Információtartalom vázlata

  • A kapcsolatfelvétel szóbeli és írásbeli formái; hagyományos és elektronikus csatornái
  • A köszönés, bemutatás, bemutatkozás szabályai
  • A megszólítás udvarias formái
  • A helyes munkahelyi viselkedés jellemző formái
  • A bemutatkozó levél nyelvi, formai és tartalmi követelményei

1. A kapcsolatfelvétel szóbeli és írásbeli formái

Akármilyen szóbeli kommunikációs kapcsolatba kerülünk valakivel, s bármiről is legyen szó, ezt a kapcsolatot valamilyen módon megnyitjuk.
A szóbeli kommunikációnak 3 fő szakasza van:

  • kapcsolatfelvétel
  • kapcsolattartás (társalgás, vita, előadás)
  • kapcsolat megszakítása, lezárása

2. Köszönés

A leggyakoribb társadalmi érintkezési forma, a kapcsolatteremtésének és lezárásának legálta-lánosabb módja. A köszönés két elemből tevődik össze: a szóbeli és a magatartási megnyilvá-nulásokból. Sok nyelvi tormája van. A köszönés az egész világon érvényes szabályok alakultak ki.

  • férfi a nőnek
  • a fiatalabb az idősebbnek
  • az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak
  • a belépő a már ott lévőnek
  • Ha a társaságunkban lévő személynek köszönnek, nekünk is illik visszaköszönni.

Követelmények

  • köszönni hangosan, érthetően, a teljes köszönési formula kimondásával illik
  • Mindig a napszaknak megfelelően kell köszönni. Semleges érzelmi töltésűek és magá-zódást feltételeznek. A „kívánok” szót elhagyni udvariatlanság.
  • Az üzleti, hivatali életre a magázódó köszönés jellemző. A protokolláris alkalmakon ehhez járul még az udvariassági kitétel (hölgyem, asszonyom, uram), vagy megszólítás névvel, ranggal.
  • A tegező köszönés hivatalos kapcsolatokban régi és jó ismerősök között szokás. Mivel azonban bizalmas kapcsolatot fejez ki, amihez másoknak semmi közük, mások jelen-létében gyakran átvált a semleges vagy magázó formulára.
  • Köszönéskor illik a köszöntöttel szembenéznünk.

Köszönéspótlók:

  • fejbiccentés, (könnyű meghajlás) kísért a köszönést, a mély meghajlás erőltetett, túlzó
  • A kézfogás határozott (se túl lagymatag, se túl erős).
  • Kézcsók – kiemelt tiszteletet célzó jelképes forma. (A férfi ráhajol a nő kezére, nem rántja fel, s nem érinti meg szájával a nő kezét!)
  • Csók, ölelés – bizalmas kapcsolat kifejezése, a hivatalos kapcsolatokban kerülendő.
  • Köszönéspótló kifejezések – Hogy vagy? Gratulálok! Kellemes ünnepeket!

3. Bemutatkozás

  • A bemutatkozás nem más, mint "megismerkedés harmadik fél segítsége nélkül".
  • Formája:
    • Köszönés
    • Név (ha kell formula:"Engedje meg, hogy bemutatkozzam..."),
    • Vállalat vagy foglalkozás (ha az alkalom megkívánja).
  • A férfi mutatkozik be a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a rangban alacsonyabb a magasabb rangúnak.
  • Nem kell bemutatkozni, ha a ruhán kitűzött név van, ha az adott személy főnökét kere-sik.
  • Családnév legyen hangsúlyosabb
  • társaságban az egy asztalnál érkezők bemutatkoznak egymásnak
  • többször bemutatkozni ugyanannak a személynek kínos tapintatlanság
  • olyan környezetben, ahol tartósan fogunk tartózkodni
  • új munkatársként bemutatkozunk annak a kollégának, akinek még nem mutattak be
  • akinek bemutatkoztunk, annak minden további találkozásnál illik köszönni

Hivatalos alkalommal történő bemutatkozás:

  • Hivatalos látogatás előzetes bejelentést követően: név és cég bemondása
  • Hivatalos látogatás előzetes bejelentés nélkül: a név, a cég, a látogatás rövid témája

