05.b A magyar társasági jog fejlődésmenete 1987-2006. között

A modern értelemben vett társasági jog Magyarországon 1840-től a reform országgyűléseken kezdődött.
Összehangolt kodifikált társasági jogról Magyarországon az 1875. évi Kereskedelmi Törvénykönyv óta lehet beszélni.
Igen rövid általános rész mellett 4 kereskedelmi társaságot ismertet: kkt, bt, rt, szövetkezet
Kereskedelmi cégjegyzékre vonatkozó szabályokat is tartalmaz
Apáthy István tervezete alapján, az 1861-es német kereskedelmi törvényt alapul véve jött létre
Kiegészítő törvényhozás-1930:
A kereskedelmi társaságok közé felveszik a kft-t és a csendes társaságot
Egyre erősebb a késztetés a kereskedelmi társaságok jogának modernizálására (de a törvénytervezetet nem fogadták el)
1945-’50:
Államosítások → a kereskedelmi társaságok joga fokozatosan elhalványul
Szocialista államosítás: nem a társasági részesedéseket (részvény), hanem magát a vállalatot veszik állami tulajdonba
1968. Gazdaságirányítási reform
Újraéled Magyarországon a társasági jog „társulási jogként”
1967-’68. Feléledtek a Kereskedelmi Törvénykönyv kereskedelmi társasági formái is
1972-től Joint Venture-t is lehet Rt. Vagy Kft. formájában alapítani
1979-’81. Kisvállalkozási szabályozás: a magánszektor korlátozott társasági lehetőségeit kibővítik
polgári jogi társaság üzleti változata
gazdasági munkaközösség (gmk.)
vállalati gazdasági munkaközösség (vgmk.)
a gmk. a legdivatosabb, jogi lényegét tekintve kkt., privát kisvállalkozási jogforma
1985. Újraszabályozzák a bírósági cégeljárást
1987. Kft. -t állampolgárok is alapíthatnak
A modern magyar társasági jog a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi XI. törvénnyel kezdődött
Húzótörvénynek bizonyult, mert:
Kikényszerítette az adótörvények reformját
A céljog modernizálását
Értékpapír- és tőzsdejog kialakulását
Csődjog kialakulását
Versenyjog kialakulását
Nyugati típusú számviteli jog kialakulását
Alapját képezte az 1989-ben elindult privatizációs folyamatnak
Ez a törvény rendszerváltoztató volt, de máig döntő hatással van a magyar társasági jog fejlődésére
A törvényi szabályok alapján szabaddá vált a társaságalapítás
Az 1990-es években alakult ki az a szemlélet, hogy a gazdasági törvényhez való alkalmi „hozzányúlást” lehetőleg meg kell akadályozni, de kb. 6-8 évente a Gt.-t intézményesen felül kell vizsgálni. Ezt szükségessé teszi:
Nemzeti jogfejlődés
Magyar jogfejlődés
Technikai fejlődés
Törvény alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai
→ ezen szemléletmód alapján készült el az 1997-es trv. (’98-ban lépett hatályba), és 2006. júl. 1-jén a harmadik gazdasági törvény
A 2006-os Gazdasági törvény
Vállalkozóbarát
Növelte a társasági szerződés diszpozitivitását (kivéve NyRt.)
Csökkentette a társulók adminisztratív költségeit
Felgyorsította a cégeljárást
Megnövelte a szervezet-vezetési formáknál a tagok döntési lehetőségeit
→ Tehát a Gt. Jelentős deregulációt hajtott végre
Megváltoztatta a cégbíróság funkcióját
Lebontotta a piacra lépés akadályait
Megnövelte a cégbírósági törvényességi felügyelet jelentőségét
A végelszámolási eljárást is szabályozta