Információtartalom vázlata

    • Az írásbeli dokumentumok nyelvi, nyelvhelyességi követelményei; stíluskérdései
    • Az iratokban előforduló helyesírási hibaforrások, a helyesírás ellenőrzésének lehetséges módjai
  • A kapcsolattartást szolgáló dokumentumok nyelvi, formai és tartalmi követelményei
    • A feljegyzés tartalmi, nyelvi, formai követelményei
    • Az igényes nyelvhasználat kommunikációs szerepe, alapvető követelményei
  • A feljegyzés szövege és a szóbeli véleménynyilvánítás.

Az írásbeli dokumentumok nyelvi, nyelvhelyességi követelményei; stíluskérdései

  • Hivatalos nyelvünkre, stílusunkra az egyszerűségre, a közérthetőségre (világosságra) való törekvés, a közéleti nyelvhez igazodó stílus jellemző, azonban még sok benne a nyelvtani és stiláris hiba.
  • A hivatalos iratnak is van stílusa és terminológiája (szakszókincse).
  • A jó stílusú irat szabatos, világos és szép.

A vonatkozó névmások helyes használata

  • aki személyre vonatkozik
  • amely megnevezett (határozott) dologra
  • ami meg nem nevezett (határozatlan) dologra
  • amelyik kiválasztást jelöl (több személy vagy dolog közül egyre vonatkozik)

A hivatali életben levelezésben az udvarias Ön, Önök kifejezés

  • Kérem Önt, szíveskedjék értesíteni.      →Kérem, szíveskedjék értesíteni.

Az a, az határozott névelő

  • a személy vagy dolog határozottságára utal. Határozott akkor a főnévi fogalom, ha a be-szélő és a hallgató ugyanarra a személyre, dologra gondol. A fogalmazási hibát a névelő felesleges kitevésével vagy elhagyásával követhetjük el.
  • A birtokos személyragozás maga is határozottá teszi a főnévi fogalmat.
    • Hivatkozással (a) folyó hó 20-i értesítésükre…. vagy Köszönettel vettük (a) fenti számú és keltű megrendelésüket.
  • Ha a névelő elhagyása – birtokos személyragozás ellenére is – a mondat megértését nehe-zíti, alkalmazzuk a névelőt.
    • pl. Mi hasznuk van a feleknek a hiábavaló pereskedésből? Semmi. Ellenben több felesleges költségük.
    • Helyesen: Ellenben több a felesleges költségük.
  • Gyakori hiba a névelő elhagyása olyan köznevek elől, amelyek pedig határozott fogalma-kat jelölnek.
    • pl. Felhívom felperes figyelmét. Helyesen: Felhívom a felperes figyelmét.
    • Szerződő felek megállapodtak abban … Helyesen: A szerződő…..

A nál-, nél rag helyes használata

  • főleg helyet és hasonlítást fejezzük ki vele.
  • pl. az előadó az asztalnál állt (helyhatározó)

Névutók helytelen használata

  • A felé névutó használatának gyakori hibái.
  • pl. Elküldtük a minisztérium felé/helyett minisztériumnak.
  • A keresztül névutó nem megfelelő használata – a hivatalon keresztül – a hivataltól kapott segély

Nyelvi szegénységre vall a stílustalan szóismétlés.

  • A rendelkezik ige jelentése nyelvileg helytelen, ha valami rendelkezik valamivel.
  • pl. A számítógép nagy tárolókapacitással rendelkezik.
  • Helyesen: A számítógép nagy kapacitású.

Igekötők használata

  • felesleges jelentésük ugyanaz
  • Felesleges az igekötő használata, mert az igekötő nélkül is ugyanazt fejezi ki, mint igekötővel.
    • lerendezi – rendezni, elrendezni
    • kitárgyalni – tárgyalni, megtárgyalni
    • kiértesít – értesít
    • beigazol – igazol

Körülményes, terjengős, körülírásos szerkezetek, felesleges szavak használata

  • Gyakran előfordul, hivatali nyelvünkben vonatkozó névmással szerkesztett nehézkes, körülményes kifejezés. Helyes, ha az egyszerűbb, érthetőbb kötőszavakat alkalmazzuk helyettük
    • amiből kifolyólag                    ezért, azért
    • amiért is                                   így
    • aminek következtében           tehát
    • aminél fogva                           emiatt, miatt, miatta, minthogy, mivel

  • pl. A számla ellenőrzése alkalmával megállapítást nyert…, helyesen: A számla ellenőrzésekor…

Mondatszerkesztési hibák:

  • pl. Amennyiben egyetértünk, határozzunk! Helyesen: Határozzunk, mert egyetértünk!

