Információtartalom vázlata

  • A kommunikációs technológiák és technikai eszközök szerepe az emberi kommunikációban
  • A kapcsolattartást szolgáló technikai eszközök fajtái
  • Az elektronikus levél tartalmi, nyelvi és formai követelményei
  • A kapcsolattartás elektronikus módja; feltételei, lehetőségei, előnyei és korlátai a kapcsolattartás során
  •  Az elektronikus levelezés etikett szabályai
  • Az elektronikus levelek tárolásának, rendszerezésének, archiválásának lehetőségei, módjai.
  • Az e-mail szövegének megfogalmazása, közlésmódja.

A kommunikációhoz szükséges

  • adó (a jelek továbbítására szolgáló berendezés)
  • vevő (a jelek vételére szolgáló berendezés)
  • összeköttetés (az adó és a vevő közti közeg, amely közvetíti az üzenetet)

A kommunikációs folyamatok:

  • résztvevő száma szerint:
    • két ember közötti kommunikáció és
    • tömegkommunikáció
  • üzenet kódolásának jellege szerint:
    • verbális és
    • nem verbális kommunikáció
  • közvetítő csatorna szerint:
    • primer
    • szekunder = résztvevői többnyire térben és időben is távol vannak egymástól (újság, plakát)
    • tercier = mind a közlő, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához (email, televízió, rádió)

Elektronikus kommunikáció

  • kommunikáció technikai fejlődése – közvetett, gépesített kapcsolatok
  • Az eredeti információt (hang, fény, mechanikai energia) mindig át kell alakítani elektromos energiává, amit azután vezetékeken, kábelen, vagy elektromágneses hullámokon továbbítanak.
  • Internet: új eszközrendszer a gyors tájékozódáshoz, valójában a könyvtár és adattár legújabb változata.
  • Értéke:
    • szélesíti a kapcsolatokat, lehetővé válik a kapcsolat
    • térben egymástól távol lévő emberek, cégek számára napi kapcsolatot biztosít
    • új távlatokat nyit meg a tanulás, szórakozás terén

Kommunikáció az interneten

  • e-mail, levelezés
  • IRC-online beszélgetés
  • Netphone-telefonálás az interneten keresztül
  • Webkamera
  • Videokonferencia

Elektronikus levelezés

  • Az elektronikus posta (e-mail) olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlok, üzenetek küldhetők.
  • A bemenő és kimenő információ többnyire szöveg formátumú (a mellékletek lehetnek kép, hang formátumúak)
  • műfaji követelményei megegyeznek a hivatalos levelével.

Az alapvető funkciók

  • levelek fogadása, és olvasása, írása, küldése
  • lemezre vagy más adathordózóra való mentés, törlés
  • válaszadás a levelekre, kapott levél tovább küldése
  • adatbázisokban való keresés

Az elektronikus levél előnyei a telefonnal szemben:

  • akkor küldhetjük el az üzenetet, amikor nekünk tetszik
  • hatalmas tömegű levelezést lehet bonyolítani
  • Az e-mail címzésében meg kell adni a címzett e-mail címét.

A nyilvános kulcsú elektronikus aláírás tulajdonságai

  • az adott elektronikus aláírás kizárólag egy aláíró személyéhez kapcsolható
  • egyedileg azonosítja az aláírót, kétséget kizáróan bizonyít
  • egyértelműen kimutatja, ha az adott dokumentum az aláírást követően megváltozott
  • bizonyos feltételek mellett az aláírás időpontja is hitelesen rögzíthető
  • Az elektronikus aláíráshoz használatos kulcsok az aláíró személytől fizikailag elkülöníthet fájlok, floppy, esetén chipkártyák formájában jelenik meg. A nyilvános kulcsú rendszerben használatos mindkét kulcs digitális jelek összességének tekinthető.