Bemutatás

  • A bemutatás a harmadik fél segítségével történő ismerkedési forma. Mindennapi társa-sági kapcsolatainkban a kapcsolatteremtés gyakori formáját jelenti; a diplomáciában és a hivatalos kapcsolatokban nélkülözhetetlen eleme a protokollnak.
  • A bemutatás formája:
    • Először annak a nevét mondjuk, akinek bemutatunk.
    • Elmondjuk a bemutatási formulát (.... engedje meg, hogy ...)
    • A bemutatott nevét mondjuk, az adott nyelv udvariassági formulájával.
    • Végül, ha szükséges információadás is történhet.
  • Az a személy, aki bemutat egymásnak ismeretleneket, addig nem hagyhatja őket magukra, amíg – közös téma felvetésével – nem indul meg közöttük a társalgás.
  • Hivatalos kapcsolatokban a vezetéknév, keresztnév, esetleg rang, beosztás elhangzása lehetőséget nyújt a megszólításra is.
  • Társasági és magánkapcsolatokban a bemutatottak a teljes nevükhöz fűzzék hozzá, hogyan kívánja a megszólítását.
  • Bemutatás kétoldalú tárgyalásokon a delegációvezető (először a fogadó) a kölcsönös üdvözlés után bemutatja a delegáció tagjait, rang és név szerint.
  • Sokoldalú tárgyalásokon a bemutatást mellőzik, a résztvevők beazonosíthatók a már előre kiadott névsor segítségével.
  • Társaságban a házigazda mutatja be vendégét a korábban érkezetteknek.
  • Egyébként bárki bemutathatja egymásnak saját ismerőseit, vagy megkérheti ismerőségét, hogy mutassa be ismerősének.

4. A kézfogás

  • a leggyakoribb, ám nem kötelező és elmaradása sem sértés, helyettesítheti egy hangsúlyozott magatartás. A kezdeményezett kézfogás el nem fogadása azonban sértés.
  • A kézfogás mindig határozott, rövid mozdulat, a szorítás ereje a partner fizikai erejéhez igazodik, sosem lagymatag, sosem túlzó.
  • A kézrázogatás, a kezet fogó kéz másik kézzel való megveregetése bizalmasságot, örömöt, biztatást fejezhet ki, általában nincs rá szükség.

Kézcsók
ugyan kiment a divatból, de visszatérőben van. Hagyományos szabályai vannak és a kölcsönösségen alapszik: a férfi részéről kezdeményezhető vagy nem, a nő részéről elfogad-ható vagy nem.

6. Megszólítás

  • Hivatalos érintkezésben a megszólításnak 2 formája van:
    • a név és az udvariassági kitétel (pl: Kovács úr)
    • a rang és az udvariassági kitétel (pl: Elnök úr)
  • Férfiak esetében egyértelmű a helyzettől függően az "úr", az "uram" megszólítás.
  • Hölgyeknél nincs igazán megfelelő kifejezés. Célszerű, hogy megkérdezzük hölgy partnerünket, hogyan szólítsuk. A tárgyalást is akadályozhatja a tétova szó és megszó-lítás keresés. mindig bátran folyamodhatunk a szép, régi magyar kifejezéshez: höl-gyem.
  • Hogy elkerüljük azt a kellemetlen szituációt, hogy elfelejtjük tárgyalópartnerünk nevét, célszerű, hogy a szokásos és kötelező névjegycsere után azt az asztalunkra jegyzettöm-bünk elé tesszük
  • A Magyar nyelv különbséget tesz a magázás és a tegeződés között.
  • A magyar nyelvben a társadalmi hagyományokat és gyakorlatot figyelembe véve a magázódás az elfogadott tárgyalási forma, a tegezés már intimebb tartalmakat hordoz.
  • A hosszantartó magázódás kapcsolatok előbb-utóbb tegező formára váltanak, de ennek ki kell várni az idejét és alkalmát is.
  • A hivatalos üzleti levelezésben szinte kötelező a magázódás.

7. Az asszisztensi szakmában

Nem véletlenül alakul a fokozott udvariasság nagy hagyománya, fontos gyakorlati szerepe volt ennek mindig, s ha konkrét összegben nem is volt mérhető, megtérült figyelmesség, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi szempontból is. Az ügyfél, akit il-lendően köszöntenek, megfelelő módon szólítanak (hogy az udvariasság egyéb, nem nyelvi jeleiről ne is szóljunk), úgy érzi, hogy érdemben is jól szolgálják ki, hasonló figyelemmel ke-zelik az ügyet, ezért nagyobb a valószínűsége, hogy elégedetten távozik (sikertelen ügyintézés esetén pedig nem rossz szájízzel) s máskor is szívesen tér vissza.

8. A helyes munkahelyi viselkedés jellemző formái

  • Az iskolai és családi nevelés hatása mutatkozik meg a munkahelyi viselkedéskultú-ránkban is.
  • kiemelt szerepe, hatalmas felelőssége van a közvetlen vezetőknek.
  • néhány hiányosság a munkahelyi viselkedés területéről
  • már a munkaerő felvételekor megmutatkoznak: nem korrekt kiválasztás
  • a nem megfelelő kommunikáció
  • a munkahelyi konfliktuskezelés legtöbbször gyenge
  • bizalom hiánya
  • az emberi erőforrás fejlesztésénél hiányzik a kötelesség- és felelősségtudat

