{autotoc}
Azok, amelyek nem haszonszerzés céljából tevékenykednek. A közhasznú szervezetek nonprofit szervezet, de nem minden nonprofit szervezet közhasznú. Az 1997. évi CLIV. Törvény határozza meg a közhasznú szervezetek körét. Ezek a köztestületek, közalapítványok, a közhasznú társaságok, a nonprofit gazdaságok, az alapítványok, illetve az egyesületek.
Közhasznú társaság
A közhasznú társaság egy „nonprofit kft.”, a társasági szerződésére, szervezetére és működésére a kft.-kre vonatkozó szabályok és a Gt. általános rendelkezései vonatkoznak. A közhasznú társaság a közhasznú tevékenységet tartósan, tehát rendszeresen végző olyan jogi személy, amely társasági szerződés alapján jön létre. Tevékenységének a társadalom közös szükségleteinek kielégítését kell szolgálnia, mégpedig nyereség-, illetve vagyonszerzési cél nélkül. Alapítója természetes személy lehet. Háromfajta módon jöhet létre:
Új közhasznú társaság alapításával. Ez esetben a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok megfelelő alkalmazásával, a cégjegyzékbe való cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
Már működő kft. a társasági szerződését módosításával (Ptk. 57.§-ában meghatározott fogalmi kellékek). De közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át és csak közhasznú társasággal egyesülhet. A kft. taggyűlésének a közhasznú társasággá való alakulásáról legalább háromnegyedes szótöbbséggel kell döntenie és e döntést kétszer a Cégközlönyben meg kell hirdetnie.
A Ptk. Szerinti egyes jogi személyek vállalata szintén közhasznú társasággá alakulhat át a Gt. szabályainak megfelelően.
Felügyelő bizottság és könyvvizsgáló működése minden esetben kötelező. 2007. július 1-jétől mind a négy gazdasági társasági forma működhet nonprofit társaságként, ami nem önálló cégforma.
Polgári jogi társaság
Létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. (Pl. társasházaknál)
Alapvető forgalmi elemei:
Tagjai között egyszerű kötelmű kapcsolat van, tehát nem hoz létre tagok személyétől elkülönült jogalanyt. Nem rendelkezik sem tulajdonszerzési, sem szerződéskötési, sem perképességgel, hanem mindig csak az egyes tagjai szerezhetnek személyükben jogokat és kötelezettségeket. Nem minősül gazdálkodó szervezetnek.
A közös cél akár gazdasági, akár kulturális vagy egyéb jellegű is lehet. Fontos hogy a tagok ennek érdekében bizonyos gazdasági tevékenységet végezzenek.
Formátlan megállapodás, nincs kötve alakszerűséghez, szóban vagy akár ráutaló magatartással is létrejöhet. Van néhány kötelező minimális tartalmi elem: a közös cél meghatározása, a közös rendelkezésre bocsátandó vagyon hozzájárulás mibenléte, értéke, és a személyes közreműködés mibenléte, illetve az az alóli mentesítés.
Két formája van: vagyonegyesítő, koordinatív jellegű.
Egyesülés
A Gt. 316. § szerint az egyesülés a tagok által gazdaságuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységének összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság. A tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását és gazdasági tevékenységük összehangolását, valamint szakmai érdekeik képviseletét célzó tevékenységet folytat és saját nyereségre nem törekszik. Az egyesülés tagjai csak a szolgáltató és gazdálkodási tevékenység céljára kötelesek vagyont a társaság rendelkezésére bocsátani, az alaptevékenység tagsági vagyon nélkül is folytatható, de a működési költségek mértékét és viselésük módját meg kell határozni. A tevékenységből származó eredmény felosztása vagyoni hozzájárulás alapján történik. Kiépített döntéshozó, képviselő és ellenőrző szervezettel rendelkezik. Legfőbb döntéshozó szerve a taggyűlés, fejenként egy szavazattal. Ügyvezető szerve vagy az igazgató vagy az igazgatóság, amely 3-7 tagból áll. Tag akkor léphet ki, ha év vége előtt legalább 3 hónappal azt bejelentette az igazgatótanácsnak.
Egyesület
Önkéntes társulással keletkezik, ahol a társulási szerződést az alapszabály pótolja. Gazdasági tevékenységet is folytathat. Alapvetően kulturális, sport, tudományos célra jön létre. Nyilvántartott tagsága van. Önkormányzati elv alapján működik: a tagok jogosultak a szervezeti rendet, a legfőbb szervét, ügyintéző és képviseleti szerveit meghatározni. 10 alapító tagnak kell elfogadnia az egyesület alapszabályát. Meg kell benne állapítani az egyesület nevét, székhelyét, szervezetét, célját. Megszűnik, ha a közgyűlés azt kimondja. Jogutóddal szűnik meg, ha fuzionál. Az ügyész keresete alapján ha törvénysértő.
Köztestület
Köztestület létrehozását minden esetben külön törvénynek kell kimondani. Lényege, hogy számos közfeladatot az érintettek önigazgatása útján az állami szerveknél hatékonyabban látható el. Az államtól átveszi azokat a jogosítványokat, amelyek a közfeladat teljesítéséhez szükségesek. Egyesületi technikával épül fel. Saját vagyona és önálló vagyoni felelőssége van. Nem lehet zárt.
Alapítvány
Sajátos célvagyon, amelynek kezelését az alapítvány szervezete látja el. Természetes és jogi személy lehet az alapítója, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Az alapítvány céljának tartósnak és közérdekűnek kell lennie. Az alapítványrendelés alapító okirattal történik. Polgári bíróságon veszik nyilvántartásba. Van zárt és nyílt. A vagyont kezelni kell. Vagy belső szervezettel, amit az alapító meghatároz (kuratórium), vagy külső szervezet. Ha a cél megvalósul, megszűnik az alapítvány. Ügyész is megszüntetheti.
Közalapítvány
Létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a közfeladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. Tevékenysége csak a közfeladat ellátásának, illetve a közszolgáltatás végzésének megszervezésére, az ellátás és a szolgáltatás folyamatosságának biztosítására, a szükséges szerződések megkötésére. Törvény is létrehozhat de Országgyűlés is határozattal. Alapítványból is lehet közalapítványt létrehozni, ha vagyonát felajánlja valamely közalapítványt létrehozó szervnek. Mindig van kezelő szerve és működésének eredményei nyilvánosságra kell hozni. 2006. évi LXV. Törvény alapján megszűnik és alapítványként működhetnek tovább.
Költségvetési szervek, állami pénzalapok, állami vagyonkezelés
Az Áht. 87. § szerint költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló jogszabályban, illetve alapító okiratban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából az alapító okiratban meghatározott illetékességi és működési körben feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi. Ötfajta költségvetési szervet ismer a törvény: a központi, a helyi önkormányzati, a társadalombiztosítási, az országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi költségvetési szervet. Alapíthat OGY, a kormány, a költségvetési szervezet felügyeletét ellátó szerv vezetője. A Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó Államkincstár által vezetett külön nyilvántartásba jegyzik be.