Gyakori helytelenség:

  • Úgy a vezetőség, mint a tagság megjelent….Helyesen: Mind a vezetőség, mind a tagság.

Készletgazdálkodás

A készlet

  • azok az eszközök, amelyek a cég tevékenységeit, 1 éven belül szolgálják. A készlet nyilvántartásnak mindig naprakésznek kell lennie.

Az irodai készletekkel való gazdálkodás

  • Az irodai eszközök és készletek fogalmába beletartozik a munkavégzéshez szükséges irodaszerek, fogyóeszközök, amelyeket a titkárság a szokásos ellátmány (igénylés és annak jóváhagyása) keretében kap, valamint a meghatározott célokra kapott pénzösszeg.

Az irodai készletekkel való gazdálkodás során megkülönböztetjük

  • berendezéseket (asztal, bútorok, számítógép)
  • az irodaszerek, eszközöket (toll, papír, boríték, olló, vonalzó)
  • a vendéglátás eszközeit (étkészlet)
  • tisztítószerek

Beszerzése

  • Az igény, a tapasztalatok vagy normatívák szerint meghatározott irodaeszköz szükséglet beszerzéséről a szervezet gazdasági részlege gondoskodik. A felvételezés mindig bizony-latolást igényel, ami a szervezetnél szokásos átvételi bizonylaton történik. Ezek a dokumentumok szigorúan megőrizendők, mert kilépéskor szigorúan elszámolandó dokumentumként kezelik.
  • A titkársághoz tartozó szervezeti egységen belül már bizalmi elv érvényesül.
  • Az irodakészlet éves költségvetése évenként fel kell, mérni az iroda eszközszükségletét összesíteni kell. Az irodaszer felhasználási tervezetet benyújtják a vezetőnek, majd be-építik az éves költségvetésbe.

Nyomtatványai

  • anyagbevételi bizonylat
  • számla
  • szállítólevél
  • anyagkiadási – bizonylat
  • anyag visszaadási – bizonylat
  • anyag átadási – átvételi – bizonylat
  • anyagigénylő lap
  • raktárnyilvántartó karton

Feljegyzés

  • a munkahelyeken belüli ügyintézés egyik leggyakoribb irata.
  • Feljegyzést bárki készíthet: a közvetlen ügyintéző a munkahely vezetőjének, a munkahelyi vezető a beosztott számára.
  • Fontosnak tartott tényekről, helyzetről, intézkedésről, állapotról szoktak ilyet készíteni tá-jékoztató jelleggel.
  • fejrészében fel kell tüntetni annak a személynek a nevét vagy osztálynak a megnevezését, akihez, vagy amelyhez az iratot küldik.
  • Jó, ha a feljegyzésben megjelölik a feljegyzés tárgyát is, így a címzett már az olvasás megkezdése előtt fölidézheti a kérdéssel kapcsolatos régebbi ismereteit, s az ügyirat keze-lése is könnyebb.
  • A tárgy rövid, tömör megfogalmazása a feljegyzés egész szövegének tartalmának.
  • A feljegyzés többnyire szűkszavú, hiszen készítője és címzettje egyaránt tájékozott a dolog egészét és lényegét illetően: csupán egy részletkérdést kell tisztázni.
  • A feljegyzést a határidővel és a felelősök megnevezésével fejezik be.

A feljegyzés írója

  • tájékoztatja a másik felet bizonyos tényekről, megtörtént intézkedésekről, ügyek állásáról
  • javaslatot tesz, vagy kér valamit egy folyamatban lévő üggyel kapcsolatban
  • emlékezetben idéz valamit
  • figyelmezteti valamire

Emlékeztető

  • emlékeztet, valamely feladat elvégzésére, határidőre, felelősre hívja fel a figyelmet