Az aláírási folyamat

  • az aláíró a dokumentumból egy program segítségével úgynevezett lenyomatot készít
  • A digitális lenyomatot saját titkos kulcsával aláírja, majd ezt az eredeti dokumentumhoz csatolja és eljuttatja a címzetthez
  • A címzett a dokumentum alapján egy szoftver segítségével újra elkészíti annak a digitális lenyomatát, majd a digitális aláírást a nyilvános kulcs segítségével dekódolja. A dekódolás folytán megkapja az aláíró által készített digitális lenyomatot. Amennyiben a két digitális lenyomat azonos, egymással megegyező, megállapítható, hogy a dokumentum az aláírása óta nem változott illetve, hogy a címzett által használt nyilvános kulcshoz tartozó titkos kulccsal készült elektromos aláírás.

Az üzleti kapcsolatok elektronikus formája csak úgy terjedhet el, ha a felek biztosak lehetnek abban, hogy kapcsolattartásuk bizalmas, hiteles, sérthetetlen és letagadhatatlan, mert ezek a sajátosságok kezeskednek arról, hogy nyílt hálózati közegben is biztonságos legyen az elektronikus kommunikáció. Ha mindez megvan, akkor a címzett megállapíthatja a küldő személyazonosságát, ezenkívül biztos lehet abban, hogy az üzenet tartalma nem változott, és az üzenet küldője később nem tagadhatja le azt, hogy ezt az üzenetet küldte. A nyilvános kulcsú infrastruktúrán (Public Key Infrastructure; PKI) alapuló –
Magyarországon 2001. szeptember 1-jén bevezetett – elektronikus aláírás eleget tesz ezeknek a biztonsági követelményeknek.
A jogilag elfogadott elektronikus aláírási rendszerben jogszerűen és biztonságosan köthe-tők on-line szerződések és indíthatók pénzügyi tranzakciók, a vállalatok tehát biztonságos elektronikus kapcsolatokat építhetnek ki egymással. Az elektronikus aláírás megfelelő használata biztonságossá teszi a kommunikációt és hatékonyabbá az üzletmenetet, közvet-lenül csökkenti a papír alapú nyilvántartás költségeit, és felgyorsítja a kommunikációt – s ezzel javíthatja a cég megítélését és versenyképességét.
2004. február elejétől az elektronikus aláírás használható a közigazgatással kapcsolatos ügyek intézésében; a 3000 legnagyobb adózónak már ezzel kell beadnia adóbevallását az APEH-nek; elektronikus aláírással céget is lehet bejegyeztetni – a kft.-k és az rt.-k már elektronikusan is nyilvántartásba vetethetik magukat –, sőt már magánnyugdíj-pénztári tagdíjbevallás is elküldhető elektronikus aláírással. A magánszféra is használhatja már az elektronikus aláírást elektronikus dokumentumainak védelmére. A várható áttörést azonban csak az állami szerepvállalás hozhatja meg: az, ha az állam lehetőséget ad polgárainak a közigazgatási, az önkormányzati és egyéb hatósági eljárásokban az elektronikus ügyin-tézésre is.

Két lenyomat

  • Az elektronikus aláírás a PKI-infrastruktúrán alapul, ez adja meg műszaki tekintetben az elektronikus aláíráshoz, a nyilvános kulcsú titkosítás használathoz szükséges infrastruktúrát, technológiát és eljárást. Az elektronikus aláírás úgy készül, hogy a küldő fél az eredeti üzenetből egy speciális egyirányú hash-függvény (például az SHA1, a RIPEMD-160, az MD5) felhasználásával rögzített hosszúságú lenyomatot készít, majd ezt a lenyomatot alá-írja a maga titkos kulcsával; ez lesz az elektronikus aláírás. Az aláírás két lépésben ellen-őrizhető: az eredeti üzenetről a fogadó fél is készít lenyomatot – persze ugyanazzal az eljárással –, majd a küldő fél nyilvános kulcsát felhasználva dekódolja az aláírást, s ezzel megkapja az aláíró fél által alkotott lenyomatot. Ezek után már csak össze kell hasonlítania a két lenyomatot, s ha azok megegyeznek, akkor biztos lehet abban, hogy az üzenet tartalma sértetlen, illetve az aláírás valóban a küldő fél titkos kulcsával készült. Ha a lenyomat értéke valamiben is eltér az eredeti lenyomattól, akkor visszautasítja az aláírást.

