Az adórendszer kialakulása, fejlődése
Az emberiség korán felismerte, hogy az emberi szükségletek bizonyos köre közösségi szervezeti formában racionálisabban elégíthető ki. A közösségi célok finanszírozására vezették be az adókat.
Először az egyetlen adónemmel pl. adott időszakban a gazdagságot jellemző vagyontárgy adóztatásával (házadó, földadó) kísérleteztek, majd folyamatosan tértek át a több adónem együttes alkalmazására (kevésbé érezhető adóteher) ->kialakult az adórendszer.
Adórendszer
- Föderatív államszerkezetben: szövetségi adók, tagállami adók, helyi adók
- Unitárius államszerkezetben: központi adók, helyi adók
Az adó megítélése térben és időben igen szélsőségesen alakult.
(Az alábbiakban néhány - önkényesen kiemelt - gondolkodó "adófilozófiájával" ismerkedhetünk meg.)
- Heller F.: Az adó az állam fogalmából közvetlenül folyó szolgáltatás (védelem, rend stb.) ellenértéke
- Sismondi: A polgároknak az adót megtérítésnek kell tekinteni a védelemért, amiben az állam személyüket és vagyonukat részesíti (ellenszolgáltatás elmélet).
- Montesquieu: A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezhessék (élvezet elmélet).
- Samuelson, Nordhaus: Haszon arányában és a fizetőképesség szerint kell adóztatni.
- Novalis: Az embernek úgy kell adót fizetnie az államnak, ahogy szerelmének küld egy csokor virágot.
- Jean-Baptiste Colbert: Adót szedni annyi, mint a lehető legkevesebb gágogás árán minél jobban megkopasztani egy libát.
A mai magyar adórendszer kialakulása
- 1848-ig alapvetően a Szent István által bevezetett adórendszer élt tovább.
- Az állam jövedelme = király jövedelme = földbirtok + bánya + pénzváltás + só + hűbéradó + útvám stb.
- 44 vármegye: a megyei jövedelem 2/3-a a királyé, 1/3-a az ispáné.
- Egyházi adó: 1/10. Az adófizető jellemzően terményben, természetben (robot) egyenlíti ki, később pénzben is (Árpádházi-királytól).
- Jellemző adónemek: földesúri járulék, harmincad, kapuadó, taxa, kilenced, 1Ft-os adó, import adó. 1848 előtt a legfontosabb adó: - házadó (megosztott - központ/megye)
1848: az első adóreform-kísérlet
Kossuth Lajos (pénzügyminiszter) adóreform tervezete:
- Direkt adók:
- földadó (földminőség alapján)
- házadó (szobaszám szerint)
- kereseti adó (üzlet, kereskedés után a tiszta jövedelem 6 %-a)
- személyi adó (kereset után)
- távolléti adó (ha 183 napnál többet van külföldön, a személyi adó kétszerese)-
- Indirekt adók:
- pálinkaadó
- italmérési adó
- dohányárusítási adó
- bélyegdíj
- lajstromozási illeték (átruházási ill.)
Adóbeszedés területi hatálya a község:
- adókivető = rónok,
- adóbehajtó = tárnok (őket a pénzügyminiszter nevezi ki.)
1850: az osztrák adórendszer adaptálása
- Osztrák nyílt parancsra bevezetik a közteherviselést (nemes is adózik)
- Direkt adórendszer:
- földadó
- házadó
- kereseti adó (személyi jellegű, a jövedelemadóba beszámít)
- jövedelemadó (iparvállalat, állandó fizetésűek, kamat stb. jövedelem után)
1868: az első "magyar" adórendszer
- földadó (1868. évi XXV. tv.)
- házadó (1868. évi XXII. tv.)
- jövedelemadó (1868. évi XXVI. tv.)
1875: Az adórendszer továbbfejlesztése
- tőkekamat- és járadékadó (1875. évi XXII. tv)
- nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója
- bányaadó (1875. évi XXIV. tv.)
- jövedelmi pótadó (1875. évi XLVII. tv.)
A jövedelem 4 osztályba sorolható:
- cselédek, munkások, házalók
- föld- és házbirtokosok
- gyáros, iparos, bankár, orvos, mérnök (bevétel-költség = jövedelem)
- köztisztviselő, magánalkalmazott (I-II. a kereseti adó alá, III-IV. a jövedelemadó alá tartozik.)