A készlet fogalma:
Azokat a felhalmozott anyagi javakat értjük, amelyek valamilyen jövőbeni szükségletek kielégítésére szolgálnak, megvédenek az előre nem látható bizonytalanságtól, másoktól, való kiszolgáltatottságtól.
Állandó szint kell ahhoz, hogy az anyagáramlási folyamatok zavartalanul lebonyolíthatók legyenek. Ezt az állandó készletmennyiséget készletberuházásnak tekintjük.
A készleteknek több fajtáját különböztetjük meg:
- Bemenő (input) készletek:
Minden alap és segédanyag készlet, amely a folyamat bemenetén jelenik, meg és készletezésre kerül. - Termelési készlet:
Félkész állapotú készletek. - Kimenő (output) készletek:
A folyamatból kikerülő, értékesítésre előállított késztermékek. - Árukészlet:
Bizonyos esetekben a változtatás nélkül tovább értékesítendő készletek.
Készletek elemzése:
- Anticipált vagy felkészülési készletek (tervezet):
Az anticipált készlet képessé teszi a szervezetet arra ,hogy megbirkózzon az előre jelzett kereslet-kínálat hullámokkal. - Cikluskészletek:
Mivel az értékesítés időbeli elosztása nem mindig egyezik az értékesítés ütemével ,ezért készletek keletkeznek. (pl: a vevő kér 1 kg kenyeret a boltban a pék nem akkor süti meg) - Fluktuációs készletek:
Az előre nem látható okok a kereslet és kínálat váratlan ingadozása miatt tartott készletek. - Szállítási készletek:
Az egyes szállítási csatornákban levő és az előkészítés alatt álló készletek gyűjtő neve. - Tartalék anyag-alkatrész készletek:
A folyamatban később felhasználásra kerülő anyagféleségek.
A készletgazdálkodás hatékonyságát mérő mutatók:
- Forgási sebesség:
Ez a mutató azt jelenti, hogy az éves kibocsátás fenntartásához a készleteket átlagosan hányszor kell újra feltölteni. (KFS= értékesített termékek bekerülési ktg-e / évi átlagos ktg) - Forgási idő:
A végtermék átlagos készletszintje hány napi kereslet kielégítésére elegendő. Minél rövidebb annál jobb.
A forgási idő a forgási sebesség reciprokként is számítható. (KFI= évi átlagos ktg/ értékesített termékek bekerülési ktg-e)
ABC elemzés:
Az ABC elemzés (tevékenység alapú költségelemzés- ABC) széles körben elterjedt elemzési módszer, amely sikerrel alkalmazható a vállalati anyaggazdálkodási rendszerben is.
Lényege a felhasznált anyagféléket azok relatív fontossága alapján csoportosítja és a csoportok szerint differenciált készletgazdálkodási módszereket alkalmaz.
Az ABC –elemzés keretében csoportokat képezünk
Leggyakrabban alkalmazott:
- éves felhasználási költsége
- egységköltségének nagysága
- gyártásához szükséges források
- termelési vagy gyártási átfutási idő
- pótlásának /hiányának költsége
- műszaki tervezés igényessége
Felhasználási érték alapján a teljes tételszám 20%-át az A csoportba 40%-át B csoportba 40%-át C csoportba soroljuk.
Az egyes anyagcsoportokra eltérő készletszabályozás állapítható meg:
- A-B. csop.:
- Havi/heti leltár.Naprakész nyilvántartás
- A kereslet , rendelés , biztonsági készlet gyakori felülvizsgálata
- C csop.:
- Egyszerű nyilvántartás
- Nagy rendelési tételek és biztonsági készlet
A készletezés hatékonyságának értékelésének érdekében további mutatókat szükséges alkalmazni:
- Abszolút értéken történő értékelés:
A készlettervezés összekapcsolódik ahhoz a rendszerhez amelyben a készletezés megvalósul. A mindenkori készletértéket ehhez a tervezhető készlethez viszonyítjuk. - Relatív készletértékelés:
Legelterjedtebb a forgási sebesség és a forgási napok száma (forgási idő)
Emellett a készletgazdálkodás hatékonyságának a mérésére szolgál még:
- Százalék típusú mutatók: A határidőre teljesített :
- rendelések aránya az összes rendelések számához viszonyítva
- rendelési tételek aránya az összes tételek számához viszonyítva
- szállítások értékének aránya a teljes rendelési értékéhez viszonyítva a készlethiányos napok száma a teljes működési idő alatt.
- Abszolút mutatók:
- Készlethiányos napok száma/készletértéke.
- Anyag és alkatrészhiány miatti állásidő. Rendelési tételhiányos napok száma.