Nyilvános kulcs, titkos kulcs

  • Az elektronikus aláírás voltaképpen titkosítás; a nyilvános vagy aszimmetrikus kulcsú tit-kosítás (Public Key Cryptography) adja meg az alapját. A nyilvános kulcsú titkosításban a kommunikációban részt vevő feleknek van egy-egy kulcspárjuk. A párból az egyik a nyilvános, más szóval publikus kulcs (public key) – ezt a tulajdonosnak minél szélesebb körben közre kell adnia –, a másik a titkos, más néven privát kulcs (private key) –, ezt pedig minden tulajdonosnak biztonságban, magánál kell tartania.
  • Ha titkosított üzenetet, szeretnénk küldeni, akkor mindig a címzett nyilvános kulcsával kell kódolnunk az üzenetet, mert csak a címzettnek van meg az ahhoz a nyilvános kulcshoz tartozó titkos kulcsa, amellyel megfejtheti a neki szánt üzenetet. Az elektronikus aláírással éppen fordított a helyzet, itt a titkos kulccsal írunk alá, és a nyilvános kulccsal ellenőrizhetjük az aláírás hitelességét.
  • A gyakorlatban két kulcspárunk van, az egyiket aláíró kulcspárnak nevezik, a másikat titkosító kulcspárnak. Erre nemcsak biztonsági okok miatt van szükség, hanem az eltérő adminisztrációs eljárás miatt is.

Az elektronikus aláírás típusai

  • A magyar törvény az elektronikus aláírások három típusát különbözteti meg: az “egyszerű" elektronikus aláírást, a fokozott biztonságú elektronikus aláírást és a minősített elektronikus aláírást. Az “egyszerű" elektronikus aláíráshoz technikailag nem biztonságos eljárás is tartozhat, például az, ha az elektronikus levél végére odaírjuk a nevünket.
  • A törvény szerint az írásbeliség követelményeinek a fokozott biztonságú, illetve a minősített elektronikus aláírás tesz eleget. Mindkettő már PKI technológián alapuló elektronikus aláírás, alkalmas az aláíró személy azonosítására, egyedülállóan személyhez köthető, az aláíró befolyása alatt álló eszközzel hozták létre, és úgy kapcsolódik a dokumentum tartalmához, hogy abban bármilyen változtatás világosan kimutatható.
  • A magyar szabályozás szerint a legmagasabb biztonsági szintet a minősített elektronikus aláírás adja. Egy ilyen aláírással ellátott elektronikus dokumentumhoz teljes bizonyító erejű magánokirati minőség társul.
  • Ketten vannak
  • Elektronikus aláírás-szolgáltatást Magyarországon a HÍF (Hírközlési Felügyelet) által akkreditált és folyamatosan ellenőrzött hitelesítésszolgáltatótól lehet kérni. A hitelesítésszolgáltató adja ki az ügyfeleknek az elektronikus aláírás hitelességét igazoló digitális tanúsítványokat és ő kezeli a teljes életciklust. Minősített hitelesítésszolgáltatóból csak kettő van: a technológia úttörőjeként ismert NetLock Kft. és a MÁV Informatika Kft.

