14. A mellékelt weboldal(ak) kinyomtatott képe alapján értékelje a vállalat(ok) arculatát! Alkalmazható-e a bemutatott vállalkozás(ok) esetében az elektronikus kereskedelem? Válaszát indokolja!

Információtartalom vázlata:

• Marketingkommunikáció szerepe
  
• Arculat lényege, tartalmi és formai elemei
  
• Értékesítési rendszer funkciói, szereplői, típusai
  
• Értékesítéspolitikai döntések és azok feltételei

1. Marketing kommunikáció szerepe:

Ha egy új termék vagy szolgáltatás kerül a piacra, a termelőnek hírt kell adnia a fogyasztónak az új termékről. Ezért különböző csatornákat keres, hogy kommunikálhasson a fogyasztóval és informálhassa őt a termékéről, beszerzési lehetőségéről, tulajdonságairól, a termékkel kapcsolatos szolgáltatásokról.

A marketingkommunikáció fogalma:

Mindazon piacbefolyásoló eszközök gyűjtőneve, ahol a fogyasztó befolyásolása a kommunikáción keresztül történik.

A marketingkommunikáció feladata:

• egy terméket, szolgáltatást, márkát, vagy vállalatot népszerűsítsen a fogyasztók körében
• felkeltse a fogyasztók figyelmét
• és vásárlásra ösztönözze a fogyasztókat.
  

2. Vállalati arculat (CI):

A cég kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, tudatos megnyilvánulását értjük alatta. Azoknak a vizuális elemeknek az összessége, melyek felismerhetővé, azonosíthatóvá teszik az adott szervezetet, és megkülönböztetik őt másoktól.
A jó vállalati arculat kifejezi a cég céljait, tevékenységét, és hordozza a cégidentitást.

A vállalati arculat nem azonos az image-zsal:

Image = az a kép, mely a vállalatról a környezetében kialakult
CI = az a kép, melyet a vállalat magáról kialakít, annak érdekében, hogy image-zsát megváltoztassa.

CI összetevői:

• tartalmi összetevők: mit tesz a vállalat
• formai összetevők: hogyan teszi
  

Elemei:

• cégfilozófia, cégkultúra: vállalati név, történet, cél, vezérszlogen, szignál
• vizuális elemek: embléma, színvilág, betűtípus, stb
• üzleti kommunikáció: levélpapírok formája, márkanév, védjegy, design, névjegyek, reklámarculat ( csomagolás, címke, katalógusok, honlap, stb)
• külső és belső környezet: épületek külső, belső képe, cégtábla, parkoló, formaruha, általános atmoszféra
  

Arculatkialakításra akkor van szükség, ha új vállalat újonnan jelenik meg a piacon. Arculatváltásról akkor beszélünk, ha a vállalatnak valamilyen okból már nem felel meg a tudatosan kialakított régebbi arculat.

3. Értékesítési rendszer funkciói, szereplői, típusai:

Az értékesítési rendszer fogalma:

Azoknak a vállalaton kívüli és belüli szervezeteknek az összessége, melyek biztosítják, hogy a termék eljusson a termelőtől a fogyasztóig.

Az értékesítési rendszer felépítése:

Termelő

Nagyker Kisker Saját képviselő

Kisker Kisker

Vevő Vevő Vevő Vevő

Az ábra a termék lehetséges útjait mutatja az értékesítési rendszerben.

Az értékesítési rendszer funkciói:

1. Tranzakciós funkciók: az üzletkötéssel kapcsolatos feladatok ellátása
   
   • adásvétel lebonyolítása
   • az adásvétel során felmerülő kockázat átvállalása
   • az eladó személyes közreműködése lehetőséget teremt a közvetlen vásárlásra
2. Logisztikai funkciók:
   
   • raktározás
   • készletgazdálkodás
   • választék kialakítása
   • szállítás megszervezése
3. Értékesítést elősegítő funkciók:
   
   • eladás utáni szolgáltatások
   • pénzügyi folyamatok
     

Az értékesítési rendszer szereplői:

• termelők: az értékesítési rendszer kiindulási pontjai
• fogyasztók: az értékesítési rendszer végső pontjai
• közvetítők: kis- és nagykereskedelmi funkciót ellátó vállalatok

Kiskereskedő: minden olyan vállalat, mely a forgalmának nagy részét kisker.tevékenységen keresztül bonyolítja le.
Lehet: bolti kiskereskedő, bolt nélküli kiskereskedő

Nagykereskedő: megvalósítja a termék eladását olyan vevőnek, aki viszonteladásra, vagy üzleti célra vásárol.

• közreműködők: szállítmányozó vállalatok, reklámügynökségek. Elősegítik az értékesítés lebonyolítását, nem tárgyalnak, nem lesznek a termék tulajdonosai.
• közvetítő ügynökök: brókerek, gyártók képviselői, akik feladata, hogy felkutassák a vevőt, és tárgyaljanak vele, de ők nem lesznek az áru tulajdonosai.
  

Értékesítési rendszerek típusai:

• rövid ( közvetlen) értékesítési rendszer: a termék a termelőtől közvetlen a fogyasztóhoz kerül
• egy közvetítős: a kiskereskedő jelenti a lépcsőfokot a termelő és a fogyasztó között
• két közvetítős: kisker.és nagyker.kapcsolódik be
• három közvetítős: a láncot ugyanúgy kisker.és nagyker.alkotja, de közéjük bróker is bekapcsolódik.

4. Értékesítéspolitikai döntések:

Azok a marketingdöntések, melyeket a vállalatnak a termékértékesítés érdekében meg kell hoznia. Ezeket az értékesítési út megtervezéskor hozza  meg a vállalat.

Az értékesítési út megtervezésekor dönteni kell arról, hogy:

• hány közreműködő szintet alkalmazzunk
• egy adott szinten hány árusító helyezkedjen el
• milyen típusú közvetítő kereskedőt alkalmazzunk
• hány értékesítési utat használjunk
• kik legyenek az egyes közvetítő kereskedők
  

Az értékesítési utak a vállalatoknál viszonylag merevek, hosszú időn át állandóak. A vállalatoknak viszont figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az értékesítési út és politika ne legyen ráfizetéses, ezért az értékesítési rendszert időközönként meg kell vizsgálni és racionalizálni kell.