Információtartalom vázlata
- Az előadás tartalmi követelményei
- Az előadást támogató vázlat elkészítése
- Az előadás nyelvi, nyelvhelyességi jellemzői
- A nyilvános szereplés lélektani háttere
- Az előadás metakommunikációs jellemzői
- Az előadás nyelvi megformálása, megfelelő stílusa, meggyőző ereje.
- Az előadás vázlata.
A szóbeli kommunikációs folyamatnak 3 fő szakasza
- a kapcsolat felvétel
- a kapcsolattartás
- a kapcsolat megszakítása
Ahhoz, hogy sikeres legyen az előadás, végig kell gondolni, miről,
milyen mélységben, kihez vagy kikhez kívánunk szólni, és hivatalos vagy
közéleti szerepben tesszük.
Az előadás tartalmi követelményei
Szorítkozhat:
- tények ismertetésére, közlésére,
- bemutathat új eredményeket,
- adhat egy témáról általános összefoglalót vagy
- célja lehet a különlegességek, kuriózumok felsorolása
Másképpen kell a tényanyagot válogatni, csoportosítani akkor, ha az előadás feladata:
- problémák felvétele
- vitás kérdések elővezetése
- megoldási javaslatok kidolgoztatása
Az előadást támogató vázlat elkészítése
Felkészülés az előadásra:
- az előadás anyagának összegyűjtése
- vázlatkészítés
- az összegyűjtött anyag rendszerezése
- az előadás kidolgozása
- a szöveg megtanulása, gyakorlása
Az előadás vázlata:
- Bevezetés: Az előadás témájának és vázlatainak ismertetése
- Tárgyalás: A témakör kifejtése
- Befejezés: Összefoglalás, következtetés, esetleg továbbgondolandó, megoldandó kérdések felvetése
Mit vegyünk figyelembe?
- Mennyi idő áll rendelkezésre!
- Kövessük a hallgatók figyelmét, értik-e azt, amiről beszélünk!
- Hagyjunk időt az előadás utáni kérdésekre, véleményekre
- Fordítsunk figyelmet a megjelenésre!
- Nem verbális jeleink legyenek összhangban mondandónkkal!
- Szemléltessünk!
- Legalkalmasabb időpont de. 10-13ó, du. 15-17ó
Milyen szervezési feladatokat jelent egy rendszeres, heti munkamegbeszélés előkészítése?
Résztvevők:
- a vezető és
- a beosztott
A megbeszélés jellemzői:
- hatékonyan zajlik,
- a résztvevők nem beszélnek egyszerre több témáról, nem kalandoznak el,
- a résztvevők tisztában vannak a megbeszélés céljával, napirendi pontjainak, szerepükkel
- mindenkinek lehetősége van véleményének és javaslatainak kifejtésére, elvégzett feladatairól való tájékoztatásra, a problémák elmondására
- a csoportbölcsesség érvényre tud jutni
A munkamegbeszélés témája lehet:
- az előző héten elvégzett feladatok értékelése, esetleges problémák megbeszélése, a jól végzett munka elismerése
- a napi, heti feladatok megbeszélése, ill. más, hosszabb távú programok megbeszélése
- feladatok kiosztása
A vezető szervezői feladatai:
- A munkamegbeszélés levezetése vezetői feladatkörbe tartozik.
- a megbeszélés előkészítése
- az információáramlás biztosítása
- az előre megállapított megbeszélésre szánt idő betartása, a felesleges időtöltés megakadályozása
A munkával való elégedettség jellemzői
Szűkebb értelemben:
- a fizetés
- a munka fizikai körülményei
- az előhaladás lehetőségei
- a képességek elismerése
- a munka megfelelő értékelése
- a munkatársakkal való kapcsolatok stb.
Tágabb értelemben:
- a munkával való megelégedettség megértéséhez figyelembe kell venni az életkort, egészségi állapotot, egyéni törekvéseket is.