Tanúsítványok és hitelesítésszolgáltatók

  • A kulcspár és a hozzá tartozó entitások (például végfelhasználók, szervezetek, technikai eszközök) összetartozását a felek által elismert hitelesítésszolgáltató szavatolja, egy általa kiadott tanúsítvánnyal. A hitelesítésszolgáltató kibocsátotta digitális tanúsítványban benne van a kulcstulajdonos neve, nyilvános kulcsa, a tanúsítvány kezdeti és lejárati időpontja, a hitelesítésszolgáltató azonosítója, algoritmusa és nyilvános kulcsa, és még jó néhány, a hitelesítésszolgáltató által meghatározott attribútum.
  • A hitelesítésszolgáltatótól kérhetünk személyes tanúsítványt, szervezeti tanúsítványt, illetve eszköztanúsítványt. Mindhárom típusban megkülönböztethető fokozott biztonságú, illetve minősített tanúsítvány. Az osztályozás persze tovább bontható, mivel a fokozott, illetve a minősített tanúsítványokból a szolgáltatók különböző osztályokat hoztak létre aszerint, hogy milyen ügyleti értékig vállalnak garanciát a szolgáltatásra. Az sem mindegy tehát, hogy 100 ezer forintos vagy több milliós ügyletekről beszélünk-e. A kiadott tanúsítványokat a hitelesítésszolgáltató a maga elektronikus aláírásával hitelesíti, majd közzé teszi egy nyilvános könyvtárban; ott tartja egyébként a lejárt és a visszavont tanúsítványokat is.

A titkos kulcsok tárolása

  • A titkos kulcs sokféleképpen tárolható. Például hajlékonylemezen vagy egy számítógép egyik állományában. De ez ma már nem ad megfelelő biztonságot. Ezért inkább az intelligens kártya vagy az USB-token használatos erre a célra.
  • Mindkét megoldásnak előnye, hogy a titkos kulcsok soha nem hagyják el a védett memóriaterületet, vagyis biztonságosan tárolhatók rajtuk. Nem vagyunk géphez kötve, hiszen bárhol használhatjuk a kártyát vagy a tokent, ahol van kártyaolvasó és/vagy USB-kapu. A kártya és a token nem másolható, és mindkettőt jelszó védi arra az esetre, ha elvesznének.
  • Az új technológiák hamarosan felváltják a jelszavas hozzáférési védelmet (PIN-kód), s jóval erősebb védelmi rendszert alkotnak. Az intelligens kártya és a hozzá tartozó kártyaolvasó (soros, USB-kapu) nagyjából 14-20 ezer forintba kerül, az USB token ára is 12 ezer és 20 ezer forint közé esik.

Jogok és felelősségek

  • A hitelesítésszolgáltató felel a minősített aláírással ellátott dokumentumok által okozott kárért, ha az általa használt aláírási termékkel vagy az aláírási szolgáltatással megszegte a törvény előírta szabályokat. A szabályok betartását természetesen neki kell bizonyítania.
  • Az aláíró félnek joga van birtokolni az aláírást létrehozó adatot, és joga van a tanúsítvány felfüggesztését vagy visszavonását kérni. A kötelezettségei közül az a legfontosabb, hogy az aláírást létrehozó adatot csak aláírás céljára használhatja, s be kell tartania a tanúsítványban levő korlátozásokat. Köteles továbbá tájékoztatni a hitelesítésszolgáltatót az azonosításhoz szükséges adatokról és azok változásairól, továbbá arról, ha az aláíró kulcs esetleg rossz kezekbe kerül és arról is, a tanúsítvánnyal kapcsolatban jogvita kezdődött.
  • A HÍF dolga nyilvántartást vezetni a szolgáltatókról, folyamatosan ellenőrizni, hogy a hitelesítésszolgáltatók megfelelnek-e törvény, a szolgáltatási szabályzat, illetve az általános szerződési feltételek előírásainak, s ha nem felelnek meg, akkor intézkedhet és szankciókkal sújthatja őket. A bizalom és a biztonság hiánya ezentúl már nem lehet akadálya az elektronikus kereskedelem és az elektronikus ügyintézés elterjedésének, mivel ez a technológia teljesen biztonságossá tette az információ- és adatcserét a nyílt hálózatokon.

