Állami bíráskodás - választottbíráskodás
Jogviták során egyik fél elismeri a másik igazát vagy megegyeznek. Ha nem sikerül ez békés úton, akkor állami bírósághoz fordulnak, az ítéletet hoz, amit közhatalmi kényszerrel be is tartat. Másik lehetőség: választottbíráskodás:
- vitát felek által elfogadott személy(ek) döntés(ei)nek elfogadásával rendezik, ezt önként végrehajtják (hatóság nélkül)
- nem nyilvános eljárás, egyszerűbb, gyorsabb lehet az állami bírósági eljárásoknál, olcsóbb
- elsősorban kereskedelmi életben jellemző, nemzetközi kereskedelemben (más országok bíróságaival szemben gyakori a bizalmatlanság)
- választottbíráskodás sikerének alapja, hogy jogosultságát az állam elismerje, tartózkodjon ilyenkor az eljárástól, ennek feltételei:
-felek akaratának megfelelő eljárás
-független, pártatlan választottbírák
-felek egyenlő elbánásban részesüljenek
-felek álláspontjukat előadhassák - állam a választottbíróság által hozott ítélet végrehajtását ugyanúgy betartja, mint sajátját
- magyar törvény a magyarországi székhelyű választottbírósági eljárásokra terjed ki
- választottbíráskodásról a felek szerződést kötnek, ez általában az eredeti sz. egy rendelkezése (ezt külön, ill. később is meg lehet kötni)
- eseti választottbíróság: felek hozzák létre, minden szabályával, ez nehézkes
- utalhatnak a felek kidolgozott választottbírósági szabályokra (pl. ENSZ-UNOTRAL(?) Rules) még rendelkezni kell székhelyről, nyelvről, bírák számáról, kijelölő hatóságról (mulasztó fél helyett eljárhat)
- vannak állandó választottbíróságok is. Magyarországon csak országos gazdasági kamara hozhatja létre
(Állami bíráskodás: gyakran túlterhelt, lassú)
A választottbírósági eljárás
- szerződés kötésével indul, írásba kell foglalni (levél, távirat, telex, fax stb.); így kell tekinteni, ha egyik fél állítja, másik nem tagadja, hpgy köztük választottbírósági sz. jött létre
- bírósági eljárás helyett csak akkor köthető ki, ha:
-legalább az egyik fél hivatásszerűen foglalkozik gazdasági tevékenységgel, a jogvita ezzel kapcsolatos
-felek eljárás tárgyáról szabadon rendelkeznek
-írásos sz. van
állami bíróságok csak külön kérelemre és törvény szerint járhatnak el - választottbírák függetlensége, tudása fontos, őket a felek választhatják (kivéve elnök), ha ezt külön nem határozzák meg a felek, akkor 3; ők utasítást nem fogadhatnak el, titoktartásra kötelezettek, írásbeli nyilatkozatot kötelesek adni; ha egy bíró van, ezt a felek egyetértően választják; több bírót a felek jelölhetik vagy egy kijelölő hatóság, az elnököt a bírók választják, ha nem tudnak megegyezni, úgy a kijelölő hatóság; kizárással vagy lemondással szűnik meg.
- először azt vizsgálja, van-e hatásköre az ügy elbírálására a törvény és a felek megállapodása alapján; felek határozzák meg a nyelvet, helyet, nyilvános legyen-e
- eljárás: felperes nyilatkozatát elküldi az alperesenek ill. a választottbíróságnak, utána kereseti kérelmét, tényeket, vitatott kérdéseket előadja, alperes válasziratot készít
- kötelező a feleket szóban is meghallgatni, így tárgyalás kell, arról jegyzőkönyv
- eljárás megszűnik, ha a felperes keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti elő
- különleges szakértelemre van szükség, a választottbíróság szakértőt rendelhet ki
- határozat szótöbbséggel születik, ha az nincs, az elnök dönt
- ha a felek az eljárás során megegyeznek, akkor az eljárás végzéssel megszűntethető, ez ítéletbe is foglalható, ezt a bírák többségének alá kell írnia, a hiányzó aláírások feltűntetésével
- ítéletben a költségekről is rendelkezni kell
- ítéletet indokolni kell, feleknek kézbesíteni
- végzéssel vagy ítélettel az ügy véget ér... választottbíróság megbizatása megszűnik
- eljárás akkor is megszűnik, ha a felek kérik vagy folytatása nem szükséges ill. lehetetlen
- 30 napon belül bármely fél kérheti az elírások kijavítását, értelmezést, kiegészítő ítélet meghozását, erről a másik felet értesíteni kell, fellebezni nem lehet, ítélet érvénytelenítését lehet kérni állami bíróságtól, eljárási vagy formai hibák miatt
- New Yorki egyezményt aláíró több,mint 100 ország elfogadta, hogy a más országokban hozott választottbírósági ítéleteket végrehajtják (köztük Magyarország is), kivéve, ha formai vagy eljárási hibák vannak.