Információtartalom vázlata
- A verbális kommunikáció technikai tényezői: a vokális jelek
- A helyes és kulturált beszéd technikája, a hangképzés folyamata, a beszéd-folyamat váltásai
- A helyes és helytelen beszéd (nyelvi kultúra) üzenetközvetítő szerepe
- A metakommunikáció
- A hangképzés kifejezőereje a nyelvi kultúrában
1. A verbális kommunikáció technikai tényezői:
- a légzés
- a hangindítás
- hangképzés, kiejtés
- a mondat- és szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, beszédszünet, beszéd-tempó, hangerő)
2. A légzés
Az élettani légzés mellett létezik egy beszédlégzés is, amely az akaratunktól függő, feltételes reflex. A beszédlégzés alapja a tiszta, érthető hangképzés. A beszédlégzésnek több változata létezik. A légzésben a tüdő, a bordák közti izmok és a rekeszizmok vesznek részt.
Légzéstípusok:
- vállövi (500-1000 cm3),
- mellkasi (1500 cm3) nőkre jellemző
- rekesz vagy hasi légzés (2000-2500 cm3) férfiakra jellemző
Az egyes légzéstípusoknál a tüdőben cserélődő levegő mennyisége eltérő. A magyar nyelvben a beszédhangokat a tüdőből kiáramló levegő segítségével képezzük, ezért a jó hangképzéshez minél több levegőre van szükségünk. A beszéd szempontjából a legmegfelelőbb légzéstípus a hasi légzés.
3. A hangindítás
Az egész beszédfolyamat módját és stílusát a hangindítás, azaz a gége és a levegő nyomásának összehangolt tevékenysége határozza meg.
A hangindítás 3 típusát különítjük el:
- hehezetes – minden hangot h-szerű zörej kísér, oka a hangszalagok nem rugalmasak
- kemény – megfeszített, túlerőltett hangszalagok, a kezdő hangok kattanásszerű zörejjel kezdődnek
- lágy – a kiáramló levegő teljes mértékben hanggá alakul, a beszéd nem megerőltető, kellemes hangzású
4. Hangképzés és kiejtés
A hangszalagok beszéd közben 3 féle helyzetben lehetnek:
- zárállás: párhuzamosan egymáshoz simulnak, a gégefőbe áramló levegő nekik ütközik és megrezegteti őket. Zenei hang, zönge keletkezik.
- résállás: levő hangszalagok 10°C-os szöget alkotnak, a levegő súrlódva távozik – h hang
- nyitott állásban: levő hangszalagok közt 30°-os szög van, a levegő alig érinti őket
A hangok felosztása: A hangokat képzésük szerint 2 fő csoportba osztjuk:
- Mgh: Képzésükkor a hangszalagokat megrezegtető levegő akadály nélkül távozik a szájüregből. A magánhangzók tiszta zenei hang: zönge.
- Msh: Képzésükkor a levegő a szájüregben akadályba ütközik. A hangszálak helyzete szerint zöngés és zöngétlen mássalhangzókat különböztetünk meg.
5. A leggyakoribb beszédhibák
Kiejtés
- selypesség (az sz., s, z, dz, c, zs, dzs, cs hangok hibás ejtése)
- raccsolás (a nyelv nem pereg eléggé)
- orrhangzós beszéd (m, n, ny. hangok helyett: b, d, gy hangokat ejt)
A betűejtés olyan kiejtési hiba, amikor az írástól eltérő ejtésű szavakat valaki mégis az írott alaknak megfelelően ejti.
- dj, nj, tj, gyj, nyj, tyj hangkapcsolatokat betű szerinti ejtése a rangos alakokban tud-ja
- lj kapcsolatot a rangozott igealakokban pl. adagolja
- módosulás nélkül ejtése a különb
- zöngésség szerinti részleges hasonulások ejtésére is pl. vasgolyó
- néhány szóban az írásképtől eltérően hosszan kell ejteni az egyjegyű mássalhangzót pl. egyik, egyenlőre, lesz
A beszéd ritmusának hibái
- dadogás (idegrendszeri okai lehetnek)
- hadarás (a beszédtempó gyors, de hangokat. szótagokat is kihagy)
- pattogás (a gyors beszéddel függ össze, a hangokat gyorsan, röviden, pattogva ejti)
- leppegés (az előző ellentéte, a hangokat elnyújtva, lassan, hosszan, szinte énekelve ejti)
- nyökögés (szavak, szócsoportok közti gondolkodási szünetet elnyújtott e/ö hanggal tölti ki)
Kiejtéskor mindig ügyelnünk kell a tiszta, érthető és hallható beszédre, a megfelelő artikulá-cióra.
6. A mondat és a szövegfonetikai eszközök
A szerepük, hogy tagolják, értelmezzék a beszédet.
Hangsúly: hangerőtöbblet. Megkülönböztetünk szó-, szakasz és mondathangsúlyt.
Általában hangsúlyok:
- kérdő névmás (kié ez?)
- határozószók (holnap megyek.)
- a tagadó és tiltószók (ne tedd!)
- indulatszók (hej, de szép)
Hanglejtés: az egyén alaphangjának, hangmagasságának beszéd közben vált, a beszéd dallamát hanglejtésnek, intonációnak nevezzük. A hanglejtés több tényező tartalmaz: ezek
- hangfekvés (egyéntől függ, magas, mély, közepes)
- hangköz (a vidám, derűs ember nagyobb hangközökkel beszél)
- hangmenet vagy dallamvonal (nyelvenként különböző, a magyar nyelv dallamvonala, lebegő, ereszkedő vagy emelkedő)
Hangerőt meghatározza:
- beszédhelyzet
- a hallgatóság nagysága
- hely
- a beszélő érzelmei
- a téma
Beszédszünet:
- tagolja a beszédet, elválaszt és összetart egységeket
- nem mindig esik egybe az írásjellel
- mondat, bekezdés végén
- kisebb szünet- a hangsúlyos mondatrész előtt
- belégzési szünet – biológiai ok
- hezitációs szünet – elakadás
- hatásszünet – fontos mondanivaló előtt
Beszédtempó: beszéd gyorsasága függ
- nyelv
- beszédhelyzet
- téma
- beszélő érzelmi állapota
- egyénisége
- fontos szerepe van a megértésben a fő mondanivalót a lassabban, az ismétlést, kevésbé fontosat gyorsabban.
Fontos, hogy a hangerő mindig igazodjon a beszédhelyzethez!