Az elektronikus ügyviteli programok

  • a hagyományos ügykezelés minden tennivalóját az érkezéstől az iktatáson, az ügykezelés különböző lépcsőinek formai és tartalmi iktatásán keresztül a kiadmányozásig és az elküldésig – elvégzik beleértve a belső és külső kommunikáció
  • elektromos naptár
  • névjegyalbum
  • programszervezés

Hálózati etikett: az internet közösség etikátlannak tart minden olyan cselekvést, amely arra irányul, hogy valaki:

  • megpróbáljon jogosulatlanul hozzáférni az internet erőforrásaihoz
  • más célra használja az internetet, mint amire felhatalmazást kapott
  • megzavarja az internet működését
  • pazarolja az internet emberi és fizikai erőforrását
  • tönkretegye vagy megbántsa a számítógépes adatbázisok sérthetetlenségét
  • megsértse a személyiség jogokat

Levelezési etikett: (Network etikett) a hálózati kommunikáció általános illemszabályai

  • A levelezés lényege a gyorsaság
  • Mindig töltsük ki a tárgy rovatot
  • Ne írjuk csupa nagybetűvel
  • Ne írjuk ékezetes betűvel
  • 50-70 karakternél ne írjunk többet egy sorba és kb. 12 sor legyen!
  • Írjunk tömören
  • Annyit idézzünk az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válasz!
  • Használhatunk érzelem kifejező jeleket! pl. :-) normál mosoly, gúnyos vagy vicces
  • Ne írjunk heves leveleket, és ne válaszoljunk ilyenekre
  • Ne sértsünk meg más vallási és hazájához fűződő érzelmeket
  • Mindig köszönjünk el!

