása
A logisztika stratégiai kérdései
-
- szállító kiválasztási elveinek meghatározása
- szállítókkal szembeni igények megfogalmazása (szállítások gyakorisága, minősége és a kísérő szolgáltatások terén)
- "venni vagy termelni?"
- "egy vagy több szállítóval tartson kapcsolatot?"
- rendelkezésre gyártás vagy készletre gyártás?
- készletezési pontok (raktárak) száma, helye és a közöttük működő szállítások rendszerének meghatározása
- piacorientált raktárhálózatot választ-e (a jelentősebb felvevőpiacok közelében elhelyezett raktárak)
- termelőorientált raktárhálózatot választ-e (gyártó közelébe telepített raktárak)
- kombinált raktárhálózat elhelyezése szorosan összefügg az alkalmazott szállítási módokkal (vasúti, légi, közúti, vízi, csővezetékes)
- készletekbe befektetett tőkeállomány nagysága (se több, se kevesebb)
- készletszint növelési lehetőségei
- rugalmas működés feltételének biztosítása
- készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások minimalizálása
1. beszerzéssel kapcsolatos stratégia
2. értékesítéssel és a fizikai elosztással kapcsolatos stratégia
3. készletgazdálkodással kapcsolatos stratégia
Anyagi folyamatok lebonyolításának részei
1. szállítás
-
területei
- termékeknél a szállítóktól a vállalathoz való eljuttatása
- termékeknek a vevőkhöz való eljuttatása
-
kérdései
- technikai lebonyolítás módja
- az alkalmazott szállítóeszközök esetleges kombinációi
- döntés a szállítást végző szervezetről
- sok raktár = magas készletezési költségek, alacsonyabb szállítási költségek
- kevés raktár = alacsonyabb készletezési költség, magasabb szállítási költség
2. anyagmozgatás
-
elemei
- a vállalat telephelyei közötti anyagmozgatás
- üzemek közötti anyagmozgatás
- üzemen belüli anyagmozgatás
- raktári anyagmozgatás (átrendezés, betárolás, tárolás
-
jellemzői
- magas szinten gépesített = jelentős költségigény, magas színvonalú teljesítmény (gyorsaság, pontosság, áruvédelem)
3. tárolás
raktárban történik
-
formái
- fixhelyes: az egyes készletfajtákat mindig egy meghatározott helyen tárolják
- szabadhelyes: mindent a legközelebbi szabad helyre raknak, nyilvántartják, hogy mit hova helyeztek el
Készletfogalmak
Biztonsági készlet: olyan készletmennyiség, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet.
Folyókészlet: két utánpótlási időpont között biztosítja az anyagellátást
Átlagkészlet: a biztonsági és a folyókészlet felének az összege
Maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege
Jelzőkészlet: a készletek olyan szintje, amelynek az elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. Kiszámítása: utánpótlási idő * napi felhasználás + biztonsági készlet
Készletnormák:
- időnorma: tükrözi, hogy a megállapított készlet hány napi felhasználás fedezéséhez elegendő
- mennyiségi norma: a készletmennyiség természetes mértékegységben
- értékbeni normák: azt jelzik, hogy a készletekben milyen pénzösszeg köthető le
Anyagnormák:
- anyag felhasználási
- anyag kihozatali
- beszerzési = bruttó + szállítási és tárolási veszteségek
Anyagnormák megállapíthatók
- becsléssel
- műszaki-gazdasági számításokkal
- statisztikai módszerrel
Vállalati készletgazdálkodás
A készletgazdálkodás hatásai a vállalat működésére
- készletezés a marketing területén a fogyasztó orientált marketing megvalósításának fontos feltétele
- a termelési folyamatok inputjai és outputjai készletekkel vannak összefüggésben. Továbbá a termelési folyamatokban, valamint a termelési folyamat egyes fázisai között is készletek találhatók
- a készletezésnek fontos pü-i összefüggései vannak. A készletezési tevékenység egyfelől a vállalati pénzeszközök egyik befektetési területe, másfelől a folyamatos ráfordítások lényeges csatornája
A készletgazdálkodás legfontosabb kérdései
- milyen termékekből tartsunk készletet?
- a vállalat által kívánatos készletezési tekintet igény-kielégítést mekkora készlettel lehet megvalósítani?
- a kívánatosnak tekintet készletezési szintet milyen döntési-szabályozási folyamatokkal lehet hatékonyan megoldani?
- a vállalat készletgazdálkodása milyen tőkebefektetéssel és folyamatos ktg-kel jár, és az ehhez szükséges pü-i források hogyan biztosíthatók?
A "mikor rendeljünk" kérdésre két alapvető válasz adható
- előre rögzített időközönként adjuk fel a rendeléseket
- a rendelés időpontjáról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen meghatározott szint alá csökken
A "mennyit rendeljünk" kérdésre két alapvető válasz adható
- előre rögzített a rendelési tétel nagysága
- olyan mennyiséget kell mindig rendelni, hogy beérkezés után a készlet egy előre meghatáro- zott szintet érjen el
A készletgazdálkodási modellek alapváltozatai
- fűrészfog-modell: a rendelési időköz és a rendelt mennyiség is állandó
- ciklikus modell: a rendelési időköz állandó, a beérkező rendelés pedig a készletet egy meghatározott szintre tölti fel
- készletrendelés fix: mindig akkor rendelünk, amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken, rendelési mennyiség állandó
- szint-készlet: a készletek bizonyos szintre történő csökkenés esetén azokat egy meghatározott szintre tölti fel
A készletgazdálkodás módszere (MRP)
Célja
- a készletszint szabályozása a készletek beérkezésének megfelelő ütemezése útján
- a készletgazdálkodás hatékonyságának javítása a készletszint szabályozása révén
Egységes rendszerként kezeli a beszerzés, készletezés, termelés folyamatait. A végtermék iránti keresletből indul ki. Vizsgálja a visszacsatolást.