Köznapi kommunikációs helyzetek az irodai munkavégzés során

  • Vendégfogadás: üdvözlés, bemutatás, a vendég hellyel kínálása esetleg megkínálása.
  • Munkatárssal való beszélgetés: mindig rá figyelek, figyelmesen meghallgatom a mon-danivalóját esetleg vissza is kérdezek, így hangsúlyozom az odafigyelésemet.
  • Telefonüzenet átadása: Fontos, hogy ne felejtsem el átadni semmilyen körülmények között sem. Röviden leírom az üzenetet és az illető asztalára helyezem. Ha megérkezett még szóban is utalok az üzenetre.
  • Köszönés: nemnek, kornak, napszaknak megfelelően.
  • Ügyfélfogadás: az ügyfelet mindig végig kell hallgatni. Illedelmesen, kedvesen, előzékenyen kell vele beszélni, még akkor is, ha ingerült hangon szól hozzám.
  • Irodába való be- és kilépés: mindig kopogni kell s utána köszönni a napszaknak meg-felelően.
  • Munkahelyen való közlekedés: kopogás, köszönés, égő cigarettával belépni tilos!

9. A bemutatkozó levél nyelvi, formai és tartalmi követelményei

A hatékony bemutatkozó levél

  • a bemutatkozó levél a legtöbb esetben az első érintkezési pont a munkaadóval
  • egy megfelelő bemutatkozó levél sokat javíthat esélyeiken
  • felhívni a figyelmet, s ha maradandó emlékeket hagyni maga után
  • a személyzetisek egy-egy bemutatkozó anyagnak legfeljebb perceket szánnak, fontos, hogy sikerüljön felkelteni az érdeklődésüket, arra késztetni őket, hogy olvassák végig a bemutatkozást. A kísérőlevél nem lehet unalmas, nem szabad benne nehezen kibogozható körmondatokat használni. Nem szabad terjengős leírásokba bonyolódni, s hosszú bekezdésekkel elvenni az olvasó kedvét a tartalom megértésétől.

A bemutatkozó levél megírása előtt az alábbi kérdéseket mindenképpen érdemes feltenni:

  • Miért írom ezt a levelet?
  • Miért is érdeklődnének utánam?
  • Milyen akciót tervezek miután elküldtem a levelet? Pl tíz napon belül felhívom őket.

Tippek a bemutatkozó levél megírásához

  • A levél tükrözze a személyiséged! A bemutatkozó levél azért érdekes a munkaadó számára, mert kibontakozhat belőle a jelölt személyisége.
  • Fektess energiát a levélbe! Érdemes feltérképezni a potenciális munkaadókat, s a be-mutatkozó levelet gyakorlatilag testre szabni. Ha a munkaadó azt látja, hogy a jelentkező nem csak egy formalevelet küldött az elismerést vált ki, s biztosan segít a levélírót megkülönböztetni a többi jelentkezőtől.
  • Ne beszélj a pénzről! Túlzott agresszivitást, a pénzzel, s nem a feladattal való azonosulást sejtet.
  • Teszteld a leveled hatásosságát! Érdemes a végső kontrollt másokra bízni.
  • Említs legalább három olyan dolgot, ami rávilágít arra a szakértelmedre, ami a megpályázott álláshoz kell. És három olyat, amiből az derül ki, miért pont a te szakértelmedre van szükség.
  • Légy tömör. Most akarj csak eljutni a meghallgatásig. Majd ott.
  • Légy pozitív. Ne azt hangsúlyozd, mi az, ami nem megy, hanem azt, ami igen.

A formai megjelenés

  • Ne legyen a levél hosszabb egy A4-es oldalnál. A főbb pontokat jó, ha megjelölöd.
  • A boríték is fontos. Figyelj oda, hogy a megfelelő személynek címezd a levelet, ne legyen a címzésben elírás, helyesírási hiba.
  • Ne kezdd elcsépelt mondatokkal, mint „hivatkozással ilyen és ilyen hirdetésükre…” Inkább valami, a konkrét cégre utaló dologgal kezdd.
  • A dosszié fedelének kinyitása után az első oldalnak a saját fejléccel ellátott papírra írt kísérőlevélnek kell lennie.
  • A feltérképezett cégkultúrának megfelelő formai megjelenésű anyagot kell összeállítani. S végül megfelelő nyelvezetet kell választani, mert a szavakkal lehet a legnagyobb hatást kelteni a pályázat elbírálóiban.
  • a rövid mondatok használata, ami precizitást, céltudatosságot és profizmust érzékeltet.
  • A kevésbé lényeges dolgoktól kell haladni a fontosabbak felé, míg a végén levelünk összes gondolati vektora egy irányba mutat, s tételmondatunkat már csak a tisztesség kedvéért rögzítjük, mert azt a levelünk olvasója akár helyettünk is kimondhatná. Ha jól dolgoztunk ez lesz a levél utolsó mondata.