Levelezéshez

  • Ha nem egy Internet Szolgáltatón kerülsz kapcsolatba az Internettel, akkor fontos ismerned a munkáltatód szabályait az elektronikus levelek tulajdonjogáról; ezek mindenütt mások.
  • Fel kell tételezned, hogy az Interneten történő levelezés nem biztonságos, kivéve, ha valamilyen rejtjelező eszközt (akár szoftvert, akár hardvert) használsz. Ne írjál semmi olyasmit egy elektronikus levélbe, amit nem küldenél el levelezőlapon.
  • Tiszteld a szerző jogait avval az anyaggal kapcsolatban, amit másolsz. Majdnem minden országban vannak a szerzők jogait védő törvények.
  • Ha továbbküldesz (forward) vagy újrapostázol egy üzenetet, akkor ne változtasd meg annak a szóhasználatát. Ha ez egy neked írt személyes üzenet volt, és egy csoportnak kívánod továbbadni, akkor kérjél először engedélyt a feladótól.
  • Soha se küldj "lánc" levelet elektronikusan, Ezek tiltottak az Interneten. Ha mégis ilyet küldesz, az valószínűleg a hálózati jogaid csorbításával fog járni. Ha ilyesmit kapnál, akkor értesítsd a helyi rendszer adminisztrátort.
  • Egy jó ökölszabály: légy konzervatív a küldésben és légy liberális a fogadásban. Nem szabad indulatos leveleket küldened (ezeket "flame"-nek nevezzük) még akkor sem, ha provokálnak. Másik oldalról viszont, ne legyél meglepve, ha ilyet levelet kapsz, és okosan teszed, ha nem válaszolsz ezekre.
  • Általában jó, ha ellenőrzöd a leveleid subjectjét mielőtt válaszolsz egy levélre. Van úgy, hogy az, aki korábban segítséget (vagy felvilágosítást) kért tőled, már írt egy levelet, aminek az a lényege, hogy "Tárgytalan". Szintén célszerű meggyőződni, hogy a levél, amire válaszolsz, az neked volt-e címezve. Lehet, hogy csak másolatot kaptál (cc:) az eredeti helyett.
  • Könnyítsd meg a címzett dolgát. Sok levelezőprogram levágja a fejléc információkat, amelyek a válaszcímedet tartalmazzák. Hogy biztos lehessél abban, hogy a többi ember tudja ki vagy, írjál az üzeneted végére egy, esetleg két sort arról, hogy miképpen érhetnek el. Ezt a file-t már jó előre elkészítheted, és az üzeneteid végére teheted aztán. (Néhány program ezt automatikusan megteszi.) Az Internetes szóhasználatban ezt "sig" vagy "signature" file-nak nevezik. A névjegykártya helyét veszi át a sig. file. (És akár többféléd is lehet, a többféle szituációnak megfelelően.)
  • Légy óvatos a címzéssel. Vannak címek, amelyek egy csoportot jelentek, a cím mégis úgy néz ki, mintha egyetlen ember lenne. Légy tisztában azzal, hogy kinek írsz.
  • Figyelj a cc:-kre a válaszoláskor. Amikor már csak két ember között folyik a kommunikáció, akkor ne küldd el ezeket a leveleket másoknak.
  • Általában egy Internetet használó embernek nincs ideje az Internet ill. annak belső működésére vonatkozó kérdésekre válaszolni. Ne küldjél kéretlen információkérő leveleket olyan embereknek, akinek címét egy levelezési listában vagy egy RFC-ben láthattad. (A fordító megjegyzése: erre a célra is találsz természetesen megfelelő fórumokat.)
  • Ne felejtsd el, hogy azok az emberek akikkel kommunikálsz, az egész világon vannak szétszórva. Lehet, hogy annak a levélnek, amire azonnali választ vársz, a címzettje éppen alszik. Add meg neki a lehetőséget, hogy felébredjen, munkába menjen és belépjen, mielőtt úgy döntesz, hogy a levél nem érkezett meg, vagy a címzett nem törődik vele.
  • Mielőtt hosszú, vagy személyes eszmecserét kezdeményezel, ellenőrizd a címet. Szintén helyes gyakorlat "Long" szót írni a hosszú üzeneteknek a subjectjébe, mert így a címzett tudhatja, hogy időt kell szánnia az elolvasására. 100 sor felett számít hosszúnak egy üzenet.
  • Légy tisztában azzal, hogy kihez kell segítségért fordulnod. Általában nem kell messzire menned. Keressél helyben olyan embereket, akik szoftver- és rendszerproblémák elhárításban segédkezhetnek. Szintén jó, ha tudod, hogy kit kell keresned, ha valamilyen megkérdőjelezhető vagy illegális anyagot kapsz. A legtöbb helyen a "postmaster" címre írhatsz segítségkérő levelet, mert ezt a címet legtöbbször megfelelő tudással bíró ember olvassa.
  • Soha ne feledd, hogy a címzett is emberi lény, méghozzá olyan, akinek kultúrája, nyelve, humora egészen más is lehet, mint a tiéd. Dátumformátumok, mértékegységek, idiómák sem mindenütt ugyanazok.
  • Használj vegyesen kis- és nagybetűt, akárcsak a közönséges íráskor. A CSUPA NAGYBETŰ OLYAN, MINTHA ORDÍTANÁL!
  • Használj szimbólumokat hangsúlyozásra. *Erre* gondoltam. Használj aláhúzásjeleket aláhúzásra. A kedvenc könyvem a _Háború és béke_.
  • Aludj egyet, mielőtt érzelmektől fűtött választ küldenél egy üzenetre. Ha biztosan erős érzéseid vannak egy tárgyról, akkor helyezd azt FLAME ON/OFF jelek közé: FLAME ON: Ez a fajta vita nem méltó arra a sávszélességre, ami a továbbításához kell. Teljességgel illogikus és érvekkel alá nem támasztott. A világ többi része is egyetért velem. FLAME OFF
  • Ne írjál vezérlő karaktereket vagy nem-ASCII karaktereket, kivéve ha a programod elkódolja ezeket, vagy MIME attachment formájában küldöd. Ha elkódolva küldesz valamit, akkor próbálj megbizonyosodni arról, hogy a címzett vissza tudja majd kódolni azt.
  • Légy tömör anélkül, hogy túlságon lényegre törő lennél. Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válaszod és ne többet. Rend-kívül rossz szokás az egész levelet idézni a válaszban - töröld ki a felesleget.
  • 65 karakter széles, kocsi vissza karakterrel lezárt sorokat írjál. (Fordító megjegyzése: e dokumentumtól eltérően 72-76 karaktert is szoktak ajánlani.)
  • A levél fejlécében kell, hogy legyen egy subject sor, ami visszatükrözi a levél tartalmát.
  • Ha signature-t illesztesz a leveledbe, akkor azt fogd rövidre. Ökölszabály: 4 sornál ne legyen hosszabb. Sok ember a kapcsolatért percenként fizet, és minél hosszabb az üzeneted, annál többet fizetnek.
  • Ahogy egy levél (ma) nem lehet privát, úgy a levél (és a news) is (ma még) hamisítható, megváltoztatható. A változtatásokat nem mindig lehet felismerni (könnyen), így célszerű a józan ész alapján ellenőrizni egy üzenet valódiságát, mielőtt elhisszük azt.
  • Küldj egy rövid választ a feladónak, hogy megkaptad a levelét, ha úgy gondolod, hogy a levél fontossága szükségessé teszi ezt. Tedd meg ezt akkor is, ha részletesen válaszolni csak később lesz időd.
  • Az, hogy egy adott beszélgetésből ki mennyit ért meg, az erősen függ az adott szituációtól. Egy adott e-mail környezetben megtanult normák nem feltétlenül vonatkoznak általában az Internetet használó emberekkel vonatkozó kommunikációra. Légy óvatos a helyi szlenggel és a helyi rövidítésekkel.
  • Egy e-mail üzenet szállítási költsége nagyjából egyenlő a feladónál és a címzettnél (vagy szervezeteinél). Ez alapvetően eltér a hagyományos levéltől, a telefontól, a rádiótól, és a TV-től. Egy levél elküldése konkrétan hálózati szélességbe, diszk helybe, és CPU időbe is kerülhet. Ez az alapvető gazdasági oka, amiért nem illik kéretlen hirdetést küldeni e-mailben. (Ez ráadásul tilos is sok helyen.)
  • Ne küldj nagytömegű kéretlen információt az embereknek.
  • Ha a levelezőrendszered képes automatikus továbbküldésre, akkor vigyázz, hogy ne lépjen fel a rettegett "továbbítóhurok". Ez úgy jöhet létre, ha sok gépen állítod be az automata továbbítást, úgy, hogy egy neked küldött üzenet az egyik géptől a másikig utazik, majd a következőre és így tovább egészen addig, amíg visszaérkezik az első címre a levél... (Fordító megjegyzése: ennek elkerülésére nem mindenütt lehet automatikusan továbbküldött levelet továbbküldeni.)