A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők:
- a foglalkozás jellege
- a foglalkozás szintje
- a vezetés jellege
- a fizetés és az előrehaladás lehetőségei
- a jó csoportlégkör
A munkával való elégedetlenség és következményei:
- a visszaesés a betanulás közeli szintre
- ellensúlyozás, kompenzálás
- konverzáció, átvitel
- ellenzékiség
- beletörődés
- eltávozás
A munkával való elégedetlenség a szellemi egészség romlásával jár együtt. A „szellemi egészség” a következő összetevőkből áll:
- oldottság
- önbecsülés
- az emberekben való bizalom, mások tulajdonságainak elfogadása
- barátság
- az élettel való általános elégedettség
- erkölcsi tartás
A (Power Point) prezentáció elkészítése
Vezérelv:
- Olyan prezentációs anyag elkészítése, amellyel a szóbeli előadását támogatja az előadó, ügyelve arra, hogy az sem tartalmával, sem formájával ne vonja el túlzottan a hallgatóság figyelmét, és amely prezentálható a rendelkezésre álló idő alatt.
Az előadás megtartása
- A prezentáció menete: Az előadó szót kap. Köszönti a hallgatóságot, bemutatkozik. El-kezdi az előadás bevezetését, meggyőzi a hallgatóságot, hogy miért aktuális ezzel a témával foglalkozni, majd röviden ismerteti az előadás menetét. (Ehhez lehet készíteni egy vázlat diát.) A bevezetés után egy logikusan felépített ív mentén kell végigvezetni a hallgatóságot a munka bemutatásán.
- Az előadónak mindig tudni kell, mit tartalmaz a következő diája és még mielőtt odaléptet-né a prezentációját, már el kell kezdeni annak tartalmát bevezetni, ráépítve az épp aktuális diára. Ezzel elejét vehetjük annak, hogy a hallgatóság a diákra kezdjen koncentrálni az előadó helyett. Nem szabad átadni a „vezetést” a prezentációs anyagnak.
- Az előadást összefoglalással zárjuk, melynek fő pontjait címszavakban feltüntetjük a prezentáció utolsó diáján. Az írásos anyaghoz hasonlóan itt is röviden elmondjuk főbb eredményeinket, állításainkat és a témában rejlő további lehetőségeket. Az előadást ezzel a diával zárjuk, így a kérdések (discussion) alatt a hallgatóságnak van egy kapaszkodója. Ne léptessünk tehát még egyet az üres, fekete oldalra és ne lépjünk ki a vetítésből. (Felesleges „Köszönöm a figyelmet!” vagy „Vége” diát készíteni. A hallgatóság figyelmét elég szóban megköszönnünk, ez amúgy is hitelesebb.)
Az előadó és a hallgatóság közötti kapcsolatról
- Hogyan tehető közvetlenné úgy, hogy ne legyen lekezelő?
- Megjelenés
- Bemutatás, bemutatkozás
- A hallgatóság megszólítása
- Tudom hogy kiből áll a hallgatóság?
- Közvetlen kapcsolat, odafordulás
- A kommunikáció célja: hogy megértsen hallgatóságunk; üzleti kommunikáció során a megértésen túl az elfogadtatás is alapvető cél
- Fontos szignálok: a befogadó nem verbális reflexiói
- Improvizáció, mikor, milyen mértékig?
- Prezentációs támogatás
- Az előadó helye, a helyváltoztatás lehetősége, térközszabályozás
Előadásra készülve
- Tudni kell: milyen minőségben tartja
- milyen tárgykörben
- kiknek (összetétel, létszám)
- mennyi idő áll rendelkezésre
- milyen módon (írott, részben írott, improvizáló)
- hol, milyen a helyszín
- várhatók-e zavaró körülmények (hangfelvétel, TV, rádió, lámpák stb.)
- Felkészülési feladatok információ gyártás
- a mondandó összeállítása
- felépítés, szerkezet kialakítása
- átszerkesztés, tömörítés
- az írásmű átalakítása: előadásra alkalmassá tétel
- beszédvázlat
- Jól előadni frappáns nyitás, kérdés, sztori
- az előadás tagoltsága
- összefoglaló befejezés
- Zavarok technikai, a prezentációban
- szervezési
- a beszéd stílusa, hezitálás
- hosszú, többszörösen összetett körmondatok, a mondandó eleje-vége legyen összhangban