Kartelltilalom
A kartell lényege a magyar jogban az, hogy a piac önszabályozó rendszere helyébe a megállapodás révén a megállapodásban résztvevők által lefektetett, a versenyt korlátozó szabályok lépnek.
- árkartell: árak közvetlen meghatározás, árképzés rögzítése, árváltoztatási egyezség kialakítása
- mennyiségi kartell: az eladás, beszerzés vagy kitermelés kvótáinak megszabása
- területi kartell: Piacok felosztása, versenytársak kizárása
- kondíciós kartell: piaci feltételek közös meghatározása
A magyar versenyjog relatív kartelltilalmat ismer, általában tiltja a versenykorlátozó intézkedéseket, de ez alól kivételeket fogalmaz meg. Tilosak az olyan megállapodások, ill. tényleges összehangolt magatartások (faktikus kartell), amelyek a verseny korlátozását és kizárását eredményezhetik. Ritka a tényleges szerződésjellegű megállapodás. A kartell akkor tilos, ha eredménye Magyarországon jelentkezik. Példálódzóan sorolják fel a tilos kartelltípusokat: áru árának meghatározása, fogyasztók egy csoportjának egy áru forgalmazásából való kizárása, áru kibocsátásának és a piacra lépésnek akadályozása. Kartell szakosodásban vagy kooperációban való megállapodás, amivel elzárják egymás elől a korábbi vevőket, szállítókat. A törvény inkább a horizontális kartellekkel foglalkozik (azonos termékeket forgalmazó vállalatok), de majd ki kell terjeszteni a vertikálisakra is. Az utóbbi körből ma a továbbeladási ár meghatározását tiltják csak kifejezetten.
Kartellt lehet alapítani abban az esetben, ha a törvény erre engedélyt ad, vagy ha a Gazdasági Versenyhivatal vagy a kormány engedélyezi.
- A törvény engedélyezi azokat a megállapodásokat, amelyek gazdasági erőfölény elleni védekezésül létesülnek vagy gazdaságilag csekély jelentőségűek (együttes piaci részesedés az érintett piacon 10% alatti).
- Ha a versenykorlátozással járó előnyök meghaladják a hátrányokat. Ilyenkor főleg kooperációs megállapodásokról lehet szó. Ilyen lehet az árak vagy a termék minőségének kedvező alakulása, a kínálat javulása (beszerzés, értékesítés stb.), technikai fejlődés előmozdítása, fogyasztók érdekeinek védelme. Ebben az ügyben a Gazdasági Versenyhivatal dönthet. Amennyiben a felek nem biztosak, hogy megállapodásuk milyen hatású, akkor ennek megállapítását kérhetik a versenyhivataltól. Az előnyöket a kérelmezőnek, a hátrányokat a hivatalnak kell bizonyítania.
A versenyjog fogalma, főbb területei
A törvény a versenyjogi fórumrendszert a következők szerint szabályozza:
- Az érdekelt fél a tisztességtelen verseny tilalmába ütköző rendelkezések megsértése miatti igényével a bírósághoz fordulhat.
- A fogyasztók megtévesztésének tilalmába ütköző cselekmény miatt az érdekelt fél igényével a bírósághoz vagy a Versenyhivatalhoz egyaránt fordulhat. A Versenyhivatal gyorsabban dönt, de kártérítési igényt nem tárgyalhat, azt a bírósághoz utalja.
- Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, valamint a kartell-jellegű megállapodások a Versenyhivatal jogkörébe tartoznak.
Az érintett a Versenyhivatal döntését bíróságnál felülvizsgáltathatja. A bíróság a határozatot módosíthatja vagy visszautalhatja a Versenyhivatalhoz, ha az eljárás során lényeges szabálysértés történt.