A talk

  • A talk olyan protokollok gyûjteménye, amelyek lehetővé teszik két ember interaktív párbeszédét számítógépen keresztül.
  • Használj vegyesen kis- és nagybetűt, mintha egy levelet vagy egy e-mail-t írnál.
  • kommunikáció technikai fejlődése – közvetett, gépesített kapcsolatok
  • Internet: új eszközrendszer a gyors tájékozódáshoz, táj. a világ legfrissebb eseményeiről, üzleti folyamatairól, vagyis hozzáférést nyújt a hatalmasra duzzadt információhoz, valójában a könyvtár és adattár legújabb változata. Tág teret nyit a két vagy többoldalú kommunikáció számára. Nagy előnye, hogy a felhasználó nemcsak kiaknázhatja, hanem maga is táplálhatja, bővítheti az információhalmazt.
  • Értéke:
  • szélesíti a kapcsolatokat, lehetővé válik a politikai gazdasági közélet és magánélet közötti közvetlen kapcsolat
  • Térben egymástól távol lévő emberek, cégek számára napi kapcsolatot biztosít
  • új távlatokat nyit meg a tanulás, szórakozás terén
  • E-mail: műfaji követelményei megegyeznek a hivatalos levélével. Etikett: törlés, csatolás-hoz pár szó, megszólítás legyen, típusjelzések használata