A XVII.-XIX. században uralomra jutott liberálkapitalizmus jogi ideológiájának alapja a viszonylag egyszerűbb árutermelés szükségleteinek találkozása a polgárság felvilágosodás korábsn kialakított természetjogi ideáljával. A jogi szabályozást a nyereség maximalizására törekvő individualista vállalkozóra modellezik, összefüggésben a polgárság szabadságideológiájával, a teljes autonómia és teljes jogegyenlőség gondolatával.
- tulajdon elvi korlátlansága
- szerződési szabadság
- törvény előtti teljes egyenlőség
Az árutermelő társadalmak gazdasági jogának történetileg három alapvető típusa alakult ki.
- "angol" jog: -erős kompromisszumos elemek
-szokásjogi fejlődés - "francia" jog: -római jog alkalmazása először itt
-általános alapelvek itt a legtisztábbak - "német" jogcsoport: -elméleti hatás (professzor jog)
A polgári piacgazdaság jogára jellemző:
- Közjog és magánjog szétválása
- Jogi dogmatika középpontjába az egyént állítja
- Vállalaton belüli jogi viszonyok fejletlensége
- Államnak a gazdaságból való kiiktatása (éjjeliőr állam)
- Alapelv: a közigazgatás törvénynek való szoros alávetettsége
A közjogban a jogi szabályozás általános jelleggel imperatív, azaz parancsoló, feltétlen érvényesülést igénylő. A magánjogban viszont a kogencia - a diszpozivitás kettőssége érvényesül a diszpozivitás elsődlegessége mellett. - érdekkutató jogtudomány ("ésszerű átlagos akarat")
- tulajdon szentsége
Vállalkozók szakjoga
Kereskedelmi jog